
Almából, céklából és sárgarépából készült gyümölcslevek külön vagy vegyítve
Fotó: Nyáguly Sándor felvételei
Természetes gyümölcslevet inni ma már nem extra kívánság, hanem a mindennapi életmód velejárója. Ezt egyre többen ismerik fel, ami jelentősen megnövelte az alma- és az egyéb gyümölcsökből készülő természetes üdítőitalok piacát. Nyáguly Sándor Kézdiszéken úttörőként alapozta meg a kisüzemi gyümölcslékészítést. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
2020. május 27., 15:492020. május 27., 15:49
Régóta téma Erdély különböző vidékein a ház körüli gyümölcsösök termésének értékesítése. A járható utat többen is a gyümölcslékészítésben látják. Az almalé nemcsak otthoni fogyasztásra kiváló, hanem értékesíteni is lehet.
Tizenegy évvel ezelőtt ebben látott fantáziát Nyáguly Sándor kézdivásárhelyi vállalkozó, aki szülőfalujába, Torjára hazaköltözve Kézdiszéken megteremtette a kisipari almalékészítés és forgalmazás alapjait.
„Induláskor egy régi teherkocsira szereltem az első gyümölcsprésünket, amivel sorra jártuk a falu gyümölcstermesztő gazdáit, és mindenhol bérben kipréseltük az összegyűjtött almáját, majd eljutottunk a környező településekre is” – meséli az indulás körülményeit Nyáguly Sándor, aki azóta harmadik présberendezését üzemeltette be.
Nyáguly Sándor Kézdiszék legismertebb gyümölcsfeldolgozó kisvállalkozója
Fotó: Nyáguly Sándor felvételei
Ahogy cége fejlődött, mindig hatékonyabb présgépet vásárolt. A legújabb a gyümölcspréselés világszínvonalát jelenti. A gyümölcsöt a darálóba szállító futószalagtól a pasztőrözésen át a palackozásig mindent az automata rendszer végez el. A berendezés egy kamion nagyságú utánfutón üzemel. Ma már nem járnak faluról falura, mert a hatalmas gép szállítása és beüzemelése túl időigényes, így a gazdák hozzák el Torjára préselni való gyümölcsüket.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!