
Az apák ritkábban beszélnek a szüléssel kapcsolatos élményeikről, de vannak kivételek (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Hollywoodi klisé, ahogy az aggódó apuka maszírozza a szülő kismama hátát, diktálja az egyenletes lélegzés ütemét, majd a véres látványtól elájul. Ha a friss apukák felmosásának szükségességét nem is, az apás szülés elterjedését segíthették a filmek. Egykor talán tabu volt, ma már bátran beszélnek az apukák az élményről, amelyet a legtöbben újra bevállalnának.
2018. május 11., 18:452018. május 11., 18:45
2018. május 14., 09:352018. május 14., 09:35
Mi készteti az apukát arra, hogy bemenjen a szülőszobába? Mi a szerepe az apának, milyen szinten vehet részt a szülés folyamatában, illetve milyen típusú segítséget nyújthat az anyának? Megrázó volt-e a látvány, időközben nem érzett a férj késztetést arra, hogy feladja és elhagyja a szülőszobát? Hogyan befolyásolta a házaspár közötti kapcsolatot a szülés? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ Kolozsváron az Apák a szülőszobán című beszélgetésen, amelyet Szőcs Kinga Zsófia pszichológus, szülésfelkészítő, dúla vezetett. A Születés hete rendezvénysorozat keretében a szakember úgy fogalmazott, nagyon ritkán tapasztaljuk azt, hogy a férfiak közösségben beszélgessenek a szülésről, élményeikről, mivel ők ritkábban nyílnak meg, ritkábban mesélnek az érzelmeikről.
A szülésfelkészítő szerint a szülést/vajúdást nagyon sok tényező befolyásolhatja, például, hogy irányítják-e vagy engedik, hogy a saját tempójában történjen és a háborítatlanságot tartják szem előtt. Függ attól, hogy hol zajlik, mert nem mindegy, hogy otthon/születésházban nyugodt körülmények között történik, vagy a kórházban, ahol gyakran figyelhetik az időt, és esetleg siettetnek.
Szőcs Kinga Zsófia
„Egy kínai közmondás szerint a szülés olyan, mint a napfelkelte: sem siettetni, sem késleltetni nem lehet. Én hiszek ebben a természetes folyamatban, azt viszont hangsúlyoznám, hogy van, amikor ezt a folyamatot más tényezők is befolyásolják, és akkor császármetszés lesz belőle, de az is tud szép lenni” – fogalmazott Szőcs Kinga Zsófia, majd arra kérte a jelenlevő apukákat, hogy számoljanak be élményeikről, próbáljanak meg választ adni a jövendőbeli édesapák és érdeklődők kérdéseire.
Az eseményen több mint tíz apuka osztotta meg tapasztalatait a jelenlevőkkel, nyíltan és őszintén beszéltek élményeikről, amelyek nagyon változóak voltak. A vajúdás és szülés időtartamát tekintve volt olyan eset, ahol a taxihívástól a gyereksírásig kevesebb mint egy óra telt el, de olyan történet is elhangzott, amikor több mint 48 órát várakozott a szülőpáros.
Az apaszerep kérdéskörnél főként a támogatást és biztatást emelték ki a résztvevők, és úgy gondolták, hogy szüléskor a fizikai segítség helyett inkább lelki támaszt lehet nyújtani. Más vélemények alapján ilyenkor az apa különösen figyelmes: figyel az ital- és ételbevitelre, masszíroz, meleg vizes borogatás csinál, autót vezet, telefonál, második szülésnél pedig vigyáz a kisgyerekre. A kiszolgáltatottság tompítását is hangsúlyozták az apa szerepeként, de talán mindenki azt vélte a legfontosabbnak, hogy a párja mellett legyen, jelen legyen ebben az életciklus-váltó pillanatban.
A beszélgetésen sok apuka osztotta meg élményeit
A helyszínválasztással kapcsolatban az otthonszülés mellett a nyugodt, barátságos környezettel érveltek, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a pár kiszorítsa a feszültséget generáló személyeket. Többen abban a reményben választották a magánklinikát, hogy így megkíméljék az anyukát a szándékos, indokolatlan beavatkozásoktól, illetve hogy ne ellenezzék az apuka részvételét.
Az apukák szerint nagyon hasznos szülésfelkészítő órákra járni, mert ezáltal megismerhetik párjuk határait, fontos információkat szerezhetnek, tervet készíthetnek, illetve sok erőt adhat a szülésfelkészítő, dúla jelenléte a szülésnél. A felkészültség hiánya akkor is megmutatkozhat, hogy amikor először meglátod a kisbabát, megrémülhetsz a látványtól, de az esetek többségében inkább a meghittségről és a szép emlékekről beszéltek. Ilyenkor eltompul a vér látványától való félelem, mert teljesen más érzések lesznek úrrá a jelenlevőkön.
Növelheti a gyerek iránti ragaszkodást, ha az apa először látja meg az újszülöttet (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
A szülésen való részvétel pár apukában mély nyomot hagyott: volt, akinek pozitív irányba változott a véleménye párjáról, erősebbnek látta, illetve jobban tisztelte ez után; mások szerint a közös szülés a ragaszkodást növeli a gyerek iránt, mivel az apuka látja elsőként az újszülöttet. A jelenlevő apukák mindegyike bátran és habozás nélkül ismét részt venne a szülésen, mivel az elhangzottak alapján fontos, hogy minél közelebb legyél a csodához, mert azt a pillanatot nem lehet újból megfogni, és attól lesz igazán egyedi, hogy a szülőszobán nemcsak a kisbaba születik meg, hanem a család is.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!