
Fotó: Gábos Albin
Tudják miből kell a fiataloknak felvételizniük a rendőriskolába, és hogy mi a különbség a rendőr és a nyomozó munkája között? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszol Kádár Péter bűnügyi nyomozó, akivel az Erdélyi Napló legfrissebb számában közölnek interjút.
2020. október 29., 09:492020. október 29., 09:49
Aki rendőr szeretne lenni, először meg kell szereznie az érettségi diplomáját – szögezi le a kolozsvári bűnügyi nyomozó. Ezt követően jelentkezhet a rendőriskolába, amely két féléves szemeszterből áll: ebből hat hónap elméleti oktatás, hat hónap pedig gyakorlat. Az országban két ilyen intézet működik: az egyik a kolozsvári Septimiu Mureșan Rendőriskola, a másik a câmpinai Vasile Lascăr. De jelentkezhet a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémiára, amely négyéves képzést biztosít. Ahhoz, hogy valaki különböző tisztségeket töltsön be, tiszti beosztásba kerüljön, kötelező módon el kell végeznie a bukaresti akadémiát is – magyarázza.
Kádár Péter bűnügyi nyomozó
„A nyomozók is nyilván rendőrök, a rendőrség keretében külön osztályon dolgoznak, és feladatuk, hogy büntetőügyekben nyomozást folytassanak a bűnügyi tettet elkövetők ellen az ügyészek felhatalmazásával. Hadd mondjak egy példát is. A bűncselekmény elkövetését követően kihívják a tett helyszínére a rendőröket, akik felveszik az adatokat a tanúktól, lezárják a helyszínt, hogy az emberek, kíváncsiskodók ne tegyenek kárt az esetleges nyomokban.
akinek már joga van kihallgatni a tanúkat, és más jellegű adatokat gyűjthet (térfigyelő kamerák felvételei, számítógépek vagy telefonok adatai stb.). Később elkérheti a tett helyszínén készült fotókat, a kórházból pedig a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Ezeknek alapján próbálja összeállítani az ügy iratcsomóját és kideríteni a tettest vagy tetteseket” - meséli. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!