
Csokrétát-bokrétát vegyenek!
Fotó: Pinti Attila
Jókedve, derűje még arra is átragad, aki csak sietősen elkap egy csokrot. Mindenkihez van egy jó szava, még a szeme is mosolyog. A 89 éves Jolánka néni Csíkszereda központjában árulja a saját kertjében termesztett gyönyörű virágcsokrait. Mellé ültünk le beszélgetni.
2020. szeptember 30., 17:452020. szeptember 30., 17:45
2020. szeptember 30., 17:592020. szeptember 30., 17:59
A csíkiak már ismerhetik a vidám tekintetű Jolánka nénit, aki tavasztól késő őszig a város központjában – a Szabadság téren, vagy nagy melegben a megyeházával szemben egy fa árnyékában üldögélve – kínálja színes virágcsokrait. Szívesen beszélget az arra járókkal, vidáman kuncog, csupa szív-lélek. Nem csak a felnőttek, a fiatalok is keresik a társaságát, előfordult, hogy tőle kértek tanácsot, megerősítést egy-egy vizsga előtt, vagy éppen mamának szólítják.
„Az éppen magának dől. A vénasszony van mellette, azért szép” – mondja nevetve az egyik vásárlónak, majd elmeséli, hogy sokan fotózni is szokták.
Bedő Jolán 1931-ben született Baróton, ott és Erdőfülén élt, és több mint tizenöt évvel ezelőtt költözött Csíkszentmihályra az egyik lányához. „Az élet sokféleképpen alakult, jól eltelt. S megmaradtam épen. Sok mindent éltem, volt minden, most már vén vagyok, én már nagy vagyok” – kacag, és közben leül a padra a virágai mellé, mert – mint mondja – fájnak a lábai.
A virágokat a saját kertjében gondozza nagy szeretettel. Még beszélget is velük
Fotó: Pinti Attila
Évek óta Szentmihályról jár be a virágjaival „integetéssel” vagy busszal, mikor mivel tud. „Születtünk elegen, hárman maradtunk meg testvérekül. Mikor eltelt az idő, férjhez mentem, született három gyermekem, a fiúcska egész pici korában meghalt. Akkor aztán eltöltöttük az életet, kapának, kaszának, mindennek elébe kellett menni. Annyi dolog volt, hogy nyakig. De mégis szeretem, mit csináljak? Éltem én a kicsi magyar világot is, gyermekkoromban láttam a bevonulást, elmentünk le egész Olosztelek felé. Ott nézegettük, sírtunk is eleget, az olyan rettenetesen szép volt. Aztán hazamentünk, és csináltuk tovább a csinálnivalót. Az embert eleget megrázza az élet. Dolgoztam eleget. De nem ér semmit az, fiam, akármennyit dolgoztam mostanra, az eltelt, most hiába mondom, azzal nem lakom jól. Az orvos is azt mondta, meg se lehet kötni engem, ez tartja bennem az életet, hogy dolgozhatok.”
Azért szépek a virágok, mert a vénasszony van mellettük - mondja kacagva
Fotó: Pinti Attila
Jolánka néni ’90-ben özvegy lett, néhány évre rá egy súlyos betegségen esett át, akkor költözött az egyik leányához. Ő is virágot árul, esténként édesanyjának is segít megkötni a csokrokat. „Amikor kicsi volt, úgy kezdett szólítani, hogy Nunuka. Meg is maradtam Nununak. Jártam a kollektívbe, mondták: Nunu, neked mindig jó kedved van. Mondom, nekem jó, mert kívülről a nagykaput behúztam. A gondot s az ideget a hátunk mögé kell tenni. Mert az ideg megöl.”
A virágokat a saját kertjében gondozza nagy szeretettel. Korábban árvácskákat is ültetett, de az utóbbi években csak a „vénasszonyvirágokat” termeszti.
Bedő Jolán, Nunu mindig is jó kedélyű volt. A titka: a gondokat a hátunk mögé kell tenni
Fotó: Pinti Attila
„Az árvácskával sok idő van. Ezekre a vénasszonyvirágokra kaptam rá, évelősök, nem kell annyit gyomlálni, kapálni. Amikor reggel hátramehetek, mindeniket megsimogatom, még beszélgetek is velük. Aztán behozom őket a városba. Ha nem csurran, cseppen, valami mindig lesz. Amikor jön a tél, pihenő van. Úgy pihenünk, hogy van szalmarózsánk, azt meg kell csinálni. Most szedjük, majd felfűzzük drótra s alakítjuk. Aztán halottak napjáig jövöget a vénasszony. Tavaly is eladtam mindent halottak napjáig, mind egy szikrát. Azután, amikor vásár van, még bejövögetünk.
Valami mindig kerül, a Jóistennek gondja van az emberre. Ilyen az élet, kezdjük s végezzük, amíg Ő engedi. Eleinte félegettem, hogy mi lesz, mit szólnak az emberek, hogy itt árulom a virágokat, de az embert a szeretet és a jó szó vonzza. Ha szeretet van, akkor nyugalom is van, megnyugszik az ember. Úgy lesz, ahogy lesz, valahogy lesz. A Jóistenbe hinni kell” – bólogat, mielőtt elbúcsúzunk tőle.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!