A téli olimpia furcsa születése
Jelenet az Egyesült Államok– Franciaország hokimeccsről, az eredmény beszédes: az amerikaiak 22–0-ra verték a házigazdákat
Fotó: Wikimedia Commons
1924 januárjában a Mont Blanc hegység lábánál fekvő városba érkezett versenyzők nem tudták, hogy tulajdonképpen olimpián vesznek részt. A sízők, korcsolyázók, jégkorongozók tették a dolgukat, aztán egy év múlva (egyesek évtizedekkel később!) olimpiai bajnokok lettek, ugyanis 1974-ben és 2006-ban is osztottak olyan érmeket, amelyek 1924-re vonatkoztak – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Liget
2022. február 01., 10:262022. február 01., 10:26
Újkori olimpiát 1896 óta rendeztek, de a hóban, illetve jégen űzött „hideg” sportágak, megmérettetések számára az első világháború utáni évekig kellett várni.
Az elképzelés az volt, hogy a nyári olimpiának helyet adó rendező, Párizs egy téli versenyt is szervezzen, így már az év elején megtartották azt 1992-ig a téli és a nyári olimpia ugyanabban az évben volt, de harminc éve kettévált, így az 1992-es Albertville-i, XVI. téli olimpia után „gyorsan” 1994-ben is tartottak egyet (a norvégiai Lillehammerben), a Naganói olimpiával (1998) pedig beállt a rend – igaz, a 2020-ra tervezett nyári olimpiát a világjárvány miatt 2021-re kellett halasztani.
A részt vevő országok zászlói a „nyitóünnepségen”, középen a francia Camille Mandrillon biatlonista tartja a rendező ország trikolórját
Fotó: Wikimedia Commons
Az első téli „olimpián” a statisztikák szerint kilenc sportág volt, a 16 versenyszámában 16 ország vett részt 258 sportolóval. Nagy érvágás volt, hogy az első világháborús katasztrófáért okolt németeket nem hívták meg, az osztrákokat és a magyarokat viszont igen, ezért a skandinávok tiltakoztak is. Eredetileg csak hét sportág, ugyanis a curlinget és az ún. military patrolt (ez tulajdonképpen a sílövészet, vagyis a biatlon elődje) a NOB csak évtizedekkel később, 2006-ban ismerte el ottani hivatalos versenyszámként.
Férfi műkorcsolyában a svéd Gillis Grafström győzött Chamonix-ban
Fotó: Wikimedia Commons
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!