
Benedek Tibor, Paolo Rossi és Diego Maradona
Fotó: Liget-montázs
A halál 2020-ban is aratott a sportvilágban, olyan egykori labdarúgók, vízilabdázók vagy más sportban névjegyüket letevők mentek el, akik nélkül egyértelműen szegényebbek lettek a mindennapjaink. Szomorú és kissé szubjektív névsorolvasás, a teljesség igénye nélkül a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2021. január 05., 12:082021. január 05., 12:08
A világot még januárban sokkolta az amerikai kosárlabdasztár, Kobe Bryant helikopterbalesetben bekövetkezett halála. Egy ízig-vérig igazi világsztár ment el egy pillanat alatt egy szörnyű tragédiában. A kilencvenes évektől a dopping-, kábítószer-és alkoholproblémáiról elhíresült Diego Maradona szíve november 25-én feladta a küzdelmet a pusztító életmóddal szemben. Egy másik vébé másik sztárja is itt hagyott bennünket: Paolo Rossinak vitathatatlan érdemei voltak abban, hogy az olasz labdarúgó-válogatott 1982-ben megnyerte a spanyolországi világbajnokságot.
Wichmann Tamás többszörös olimpikon, világbajnok kenus generációk példaképe volt, súlyos betegségét évekig viselte. 92 évesen halt meg az 1952-es Helsinki olimpia aranyérmes úszónője, Székely Éva, illetve 91 évesen Tass Olga tornász. A magyar vízilabdázás két ikonikus alakja halt meg a mögöttünk hagyott évben: a 84 éves Kárpáti György, a Nemzet Sportolója háromszoros olimpiai bajnok volt, míg a szintén háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó Benedek Tibor mindössze 47 évesen hunyt el, hosszan tartó, súlyos betegség után. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!