Hirdetés
Hirdetés

A téli olimpia furcsa születése

Jelenet az Egyesült Államok–
Franciaország hokimeccsről, 
az eredmény beszédes: 
az amerikaiak 22–0-ra verték 
a házigazdákat •  Fotó: Wikimedia Commons

Jelenet az Egyesült Államok– Franciaország hokimeccsről, az eredmény beszédes: az amerikaiak 22–0-ra verték a házigazdákat

Fotó: Wikimedia Commons

1924 januárjában a Mont Blanc hegység lábánál fekvő városba érkezett versenyzők nem tudták, hogy tulajdonképpen olimpián vesznek részt. A sízők, korcsolyázók, jégkorongozók tették a dolgukat, aztán egy év múlva (egyesek évtizedekkel később!) olimpiai bajnokok lettek, ugyanis 1974-ben és 2006-ban is osztottak olyan érmeket, amelyek 1924-re vonatkoztak – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.

Liget

2022. február 01., 10:262022. február 01., 10:26

Újkori olimpiát 1896 óta rendeztek, de a hóban, illetve jégen űzött „hideg” sportágak, megmérettetések számára az első világháború utáni évekig kellett várni.

Az 1924. január 25. és február 5. között a franciaországi Chamonix-ban lezajlott versenysorozatot a Francia Olimpiai Bizottság rendezte, de a rendezvényt csak utólag minősítették olimpiának.

Hirdetés

Az elképzelés az volt, hogy a nyári olimpiának helyet adó rendező, Párizs egy téli versenyt is szervezzen, így már az év elején megtartották azt 1992-ig a téli és a nyári olimpia ugyanabban az évben volt, de harminc éve kettévált, így az 1992-es Albertville-i, XVI. téli olimpia után „gyorsan” 1994-ben is tartottak egyet (a norvégiai Lillehammerben), a Naganói olimpiával (1998) pedig beállt a rend – igaz, a 2020-ra tervezett nyári olimpiát a világjárvány miatt 2021-re kellett halasztani.

A részt vevő országok zászlói a „nyitóünnepségen”, középen a francia Camille Mandrillon biatlonista tartja a rendező ország trikolórját •  Fotó: Wikimedia Commons Galéria

A részt vevő országok zászlói a „nyitóünnepségen”, középen a francia Camille Mandrillon biatlonista tartja a rendező ország trikolórját

Fotó: Wikimedia Commons

Az első téli „olimpián” a statisztikák szerint kilenc sportág volt, a 16 versenyszámában 16 ország vett részt 258 sportolóval. Nagy érvágás volt, hogy az első világháborús katasztrófáért okolt németeket nem hívták meg, az osztrákokat és a magyarokat viszont igen, ezért a skandinávok tiltakoztak is. Eredetileg csak hét sportág, ugyanis a curlinget és az ún. military patrolt (ez tulajdonképpen a sílövészet, vagyis a biatlon elődje) a NOB csak évtizedekkel később, 2006-ban ismerte el ottani hivatalos versenyszámként.

Férfi műkorcsolyában a svéd Gillis Grafström győzött Chamonix-ban •  Fotó: Wikimedia Commons Galéria

Férfi műkorcsolyában a svéd Gillis Grafström győzött Chamonix-ban

Fotó: Wikimedia Commons

A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés