
Fotó: Gábos Albin
Tudják miből kell a fiataloknak felvételizniük a rendőriskolába, és hogy mi a különbség a rendőr és a nyomozó munkája között? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszol Kádár Péter bűnügyi nyomozó, akivel az Erdélyi Napló legfrissebb számában közölnek interjút.
2020. október 29., 09:492020. október 29., 09:49
Aki rendőr szeretne lenni, először meg kell szereznie az érettségi diplomáját – szögezi le a kolozsvári bűnügyi nyomozó. Ezt követően jelentkezhet a rendőriskolába, amely két féléves szemeszterből áll: ebből hat hónap elméleti oktatás, hat hónap pedig gyakorlat. Az országban két ilyen intézet működik: az egyik a kolozsvári Septimiu Mureșan Rendőriskola, a másik a câmpinai Vasile Lascăr. De jelentkezhet a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára, amely négyéves képzést biztosít. Ahhoz, hogy valaki különböző tisztségeket töltsön be, tiszti beosztásba kerüljön, kötelező módon el kell végeznie a bukaresti akadémiát is – magyarázza.
Kádár Péter bűnügyi nyomozó
„A nyomozók is nyilván rendőrök, a rendőrség keretében külön osztályon dolgoznak, és feladatuk, hogy büntetőügyekben nyomozást folytassanak a bűnügyi tettet elkövetők ellen az ügyészek felhatalmazásával. Hadd mondjak egy példát is. A bűncselekmény elkövetését követően kihívják a tett helyszínére a rendőröket, akik felveszik az adatokat a tanúktól, lezárják a helyszínt, hogy az emberek, kíváncsiskodók ne tegyenek kárt az esetleges nyomokban.
akinek már joga van kihallgatni a tanúkat, és más jellegű adatokat gyűjthet (térfigyelő kamerák felvételei, számítógépek vagy telefonok adatai stb.). Később elkérheti a tett helyszínén készült fotókat, a kórházból pedig a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Ezeknek alapján próbálja összeállítani az ügy iratcsomóját és kideríteni a tettest vagy tetteseket” - meséli. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!