Hirdetés
Hirdetés

Az udvarhelyiek forradalmi tavasza: a társadalmi feszültségek szították a parazsat

A kolozsvári kétemeletes Vigadóban mondták ki az uniót 1848-ban

A kolozsvári kétemeletes Vigadóban mondták ki az uniót 1848-ban

Március 15-e híre majdnem két hét múlva érkezett meg Székelyudvarhelyre. Ezután viszont az udvarhelyieknek döntő szerepük volt az erdélyi események alakításában, az uniót szentesítő országgyűlést ugyanis az ő nyomásukra hívták össze Kolozsvárra.

Kápolnási Zsolt

2018. március 15., 15:162018. március 15., 15:16

2018. március 15., 20:492018. március 15., 20:49

A pesti események híre március 26-án érte el a várost. Ellentétben a csíki és háromszéki helyzettel, itt

a „forradalmi parazsat” nem a fokozott Habsburg-ellenesség, hanem inkább a társadalmi feszültségek biztosították.

Hirdetés

Elsősorban az úrbéri viszonyok megoldásának és a közös teherviselésnek a kérdései. Miután lezajlott az udvarhelyi Szék-házán egy több napon át tartó rendi tanácskozás, elfogadtak egy „cselekvési tervet”. A szikra hamar tűzzé változott, a felsorolt eszmékről a nép is tudomást szerzett és állást is foglalt mellettük. Már a kezdetekkor kitűnt jó vezetői képességeivel Udvarhelyszék országgyűlési képviselője, Tarcsafalvi Pálffy János középnemes. Az összegyűlt tömegnek Pálffy 26-án számolt be a hírlapokból már ismert eseményekről, amelyeknek középpontjában a testvérhonnal való unió fontosságát és az erdélyi országgyűlés azonnali megtartását hangsúlyozta. Martonosi Gálfi Mihály, a későbbi székely vértanú, mint újságíró tudósított a 26-i eseményekről.

Idézet
„Székünk népe a mindenfelől hallott és olvasott hírek és események hallására mintegy ösztönszerűleg futott össze a Szék-háznál. Minden arc a várakozás és kérdés komoly jeleit tükrözi vissza. Végre a tömegből felkelt Pálffy János, arcán a férfias lelkesültség komoly vonásai s azon őszinte bizalom, melyet tőlünk mindig érdemelt és bírt, mély és várakozó csendet varázsolt elő”

– jegyezte fel Gálfi.

Az udvarhelyi 8 pont

Március 27-én a rendek tanácskoztak és elfogadták az udvarhelyi 8 pontot:

  1. Hűség a fejedelem és háza iránt.
  2. Unió bárminő úton.
  3. Sajtószabadság.  
  4. Közös teherviselés.
  5. A föld szabaddá tétele, jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással.
  6. Törvény előtti egyenlőség.
  7. A nép felszabadítása és politikai jogokkal való felruházása.
  8.  Nemzetőrség felállítása.

28-án este az udvarhelyi diákság, kiegészülve más helyi és vidéki emberekkel, fáklyákkal és zeneszóval jelent meg Pálffy szállása előtt. Akkora volt a tömeg, hogy az utcán alig lehetett mozogni. Az iskolák énekkara elénekelte Petőfi Nemzeti dalát és a nép utána esküdött, majd megéljenezte Batthyány Lajost és Kossuthot. A sokaság fölött nemzetiszínű lobogó lengett EGYESÜLÉS felirattal. Pálffy János lángoló szavakkal üdvözölte az ifjúságot, majd a spontán tüntetés a Rákóczi induló dallamaira oszlott szét. 31-én délután gyűlést tartottak a Szék-házán, ahol elhatározták, hogy követeket küldenek a kolozsvári főkormányszékhez (Gubernium) és főkormányzóhoz az események felgyorsítására.

Már a kezdetekkor kitűnt jó vezetői képességeivel Udvarhelyszék országgyűlési képviselője, Tarcsafalvi Pálffy János középnemes Galéria

Már a kezdetekkor kitűnt jó vezetői képességeivel Udvarhelyszék országgyűlési képviselője, Tarcsafalvi Pálffy János középnemes

Április elsején nagygyűlést tartottak a piactéren a városi főbíró elnökletével. Asztalokból, székekből építettek emelvényt a szónokok számára. A gyűlésre Szeles Károlyné nagy trikolórt készített „UNIO” felirattal – olvashatjuk az „Udvarhelyszék 1848-1849” című kötetben – amit a városnak ajándékozott. A piros-fehér-zöld zászlót meg is szentelték a téren. Sorra léptek az emelvényre a szónokok: tanár, pap, ügyvéd, diák, polgár és nemes egyaránt. Valószínűleg francia hatásra terjedt el a „polgártárs” kifejezés. Pálffy kijelentette a tömegnek, hogy

Idézet
„ezután nem fog hereként élni az ország javaiból, hanem annak terheit hordozva, annak jólétét a köznéppel együtt munkálandja.”

Este a református kollégium ifjúsága és az iparos fiatalok együtt járták be az utcákat, fáklyásmenettel köszöntve a forradalom eszméit. A tüzes ifjak Petőfi szállóigéit skandálták és a Nemzeti dalt énekelték. Aztán a francia forradalom példája szerint lakomát tartottak a város nagytermében.

Uniós országgyűlés udvarhelyi nyomásra

Április 3-án forradalmi hangulatban kezdődött meg a széki közgyűlés. Egyik legfőbb határozat az adók és egyéb közterhek arányos kirovására vonatkozott.

Elhatározták a grófi, bárói és nemesi megkülönböztető címeknek a megszüntetését.

Egy ifjú jogász, Veress Ádám a következőképpen írta le a helyi hangulatot:

Idézet
„az igazság országa terjed. (…) Ezt különösen megértették az udvarhelyszékiek, s tudván, hogy Magyarországon már a nép egyenlő, hogy ők is mindnyájan egyenlők lehessenek, elhatározták, hogy Magyarországgal egyesülni fognak. Azt is kimondották (…), hogy ezen túl a főtiszttől kezdve a legutolsó emberig mindenki egyenlő, s az egyik úgy csinálja az utat, mint a másik.”

Másnap, április 4-én a városban elégették a gyűlölt Metternich kancellár arcképét, a közgyűlésen pedig elhatározták, hogy egy 30 tagú küldöttséget indítanak Kolozsvárra, sürgetni az egyesülést kikiáltó országgyűlés összehívását. Az érvényben lévő törvények szerint ugyanis az unió kivitelezése attól függött, hogy az erdélyi diéta elfogadja-e vagy sem. A bécsi udvar érdeke pedig ennek az országgyűlésnek a halogatása volt. Az udvarhelyi közgyűlés felterjesztést intézett az erdélyi „kormányhoz” (Gubernium), melyben hangsúlyozták, hogy „az unió minden teendők alapja, sőt a legelső teendő, a fejedelem és a haza létérdeke, Magyarország fölvirágzásának föltétele (...)”. Nemsokára a küldöttség el is indult, vezetője az a Pálffy János volt, aki később fényes politikai pályát futott be (országgyűlési alelnök, államtitkár, a Honvédelmi Bizottmány tagja). Az udvarhelyiek április 8-án érkeztek Kolozsvárra, hosszú kocsisorban, nemzeti zászlókat lobogtatva. Hasonló lelkesedéssel fogadták őket a kolozsváriak is, az érkezés hazafias tüntetéssé változott, a kolozsvári diákok lelkesen énekelték a Rákóczi-indulót. Üdvözlőbeszédükre Pálffy válaszolt, kijelentette, hogy ha kérelmük nem talál meghallgatásra, akkor harmincezer székellyel fognak visszatérni. Másnap a küldöttség a Gubernium épületében benyújtotta kérvényét gróf Teleki József főkormányzónak, aki uralkodói jóváhagyás hiányában és az alkotmányosságra hivatkozva nem adott beleegyező választ. A főkormányzó hideg fogadtatását látva Pálffy megismételte a harmincezer székelyre vonatkozó fenyegetését. A küldöttség távozása után a főkormányszék épülete előtt háborgó tömeg gyűlt össze, és azt követelte, hogy a kormányzó adjon nyílt választ. A válasz nem is késett, hangneme viszont hagyott némi kívánnivalót maga után:

„Takarodjanak haza!” – kiáltotta a tömegnek. Igaz, a különben népszerű Teleki később elnézést kért a használt kifejezésért.

Az udvarhelyiek április 10-én, egy még keményebb hangvételű „emlékiratot” fogalmaztak meg és adtak be a Guberniumhoz. Kijelentették, hogy visszautasítás esetén a rend további fenntartásáért nem tudnak jótállni, a bekövetkező eseményekért Isten és ember előtt felelősek nem lesznek. A székelyek kérését és beadványait a főkormányszék teljes ülésén tárgyalták április 11-én, és a szorongatott helyzetre való tekintettel azt a rendkívüli határozatot hozták, hogy az országgyűlést felsőbb (uralkodói) jóváhagyás reményében május 29-ére Kolozsvárra összehívják. A döntést még aznap világgá kürtölték. Így hirdették ki – Udvarhelyszék erélyes sürgetésére – az 1848. május 29-ei kolozsvári országgyűlést, amely az uniót megszavazta.

Az udvarhelyiek felemelő módon bizonyították, hogy a székelyek Magyarországot tartják hazájuknak.

Tettük jelentőségét növelte az az ellenkezés, amit a többi erdélyi nemzetiség (románok, szászok) nagy része táplált az unióval szemben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés