Hirdetés
Hirdetés

A ház, amelyen átvonult a történelem

Nagypolgári lakás, tiszti étkezde, Szekuritáté-székhely, több bérlakást magába foglaló épület, majd végre, amikor visszakerült a tulajdonosa birtokába, családi ház – sok mindent tudnának mesélni a Szász Endre és a Bolyai utca találkozásánál épült ház falai. Mert ahogy azt a tulajdonosa, Ajtony Gábor megfogalmazta, ez az épület tükörképe, lenyomata Csíkszereda huszadik századának. Időutazás következik.

Péter Beáta

2017. november 13., 17:372017. november 13., 17:37

2017. november 13., 18:552017. november 13., 18:55

Kívülről még nem sejteni, mennyi történelmet rejt ez a saroképület •  Fotó: Gecse Noémi

Kívülről még nem sejteni, mennyi történelmet rejt ez a saroképület

Fotó: Gecse Noémi

Nagypolgári lakás, tiszti étkezde, Szekuritáté-székhely, több bérlakást magába foglaló épület, majd végre, amikor visszakerült a tulajdonosa birtokába, családi ház – sok mindent tudnának mesélni a Szász Endre és a Bolyai utca találkozásánál épült ház falai. Mert ahogy azt a tulajdonosa, Ajtony Gábor megfogalmazta, ez az épület tükörképe, lenyomata Csíkszereda huszadik századának. Időutazás következik.

Péter Beáta

2017. november 13., 17:372017. november 13., 17:37

2017. november 13., 18:552017. november 13., 18:55

Hirdetés

A terület, ahol a ház áll, a Csíki Magánjavaké volt, az 1923-as román királyi földreform alkalmával kapta meg a város, és egy füvészkertet szerettek volna ide létrehozni. Végül utat vágtak – a mostani Bolyai utcát –, telkesítették, és az akkori állami tisztviselőknek osztották ki. Azóta hívják – egészen le a vasútig – tisztviselőtelepnek.

Egy ilyen állami tisztviselő volt akkor egy Látes nevű tanfelügyelő, az ő háza volt a mostani Pál Galéria, de még ott volt a Mezei család, Suszter Olivérék és mások. Az Ajtony Gábor birtokában levő dokumentumok szerint a telket Grünberg Lázár fakereskedő és fűrészgyár-tulajdonos vette meg, és 1931-ben építette fel rajta a házat. Fent a szarvazaton fehér festékkel fel is van írva az évszám.

Berek Ferenc építész stílusát viseli magán az ingatlan •  Fotó: Gecse Noémi

Berek Ferenc építész stílusát viseli magán az ingatlan

Fotó: Gecse Noémi

A tulajdonos elmondta: egy akkor nagyon neves szeredai építész, Berek Ferenc tervei alapján épült fel a ház. Az építész a stílusát több házon is rajta hagyta: ilyen a Márton Áron Főgimnázium mellett lévő Csipak-ház, a Sadoveanu utcában Gál Imre kereskedő háza, most óvoda működik benne, lejjebb a Dóczy-ház ugyanilyen stílusban épült.

Az akkori viszonyokhoz képest modern épületnek számított.

„Akkoriban Szeredában nem volt közmű, de ezekben a házakban saját vízvezeték- és csatornahálózat volt. Kútból emelték ki hidroforral a vizet, amelyet egy pumpa felnyomott a padláson lévő tartályba, s onnan szabadeséssel jött le a víz a fürdőszobába. Ugyanakkor a csatornahálózat is úgy volt megoldva, hogy az udvaron levő nagy derítőaknába ment be a szennyvíz, amelyet időnként ki kellett üríteni. Erre a városházának volt egy speciális gépe, úgy hívták, hogy aszpirátor” – magyarázta Ajtony Gábor.

Hozzátette, a vezetékek elhelyezése tervezés szempontjából elfogadható, de szerelés szempontjából gondot jelent, ugyanis a fürdőszoba az épület déli oldalán, a konyha az északi oldalon található. Azért van ez így, hogy a konyha mellett lévő kamra hűvösebb legyen, a fürdőszoba pedig napfényes.

Ügyvédek, tisztek, orvosok

1939-ben a Grünberg család elköltözött, a lakásba albérlők érkeztek. Egy Hamzea nevű román ügyvédcsalád költözött be, benne a bérlőkkel vásárolták meg Ajtony Gábor szülei az ingatlant. Hamzeáék 1940-ben, a második bécsi döntés után Brassóba költöztek. Amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, és bevonult a magyar honvédség Csíkszeredába, az üresen álló házban tiszti étkezdét hoztak létre.

Volt itt tiszti étkezde, szekus székhely és kommunisták lakása is •  Fotó: Gecse Noémi

Volt itt tiszti étkezde, szekus székhely és kommunisták lakása is

Fotó: Gecse Noémi

„Nem volt éppen a központban, de nagy udvara volt, és a katonai járművek be tudtak ide állni. Ez a helyiség (ahol beszélgettünk – szerk. megj.) volt az ebédlő, mellette van a konyha. És mivel jól szituált emberek voltak a tulajdonosok és a lakók is, háztartási alkalmazottat tartottak, és hogy az elkészített ételt ne az előszobán keresztül hozzák be, a konyhát elválasztó falon vágtak egy tálalónyílást, amelynek volt egy lenyitható lappancsos ajtaja, a fal pedig olyan széles, hogy oda a bekészített tálca elfért. A tiszti étkezdének is előnyös volt ez.

Idézet
Gyermekkoromban – '40-ben nyolcéves voltam – édesapámmal egyszer lejöttünk, egy nagy asztalnál étkeztek itt a tisztek, koccintgattak, nagy élet volt”

– emlékezett vissza Ajtony Gábor.

A hadsereg elvonulása után a lakást egy magyar állami tisztviselő, dr. Gedei József vette bérbe, aki Csík vármegye tisztifőorvosa volt. Feleségével gyönyörűen berendezték az öt szobát. Csíkszeredát 1944 szeptemberében katonailag hivatalosan kiürítették.

A lakosságot el kellett költöztetni, nagyon kevés család maradt itt, akik várták az oroszokat. Baloldali emberek voltak, később a kommunista pártnak lettek Csíkban a vezetői. A Gedei család elmenekült, és a teljes berendezést itt hagyták, mint ahogy a legtöbben.

A Gedei-leltár. Kárpótlás nem járt se nekik, se Ajtonyéknak •  Fotó: Gecse Noémi

A Gedei-leltár. Kárpótlás nem járt se nekik, se Ajtonyéknak

Fotó: Gecse Noémi

„Mi akkor a Kossuth-utcai házunkban laktunk, az emeleten volt a lakásunk, a földszinten a patika. Mikor hazajöttünk, fel volt minden dúlva, ki volt fosztva, rabolva.

Sajnos nagyon sok lakást a környező falvaknak a lakói dézsmáltak meg.

Így ennek a háznak is a megfogható berendezési tárgyait elvitték. De a CASBI – Comitetul Pentru Administrarea si Supravegherea Bunurilor Inamice – az 1940-ben az anyaországból ideköltözött és négy évet itt élt állami tisztviselőknek az ingó és ingatlan vagyonát zárolta, mint ellenséges javakat. Soha ezért a magyar államnak a román állam nem fizetett. '45-ben édesapám kapott egy levelet Gedei doktortól, aki akkor Magyarországon, a híres Recsken élt. Elküldte a teljes leltárt, hogy mi maradt itt nálunk. A leltár most is megvan, a bútortól elkezdve az utolsó lapítóig minden fel van sorolva, hogy mit hagytak itt. Soha egy lej kárpótlást nem kaptak” – tudtuk meg Ajtony Gábortól.

Ahová a fekete autó behajtott

1945-ben a lakás üresen maradt, és kezdődött a lakók betelepítése. Ajtony Gábor jegyzetei szerint előbb a Hemmer család, majd Császár Jenő és Dávid Magda lakott itt. 1949-ben pedig ide rendezték be a Szekuritáté első székhelyét Csíkszeredában. Azért volt nagyon alkalmas erre a szerepre ez a ház, mert sarokház révén szomszéd nem volt a két utca felől. A másik két oldalon szintén nem voltak házak, csak üres telkek. Szinte egymagában álló épület volt, amely kiválóan alkalmas volt a Szekuritáté és az ott tevékenykedők aktivitásának a kibontakoztatására. Két és fél méter magas deszkakerítés vette körül a házat, nem lehetett belátni.

Idézet
„Amikor valakit letartóztattak, a fekete autó bejött az utcába, a nagy kapu kinyílt, az autó bejött, a kaput becsukták, az illetőt ide felhozták, és itt aztán megfelelő kezelésben részesítették.

Találkoztam olyan csíkszeredai közismert személlyel, aki elmondta: Gáborkám, én nagyon jól ismerem a ti házatokat, mert én 1950 húsvétján a pincétekben voltam bezárva” – idézte fel a ház tulajdonosa. Tekintettel arra, hogy a terület lejtős, a pince és a garázs félig a földbe van ásva, a hátsó fele pedig az udvarra nyílik. A pinceablakon most is rajta vannak a rácsok.

„Kezelésbe vették” a letartóztatottakat •  Fotó: Gecse Noémi

„Kezelésbe vették” a letartóztatottakat

Fotó: Gecse Noémi

„Az ajtaján is van egy olyan retesz, amit nem vettem le, maradjon meg az utókor számára, hogy ez a pincehelyiség egy börtöncella volt. Amikor én ideköltöztem, a pincében egy priccs volt a fal mellett, egy enyhén lejtős, elég magas deszkaépítmény” – vázolta Ajtony Gábor. 

Feldarabolták a tereket

A Szekuritáté mintegy két évet „tevékenykedett” ebben a házban, ezt követően a néptanács és a párt aktivistái vették birtokba: a rajoni tanács alelnöke, a néptanács káderosztályának a vezetője, egy parancsnok, tehát élvonalbeli elvtársak. A belső termeket – öt szoba, kamra, konyha, személyzeti szoba, fürdőszoba, vécé, két előszoba – egy- és kétszobás lakrészekre osztották fel, még most is van olyan ajtó, amit akkor falaztak be, és azóta is úgy van.

Emlék az utókornak: itt börtöncella volt •  Fotó: Gecse Noémi

Emlék az utókornak: itt börtöncella volt

Fotó: Gecse Noémi

A belső átépítés során az előszobát konyhává alakították, a konyha és a kamra egy része külön lakrész lett, az ajtókat bedeszkázták, a deszkák közé szalmát tettek. A garázst az útépítészeti vállalat sajátította ki, a mellette levő kicsi szobában egy család lakott. A hetvenes években, amikor az elvtársak nagy része elköltözött, és már csak másod-harmadrangú pártaktivisták lakták a házat, állandó volt a civakodás a lakók között. A lakrészekért az Ajtony családnak 12, 15, esetenként 18 lejt fizettek, de az épület és a telek adója több mint háromszáz lej volt.

Egyetlen napot nem töltött saját lakásában a házat megvásárló patikus •  Fotó: Gecse Noémi

Egyetlen napot nem töltött saját lakásában a házat megvásárló patikus

Fotó: Gecse Noémi

„Ez már a város történetének is további részét jelenti, hogy az ötvenes években itt lakó aktivisták egy beadvánnyal fordultak a felsőbb szervekhez azzal, hogy tekintettel arra, hogy a tulajdonos gyógyszertárát államosították, javasolják, hogy ezt a házát is államosítsák. Ugyanis meg akarták maguknak szerezni a házat. Nem tudom, hogy ki és miért, de ezt az államosítást nem engedélyezte. Édesapám egy közismert és köztiszteletben álló ember volt, akire a mai napig is sok szeretettel emlékeznek az idősek, és ő nagyon sok emberen segített gyógyszerészként. Lehet, hogy ennek köszönhető, hogy nem sikerült” – mesélte Ajtony Gábor.

Az Ajtony-féle patika

A házat ugyan nem államosították, de Ajtony Árpád, a csíkiak egykori ismert patikusa, aki 1939-ben megvásárolta, egy napot nem tudott a saját lakásában eltölteni. A Kossuth-utcai patikát 1949-ben államosították. „Édesapámat kitették onnan, jó ideig munka nélkül volt, aztán előbb a megyei gyógyszervállalathoz vették fel raktárosnak, később – talán az egész országban egyedülálló volt ez – a saját gyógyszertárába vették vissza, mint beosztott. Ott dolgozhatott addig, amíg a patikát szét nem verték. Egy darabig még dolgozott az új patikában, amit a Petőfi utcában alakítottak ki, ott, ahol most a rendelők vannak, de a patika szétverése, ami neki a mindene volt, lelkileg teljesen összetörte, másfél év alatt tönkrement és meghalt. Egy percet nem lakott a saját lakásában.”

Újbóli visszavásárlás

Ajtony Gábor édesanyja viszont megélte, hogy visszakapják a házat. Amikor a hatvanas, hetvenes években elkezdődtek Csíkszeredában a tömbházépítések, az elvtársaknak nem feleltek meg ezek a régi házak, a „kényelmes” tömbházlakásokba költöztek. 1972-ben kiköltözött az utolsó lakó is az épületből. „Noha birtokba vehettem, egy romhalmazt kaptam. A kéménytől a pincéig mindent fel kellett újítani: a tetőszerkezetet, esővízcsatornát, villanyhálózatot, vízvezetéket. Kivezettük a csatornahálózatot, később sikerült a gázt is bevezetni. Nagyon sokat kellett dolgozni, amíg lakható állapotba tudtuk hozni” – mutatott rá a tulajdonos.

Nagy román abszurd: a házat nagy nehézségek árán újították fel, hogy aztán emiatt drágábban vásárolják vissza •  Fotó: Gecse Noémi

Nagy román abszurd: a házat nagy nehézségek árán újították fel, hogy aztán emiatt drágábban vásárolják vissza

Fotó: Gecse Noémi

Elképesztő, hogy mi volt például az udvaron. Az utolsó időszakban munkások laktak az egykori szalonban, akik többnyire konzervet ettek, és a dobozokat egyszerűen a kertbe dobálták ki.  A házat aztán nehézségek árán feljavították, de miután 1976-ban Ajtony Gábor öccse hivatalosan kitelepedett Magyarországra, az általa birtokolt negyed házrészt államosították. De mivel a negyedrészt nem lehetett leválasztani, az állami tulajdonrész után egészen 2002-ig házbért kellett fizessenek az államnak a többségi tulajdonosok.

2001-ben jött egy olyan törvény, hogy annak, aki benne lakik, elővásárlási joga van az illető államosított ház megvásárlására. Ajtony Gábor jelentős bankkölcsönnel visszavásárolta a negyed házrészüket, azaz másodszor is megvásárolta. A sors fintora volt, hogy nem azt az értéket kellett kifizesse érte, amellyel államosították, hanem a feljavítottat.

Bankkölcsönt vett fel Ajtony Gábor, hogy saját házát az államtól visszavásárolja •  Fotó: Gecse Noémi

Bankkölcsönt vett fel Ajtony Gábor, hogy saját házát az államtól visszavásárolja

Fotó: Gecse Noémi

1990-ben meglátogatta Ajtony Gábort Grünberg András, akinek az édesapja a házat építette. Az Izraelben élő férfi pontosan emlékezett, hogy hol van a kamrából a feljárat a padlásra, hogy a – megmaradt – íróasztalában hol volt a rejtekhelye, és ugyanarról a bokorról szedett egrest a kertben, amelyikről még gyerekkorában, a harmincas években.

Idézet
„Ez a ház Csíkszereda huszadik századi története kicsiben.

Az egész kort magán hordozza: a régi világot, a magyar világot, a kommunista világot, majd az úgynevezett felszabadulást” – összegzett Ajtony Gábor.

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés