
Gyöngyvirág és ölelés. Az anyák keveset várnak el
Fotó: MTI
Magyar nyelvterületen május első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját. A járvány okozta bezártságban több időnk van megadni a módját szeretetünk kifejezésének. Az Erdélyi Napló legfrissebb számának tematikus összeállításában többgyerekes édesanyákat beszélnek az anyai hivatás szépségeiről.
2020. április 30., 11:522020. április 30., 11:52
2020. április 30., 11:542020. április 30., 11:54
Már nem emlékszünk az időpontra, hogy mióta ünnepeljük az anyák napját. Az egyházi falinaptárakon május első vasárnapja mellett megjelenik az ünnepi megnevezés: anyák napja. Ez alapjában véve nem hozott újat, hiszen a Kárpát-medencében élt elődeink is úgy tekintettek az anyákra, mint akik tiszteletet és szeretetet érdemelnek.
„Hálás vagyok a férjemnek és a három gyermekemnek, hogy anyává lettem, ami az egyik legszentebb dolog az életemben. Gyermeket nevelni tudatosan, nagy szeretettel, sok türelemmel és megértéssel a legfelelősségteljesebb feladat. Felelős vagyok minden tettemért nőként, feleségként, anyaként, pedagógusként és egyházi kántorként, hiszen a személyes példával tudok legtöbbet adni gyermekeimnek. A jó példa a legjobb pedagógus” – mondja Fekete Judit kémia-fizika szakos tanárnő, a nagyajtai unitárius vártemplom kántora.
Olvassák el a csütörtöki Erdélyi Naplót, és megtudhatják, hogyan vélekedik az anyaságról Ila Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, Szilágyi Olga, a jeddi Benedek Elek Általános Iskola tanítónője illetve Suba Köpeczi Júlia újságíró.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!