
Sólyom Zsuzsanna több mint tíz éve a Nagy István Művészeti Középiskola festészet szakának tanára, ugyanakkor képzőművész, aki szabad idejében ékszereket készít
Fotó: Forrás: Sólyom Zsuzsanna személyes archívuma
Kreatív lélek Sólyom Zsuzsanna, aki alkotás közben az ember egészére figyel. Az alkotás öröméről mesélt a Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében.
2020. május 08., 12:362020. május 08., 12:36
2020. május 08., 18:212020. május 08., 18:21
Készített már bizsukat só- és hőgyurmából, tollak, gyöngyök, de még bakancsszegecsek kombinációjából is, ám néhány éve ékszerdrótokat kombinál különböző anyagokkal, ebből készíti a nyakláncokat, fülbevalókat, karkötőket. Ha meg kicsit pihentetné az ékszerkészítést, akkor fest.
Dolgozott ő már bárosként, pincérként, keramikusként, fodrásztanfolyamot is elvégzett, filmforgatáson sminkelt, és egy ideig a Csíki Játékszín díszlet- és jelmeztervezője is volt – meséli nevetve, miközben feleleveníti pályája alakulását. Általános és középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskolában végezte, ahonnan egyenes út vezetett a Temesvári Nyugati Tudományegyetem képzőművészeti karának festészet szakára. Hazatérve Csíkszeredába amolyan igazi útkeresési időszak következett, és miközben díszlet- és jelmeztervezőként dolgozott, jövedelemkiegészítésként ékszereket kezdett készíteni különböző alapanyagokból.
Egyedi ékszereihez acélos ékszerdrótot, eloxált alumíniumból készült ékszerdrótot használ
Fotó: Forrás: Sólyom Zsuzsanna személyes archívuma
A jelek szerint Zsuzsanna mára megtalálta végül a helyét. Több mint tíz éve a Nagy István Művészeti Középiskola festészet szakának tanára, ugyanakkor képzőművész, aki szabad idejében ékszereket készít. Egyedi ékszereihez acélos ékszerdrótot, eloxált alumíniumból készült ékszerdrótot használ, dolgozik üveggel, fával, féldrágakővel, csiszolt kagylóval.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!