
Egyetlen egybefüggő, de nagy medence várja a lubickolni óhajtókat
Fotó: Simon Virág
Tiszta, tágas, de nem kisgyermekeknek való. Ha mégis aprókkal szeretnénk jönni, hozzunk nekik úszószemüveget, vagy számítsunk arra, hogy óránként legalább egyszer sírni, panaszkodni fognak. A tengerparti üdülőkhöz hasonlóan zsúfolt Parajd szabadtéri, sós vizű strandját látogattuk meg a megnyitást követő napon.
2019. június 20., 16:532019. június 20., 16:53
Mivel nem szeretünk heringek lenni egy dobozban, s valamiért ez jutott eszünkben a nyáron méltán zsúfolt Parajdról, eddig elkerültük a szabadtéri strandot. Most ügyintézni voltunk ott egy hétfő délelőtti nap, s gondoltuk, hogy épp ideje, hogy idén nyáron első alkalommal csobbanjunk egyet kinti medencében is.
Kicsit ijesztő látvány csaknem kétszáz embert sorba állva látni, de vigasztalásként írom, hogy mi kb. a századikok voltunk, s miután 12 előtt pár perccel megnyitották a pénztárat, szűk tíz percet kellett még várjunk, s máris beléphettünk a kapun. Hétköznapokon egy felnőttjegy ára 25 lej, gyerekeké 15, a hétvégi jegyár 5-5 lejjel többe kerül (ezek az árak is június végéig érvényesek). Aki több napot tölt Parajdon, érdemes megfontolnia a bérletvásárlást (5 napos belépő 110 lej felnőtteknek), főként mert kapunyitáskor nem kell sorba állni, az elsők között tud belépni, s ott helyet foglalni, ahol szíve kedve tartja. Hiszen a korán érkezésnek nem is az a lényege, hogy tíz perccel előbb strandolhass, hanem az, hogy az elsők biztos kapnak nyugágyat, árnyékot, és oda telepednek le, ahova akarnak. Az is jó hír, hogy van délutáni belépésére is lehetőség, 16 órától zárásig, s ez gyermekeknek és felnőtteknek 5 lejjel olcsóbb, mint a standard.
Van egy öltözőnek nevezett, szekrényekkel ellátott folyosószerű hely, padokkal, és legtöbb öt zárt kabin. Itt, a parajdi sós vizű strand női öltözőjében összesen három. Ez azt jelenti, hogy aki nem akar mindenki szeme láttára vetkőzni vagy öltözni, az bő tíz percet is várhat, amíg a három zárt hely közül egyik megürül, hogy nyugodtan felöltözzön. Aki szégyenlős és türelmetlen, az a szomszédos zuhanyozóba áll be vetkőzni/öltözni, ami szerintem egyáltalán nem jó megoldás. Ottjártunkkor volt elegendő 50 banis érmével és kulccsal működő kis szekrény.
A strandon tulajdonképpen egyetlen óriási medence van, amely nem egyforma mélységű. A gyermekrészen 65 centiméteres a víz, a medence nagyrészben 120 centis. Sétálni lehet benne, de inkább azt mondanám, hogy lebegni. Hiszen a szabadtéri strandot a sóbányából kiszivattyúzott tiszta sós vízzel táplálják. A sós vizet a föld alatti sókamrában tárolják, ezért nagyon magas a konyhasó-koncentrációja. A strand honlapja szerint, amelyet érdemes megnyitni és olvasgatni, mert a parajdi sós vizű strand múltját érdekesen és olvasmányosan mutatja be, az erősen koncentrált sós oldat a medencében a nap melegétől felmelegszik, és termikusan rétegződik. Ez azt jelenti, hogy 0,5–1,2 m mélységben találhatóak a legmelegebb vízrétegek, ez napközben a fürdőzők hatására összekeveredik, és egy kellemesen langyos vízhőmérsékletet eredményez.
Koncentráltan sós a víz, ettől hasznos, de néha kellemetlen is lehet
Fotó: Simon Virág
Egy nappal a nyitás után a medence vize 27 Celsius-fokos volt, és nagyon kellemesen lehetett benne üldögélni, akár hosszabb ideig is. Az erős sós víz gyógyhatással is bír, hasznos a reumatikus betegségek esetében, de ütés, zúzódás esetén is, megpuhítja a bőrt és elősegít a gyógyhatású krémek felszívódását, de ajánlott több alkalommal lubickolni benne a nőgyógyászati-urológiai gyulladás esetén is.
Mivel a víz koncentráltan sós, nagyon csípi a sebeket, akár elkapart szúnyogcsípéseket, kisebb karcolásokat is. Egy óvatlan mozdulattal máris a szemünkbe kerülhet, s ez, különösen a kisgyermekek esetében elég gyakran megtörténik. Ezért, ha gyerekkel szeretnénk felkeresni a strandot, szerintem ajánlott úszószemüveget beszerezni és elhozni. Ezzel némiképp el lehet kerülni, hogy a gyerekek szemébe kerüljön az erősen sós víz, s ez elvegye a kedvüket tőle. Felnőtteknek is jó tudni és odafigyelni arra, hogy a víz erősen sós, nem lehet benne csapkodni, hiszen másoknak lespriccelhetünk. A napszemüveg-viselet számukra is ajánlott, hiszen az némiképp védi a szemet nemcsak a csípős sós víztől, hanem a víztükrön visszaverődő napsugártól is. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a víz jobban fenntart, mint más sós vizek, s akár fel is fordíthat, ha nem vagyunk elég óvatosak.
Ottjártunkkor egy vízimentő figyelte a fürdőzőket, gyakran sétálva a medence körül, de az árnyékból is figyelve a történéseket. Jelenléte nem volt hivalkodó, de mivel pólóban és rövid nadrágban volt, baj esetén ki lehetett szúrni, hogy ki tud segítséget nyújtani. A stand bejárata mellett van egy nagy üvegszoba, ezzel a felirattal: elsősegély nyújtó hely és ajándékbolt. Ez teljesen üres, egyelőre nem üzemelték be.
A medencében bár is működik általában, de még nem nyitott ki
Fotó: Simon Virág
A medence szélén bár is működik, de ez még ottjártunkkor nem volt nyitva, így a vízből kimászva fogyaszthattunk egy kávét 5 lejért vagy egy dobozos barna sört hét lejért, a csapos, szőke változatát 6 lejért mérték. Volt alkoholmentes és citromos változat is a sörből, és többféle üdítőt és ásványvizet is lehetett vásárolni 5-6 lejes áron. A fenti teraszon 13 órától nyitva tartó ebédlőrészben standard menü van. A kétféle leves adagja 13 lej, szalmakrumpli 7 lej (20 deka), ugyanannyi rizs 6 lej. Frissensültek: flekken 17 lej, miccs 4 lej/darabja, sült kolbász, rántott sajt, csirkemell roston 15 lej/15 deka. A savanyú uborka vagy friss káposzta adagja 5 lej. Bár az árak nem kicsik, jó tudni, hogy az adagok jó nagyok, tenyérnyinél nagyobb a flekken, és két kisebb kipotyolt csirkemellet is tesznek egy-egy adagba. Nemcsak az adagok voltak baráti méretűek, hanem az étel íze is házias, finom volt. Fagyit nem láttunk, de lehet, hogy nem kerestük meg eléggé. Bankkártyával is lehetett fizetni.
De az is tetszett, hogy az alkalmazottak segítőkészek és helybéliek voltak. Alapvetően tisztaság volt, és nem utolsó sorban a kinti zuhanyrózsákból is meleg víz folyt. Biztos visszatérünk még.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!