A jól eltelt élet: a virágárus Nunu mama
Csokrétát-bokrétát vegyenek!
Fotó: Pinti Attila
Jókedve, derűje még arra is átragad, aki csak sietősen elkap egy csokrot. Mindenkihez van egy jó szava, még a szeme is mosolyog. A 89 éves Jolánka néni Csíkszereda központjában árulja a saját kertjében termesztett gyönyörű virágcsokrait. Mellé ültünk le beszélgetni.
Péter Beáta
2020. szeptember 30., 17:452020. szeptember 30., 17:45
2020. szeptember 30., 17:592020. szeptember 30., 17:59
A csíkiak már ismerhetik a vidám tekintetű Jolánka nénit, aki tavasztól késő őszig a város központjában – a Szabadság téren, vagy nagy melegben a megyeházával szemben egy fa árnyékában üldögélve – kínálja színes virágcsokrait. Szívesen beszélget az arra járókkal, vidáman kuncog, csupa szív-lélek. Nem csak a felnőttek, a fiatalok is keresik a társaságát, előfordult, hogy tőle kértek tanácsot, megerősítést egy-egy vizsga előtt, vagy éppen mamának szólítják.
„Az éppen magának dől. A vénasszony van mellette, azért szép” – mondja nevetve az egyik vásárlónak, majd elmeséli, hogy sokan fotózni is szokták.
Bedő Jolán 1931-ben született Baróton, ott és Erdőfülén élt, és több mint tizenöt évvel ezelőtt költözött Csíkszentmihályra az egyik lányához. „Az élet sokféleképpen alakult, jól eltelt. S megmaradtam épen. Sok mindent éltem, volt minden, most már vén vagyok, én már nagy vagyok” – kacag, és közben leül a padra a virágai mellé, mert – mint mondja – fájnak a lábai.
A virágokat a saját kertjében gondozza nagy szeretettel. Még beszélget is velük
Fotó: Pinti Attila
Évek óta Szentmihályról jár be a virágjaival „integetéssel” vagy busszal, mikor mivel tud. „Születtünk elegen, hárman maradtunk meg testvérekül. Mikor eltelt az idő, férjhez mentem, született három gyermekem, a fiúcska egész pici korában meghalt. Akkor aztán eltöltöttük az életet, kapának, kaszának, mindennek elébe kellett menni. Annyi dolog volt, hogy nyakig. De mégis szeretem, mit csináljak? Éltem én a kicsi magyar világot is, gyermekkoromban láttam a bevonulást, elmentünk le egész Olosztelek felé. Ott nézegettük, sírtunk is eleget, az olyan rettenetesen szép volt. Aztán hazamentünk, és csináltuk tovább a csinálnivalót. Az embert eleget megrázza az élet. Dolgoztam eleget. De nem ér semmit az, fiam, akármennyit dolgoztam mostanra, az eltelt, most hiába mondom, azzal nem lakom jól. Az orvos is azt mondta, meg se lehet kötni engem, ez tartja bennem az életet, hogy dolgozhatok.”
Azért szépek a virágok, mert a vénasszony van mellettük - mondja kacagva
Fotó: Pinti Attila
Jolánka néni ’90-ben özvegy lett, néhány évre rá egy súlyos betegségen esett át, akkor költözött az egyik leányához. Ő is virágot árul, esténként édesanyjának is segít megkötni a csokrokat. „Amikor kicsi volt, úgy kezdett szólítani, hogy Nunuka. Meg is maradtam Nununak. Jártam a kollektívbe, mondták: Nunu, neked mindig jó kedved van. Mondom, nekem jó, mert kívülről a nagykaput behúztam. A gondot s az ideget a hátunk mögé kell tenni. Mert az ideg megöl.”
A virágokat a saját kertjében gondozza nagy szeretettel. Korábban árvácskákat is ültetett, de az utóbbi években csak a „vénasszonyvirágokat” termeszti.
Bedő Jolán, Nunu mindig is jó kedélyű volt. A titka: a gondokat a hátunk mögé kell tenni
Fotó: Pinti Attila
„Az árvácskával sok idő van. Ezekre a vénasszonyvirágokra kaptam rá, évelősök, nem kell annyit gyomlálni, kapálni. Amikor reggel hátramehetek, mindeniket megsimogatom, még beszélgetek is velük. Aztán behozom őket a városba. Ha nem csurran, cseppen, valami mindig lesz. Amikor jön a tél, pihenő van. Úgy pihenünk, hogy van szalmarózsánk, azt meg kell csinálni. Most szedjük, majd felfűzzük drótra s alakítjuk. Aztán halottak napjáig jövöget a vénasszony. Tavaly is eladtam mindent halottak napjáig, mind egy szikrát. Azután, amikor vásár van, még bejövögetünk.
Valami mindig kerül, a Jóistennek gondja van az emberre. Ilyen az élet, kezdjük s végezzük, amíg Ő engedi. Eleinte félegettem, hogy mi lesz, mit szólnak az emberek, hogy itt árulom a virágokat, de az embert a szeretet és a jó szó vonzza. Ha szeretet van, akkor nyugalom is van, megnyugszik az ember. Úgy lesz, ahogy lesz, valahogy lesz. A Jóistenbe hinni kell” – bólogat, mielőtt elbúcsúzunk tőle.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!