Zenélő kapu maradványa a havadtői múzeumban

A zenélő szerkezet egy részét sikerült megmenteni

Amint arról portálunkon már beszámoltunk, Dónáth István több éves terve valósult meg a tavaly, amikor felavatták Havadtőn a múzemként emlegetett helytörténeti és néprajzi gyűjteményt. A gazdag tárlatot azóta magyarországi, német, holland és svéd érdeklődők is felkeresték. A szalagvágást követően azonban nem zárult le a terv, Dóntáh István azóta is folyamatosan gyűjti a tárgyakat, eszközöket, illetve fogadja a gyűjtemény számára tett tárgyi adományokat. Így nemcsak régi bölcső, favilla és facsiga került a múzeumba, hanem egy Amerikából 1910 táján hazatért havadtői férfi borotválkozó felszerelése is. A doboz és a borotva márkás cikk lehetett hajdanán, ám ennél érdekesebb a fenkő, amelyet az egykori Hangya szövetkezi üzletlánc hozott forgalomba.

Egyedi darab is van

Ám a havadtői gyűjtemény legérdekesebb, nemrég felbukkant darabja egy zenélő kapu maradványa. A faépítmény Ilyés Géza egykori havadtői kovácsmester portája előtt állt, és komája, Gál Vilmos bedei ezermester készítette. A lebontott kapura tavaly bukkantak rá egy csűrben, de annyira megromlott állapotban volt, hogy már nem tudták restaurálni, csak a zenélő szerkezet egy részét szerezték meg a gyűjteménynek – tudtuk meg Dónáth Istvántól.

A komoly vasszerkezettel ellátott gyalogkaput a két világháború közötti időszakban készítette a Nyárád menti mester, és amikor kinyitották, egy fogaskerekes szerkezet elmozdított egy faeszközt, amely végigpengette a felszerelt húrokat. Ugyanakkor a „galambdúcon” egy ajtócska is kinyílt, és megjelent benne egy fabábú. Portálunk érdeklődésére kiderült: a mester Bedében még két hasonló kaput készített, egyiknek még megvan a zenélő szerkezete, bár nem működik. A mester néhány évvel ezelőtt halt meg.

Kilyén Domokos kapufaragó és citerakészítő mester segítségét kérték

Két lelkes fiatalember felvetette a kérdést: megjavítható-e a zenélő szerkezet? Ennek érdekében a csíkfalvi Kilyén Domokos kapufaragó és citerakészítő mester segítségét kérték, és helyszíni látogatást tettek Bedében. Megvizsgálták a még álló két kaput és a szerkezet működtetési mechanizmusát. Ezután a csíkfalvi szakember alaposan megvizsgálta, majd feljavította és lekezelte a faszerkezetet, amelyre a dróthúrokat szerelték egykor. A hiányzó húrokat pótolta és hangolókulcsot is készített. A darab visszakerül a havadtői gyűjteménybe, de a zenélő kapu újraépítése egyelőre nem időszerű.

Autodidakta volt a mester

Néhai Gál Vilmos kapukészítő mesterről feleségénél a érdeklődtünk. Zsuzsa nénitől megtudtuk: férje ötévesen árván maradt, így már gyerekkorában elkezdte a famegmunkálást, kezdetben kaszanyeleket készített és értékesített. Az asztalosmesterséget a faluban élő keresztapjától tanulta meg, majd a környék megrendelőinek dolgozott, de kolozsvári ügyfele is akadt. A zenélő kapu saját ötlete volt, és egyedül készítette annak fa- és fémszerkezetét. A portájuk előtt álló kapunak is megvolt a zenélő kerete, de elromlott. A mester leszerelte, de nem javította meg, ugyanis megsokallta, hogy a falu gyermekei azon szórakoztak, hogy nyitogatták a kaput és élvezettel hallgatták a szerkezet hangjait.