
Bazár Delhiben
Fotó: Csermák Judit
India több évezredes történelme során hódítások sorát szenvedte el. Uralkodói mesés kincseket halmoztak fel, csodás palotákat építtettek fővárosaikban. Az építészeti emlékek közül a leghíresebb a Tádzs Mahal. Ghandi és Teréz anya Indiájáról olvashatnak a Székelyhon napilap kiadványában, az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. május 07., 12:232020. május 07., 12:23
2020. május 07., 12:252020. május 07., 12:25
A színek kavalkádja, a szüntelen dudálások hangja, a szemétben turkáló tehenek, a gondozott parkok, a felvillanó mosolyok, a lebbenő szárik, a mesterien tekert turbánok és a zsúfolt szent helyek látványa fogadja azokat, akik Indiába látogatnak.
– mutat rá Csermák Judit, a cikk írója, aki mindössze tizenkét napot lehetett ott, ám megpróbálkozott egy kis ismeret- és élményátadással.
Mint írja, a világ figyelme egyre jobban a szubkontinensnyi India felé fordul. Lakosságának száma (1,3 milliárd fő), gazdasági növekedésének üteme, hosszú évezredek során megőrzött kultúrája egyértelművé teszi meghatározó szerepét.
A rövid történelmi áttekintő után többek között a különböző kézműves műhelyekben készült termékekről is ír.
Indiai kézműves szövőműhely. Az iparág ma is milliókat foglalkoztat
Fotó: Csermák Judit
„A szőnyegek, textilek színpompásak. Nemzetközi szervezetek becslése szerint még manapság is hatvanmillió gyermeket foglalkoztatnak a házi műhelyekben. Kiállításokon látni a miniatúrafestészet remek alkotásait. A mai selyemfestő műhelyek eredeti színvilággal, gyorsított technikát is alkalmazva kínálják portékáikat. Jellemző, hogy a különböző kézműves mesterséget űzők a földön ülnek. A púpos szent tehenek is a földön matatnak, a városok szemétkupacait túrják – néhol vidéken disznók is társulnak hozzájuk –, de az autópályák, s a forgalmas utak szaporodásával a mellékutcákba szorulnak vissza.”
Az épített örökség remekművei sem maradnak ki az útleírásból – lapozzák fel tehát az Erdélyi Napló május 7-ei lapszámát!
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!