
Jelenet az Egyesült Államok– Franciaország hokimeccsről, az eredmény beszédes: az amerikaiak 22–0-ra verték a házigazdákat
Fotó: Wikimedia Commons
1924 januárjában a Mont Blanc hegység lábánál fekvő városba érkezett versenyzők nem tudták, hogy tulajdonképpen olimpián vesznek részt. A sízők, korcsolyázók, jégkorongozók tették a dolgukat, aztán egy év múlva (egyesek évtizedekkel később!) olimpiai bajnokok lettek, ugyanis 1974-ben és 2006-ban is osztottak olyan érmeket, amelyek 1924-re vonatkoztak – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. február 01., 10:262022. február 01., 10:26
Újkori olimpiát 1896 óta rendeztek, de a hóban, illetve jégen űzött „hideg” sportágak, megmérettetések számára az első világháború utáni évekig kellett várni.
Az elképzelés az volt, hogy a nyári olimpiának helyet adó rendező, Párizs egy téli versenyt is szervezzen, így már az év elején megtartották azt 1992-ig a téli és a nyári olimpia ugyanabban az évben volt, de harminc éve kettévált, így az 1992-es Albertville-i, XVI. téli olimpia után „gyorsan” 1994-ben is tartottak egyet (a norvégiai Lillehammerben), a Naganói olimpiával (1998) pedig beállt a rend – igaz, a 2020-ra tervezett nyári olimpiát a világjárvány miatt 2021-re kellett halasztani.
A részt vevő országok zászlói a „nyitóünnepségen”, középen a francia Camille Mandrillon biatlonista tartja a rendező ország trikolórját
Fotó: Wikimedia Commons
Az első téli „olimpián” a statisztikák szerint kilenc sportág volt, a 16 versenyszámában 16 ország vett részt 258 sportolóval. Nagy érvágás volt, hogy az első világháborús katasztrófáért okolt németeket nem hívták meg, az osztrákokat és a magyarokat viszont igen, ezért a skandinávok tiltakoztak is. Eredetileg csak hét sportág, ugyanis a curlinget és az ún. military patrolt (ez tulajdonképpen a sílövészet, vagyis a biatlon elődje) a NOB csak évtizedekkel később, 2006-ban ismerte el ottani hivatalos versenyszámként.
Férfi műkorcsolyában a svéd Gillis Grafström győzött Chamonix-ban
Fotó: Wikimedia Commons
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!