
A Kovács család termékei a nagyváradi kirakodóvásáron
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Bár a Kárpát-medencében még gyerekcipőben jár a biotermékek előállítása, már vannak gazdaságok, amelyek a természetes élelmiszerek kisüzemi gyártásából is megélnek, azaz kialakították saját vevőkörüket. Ilyen kisvállalkozás a Bihar megyei Hegyközújlakon Kovács Attila farmja. A csütörtöki Erdélyi Napló segítségével látogassanak el a farmra.
2020. március 19., 11:482020. március 19., 11:48
2020. március 19., 15:062020. március 19., 15:06
A biotermékek sokkal értékesebbek, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak az üzletláncok élelmiszereihez képest. Ilyen előnyökkel bírnak Kovács Attila hegyközújlaki gazdálkodó Partium-szerte keresett élelmiszertermékei is. Kovács Attila a kecsketejre és a disznózsírra esküszik. Meggyőződése, hogy a sertéstartásban a mangalicáé a jövő. A farmon feleségével gazdálkodik, kecskéket és mangalicákat tartanak.
Kovács Attila a tejüzemi sajttárolóban
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Immár ötödik esztendeje foglalkoznak a házilag történő tej- és húsfeldolgozással. Egyre bővülő tejüzemet működtetnek, ahol lágy és szikkadt sajtot, valamint kefirt készítenek.
A kialakult vevőkör folyamatosan változik és bővül, ebben az is közrejátszik, hogy 16 kilométerre fekszik Nagyvárad, így termékeiknek állandó a piaca.
A Kovács-farmon a gazda szeme is hizlalja a reneszánszát élő sertésfajtát. A mesterséges tápszerek nélkül nevelt mangalica húsának nagy a keletje, nem győznek annyi kolbászt tölteni, mint amennyire szükség van – magyarázza Kovács Attila.
A teljes cikket a csütörtöki Erdélyi Naplóban találhatják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!