Hirdetés
Hirdetés

A míves fakanáltól a hét vezérig

A hét vezér emlékehely Gesztréden. Kóter László fafaragónak Magyarországon is láthatóak alkotásai •  Fotó: Facebook/Kóter László

A hét vezér emlékehely Gesztréden. Kóter László fafaragónak Magyarországon is láthatóak alkotásai

Fotó: Facebook/Kóter László

A fa megművelése igazi mesevilág. A farönk életképeket, regéket, mondákat, mítoszokat, szakrális tárgyakat, híres személyiségeket zár magába, ezek kiszabadításában rejlik a mester művészete. Eme ősi mesterség rejtelmeibe avatta be a szatmárnémeti Kóter László fafaragó az Erdélyi Napló munkatársát.

Liget

2022. május 19., 10:432022. május 19., 10:43

A díszítőmotívumok, a faragott kompozíciók történeteket, életképeket vetítenek a szemlélő elé. A fafaragás, amely a faanyag vésésével, csiszolásával, különböző módszerekkel történő díszítésével foglalkozik, Erdély és Partium egyik leglátványosabb mesterségévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. A múltban inkább más mesterségek kiegészítőjeként szolgált.

Elengedhetetlen volt a mezőgazdasági munkaeszközök, háztartási kellékek előállításánál, de az asztalosságnak is fontos kiegészítője volt.

Hirdetés

Ugyanakkor a kerék-, illetve a kocsigyártók is sokszor felhasználták, ha díszíteni, cifrázni szerették volna az utazó alkalmatosságot. A fafaragásos díszítések a lakóhelyek csinosításánál is érvényesültek, mindenekelőtt a tehetősebb gazdaságok kapuin, címtáblákon, oszlopokon, mestergerendákon. Fafaragással díszítették a bútort, a sírkereszteket és néha a mezőgazdasági szerszámokat is.

E mesterség hagyományainak egyedi vonásait lehet látni a pásztorok botjainak és eszközeinek díszítésénél, merőkanalaik faragásánál, a bányászatban különféle figurák készítésénél, a molnároknál a malomberendezések díszítésénél és a méhészetben a fából faragott figurális kaptároknál. Különlegességnek számított a míves fakanálfaragás is, amely a háztartási kelléktárat egészítette ki.

Kóter László fafaragó munka közben •  Fotó: Facebook/Kóter László Galéria

Kóter László fafaragó munka közben

Fotó: Facebook/Kóter László

„Nagykárolyban születtem a századfordulón – mondja Kóter László, a Szamos parti híres faműves mester.

Idézet
Már gyermekkoromban kialakult bennem a faragás ösztöne.

Keresztapám a nagykárolyi állami gazdaság vincellérje volt. Itt nevelkedtem a szőlőskertek közelében, szüleim reggeltől estig dolgoztak. Az állatokra vigyáztam a lankásban, unalmamban naphosszat faricskáltam egy kis halkéssel. Apró tárgyakat, állatokat, juhászbotokat. Ilyenekből mintegy kétszáz a szatmárhegyi magánmúzeumban van, de megtalálható szerte a világban. Ma már egész történelmet faragok egy-egy botra”– meséli a mester.

Bővebben minderről az Erdélyi Napló május 19-ei lapszámában olvashatnak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés