A hét vezér emlékehely Gesztréden. Kóter László fafaragónak Magyarországon is láthatóak alkotásai
Fotó: Facebook/Kóter László
A fa megművelése igazi mesevilág. A farönk életképeket, regéket, mondákat, mítoszokat, szakrális tárgyakat, híres személyiségeket zár magába, ezek kiszabadításában rejlik a mester művészete. Eme ősi mesterség rejtelmeibe avatta be a szatmárnémeti Kóter László fafaragó az Erdélyi Napló munkatársát.
2022. május 19., 10:432022. május 19., 10:43
A díszítőmotívumok, a faragott kompozíciók történeteket, életképeket vetítenek a szemlélő elé. A fafaragás, amely a faanyag vésésével, csiszolásával, különböző módszerekkel történő díszítésével foglalkozik, Erdély és Partium egyik leglátványosabb mesterségévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. A múltban inkább más mesterségek kiegészítőjeként szolgált.
Ugyanakkor a kerék-, illetve a kocsigyártók is sokszor felhasználták, ha díszíteni, cifrázni szerették volna az utazó alkalmatosságot. A fafaragásos díszítések a lakóhelyek csinosításánál is érvényesültek, mindenekelőtt a tehetősebb gazdaságok kapuin, címtáblákon, oszlopokon, mestergerendákon. Fafaragással díszítették a bútort, a sírkereszteket és néha a mezőgazdasági szerszámokat is.
E mesterség hagyományainak egyedi vonásait lehet látni a pásztorok botjainak és eszközeinek díszítésénél, merőkanalaik faragásánál, a bányászatban különféle figurák készítésénél, a molnároknál a malomberendezések díszítésénél és a méhészetben a fából faragott figurális kaptároknál. Különlegességnek számított a míves fakanálfaragás is, amely a háztartási kelléktárat egészítette ki.
Kóter László fafaragó munka közben
Fotó: Facebook/Kóter László
„Nagykárolyban születtem a századfordulón – mondja Kóter László, a Szamos parti híres faműves mester.
Keresztapám a nagykárolyi állami gazdaság vincellérje volt. Itt nevelkedtem a szőlőskertek közelében, szüleim reggeltől estig dolgoztak. Az állatokra vigyáztam a lankásban, unalmamban naphosszat faricskáltam egy kis halkéssel. Apró tárgyakat, állatokat, juhászbotokat. Ilyenekből mintegy kétszáz a szatmárhegyi magánmúzeumban van, de megtalálható szerte a világban. Ma már egész történelmet faragok egy-egy botra”– meséli a mester.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló május 19-ei lapszámában olvashatnak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!