
Fotó: Gligor Róbert László
Sokan szüreteltek a hétvégén Jobbágyfalván, ám a legtöbbet és leghangosabban a Szász család dolgozott. Jól a délutánba hajlott már az idő, amikor a szőlővel telt zsákok behordásra készen álltak. De munka közben nem hiányzott a tréfa, és muzsikus is került, a nyárádszeredai Mózes Károly szórakoztatta a munkásokat. Aztán húsznál is többen ülték körül az asztalt, amikor elkészült a bográcsgulyás. Aztán a muzsika- és énekszó mellé a jókedv fokozására előkerült a az ostor, kereplő és a kolomp is, és este tábortűz mellett is mulattak a szőlőhegyben.
2010. október 13., 08:382010. október 13., 08:38
2010. október 13., 10:242010. október 13., 10:24
Fotó: Gligor Róbert László
A jobbágyfalvi Orotvány valamikor szőlőskertekkel volt tele, a kollektív gazdaság idejében is virágzó termesztés folyt itt. A hegyoldalt három szőlőpásztor őrizte, a parcellák pedig olyan rendben voltak tartva (kikapálva, elgereblyélve), mint a virágoskert. „Nagyapám szőlőpásztor volt, de nekünk, kicsi gyermekeknek sem engedte, hogy szüretig belemenjünk a szőlőbe. Ha lábnyomot láttak a gazdák, azért a pásztor felelt” – idézi fel a negyvenes éveit taposó Szász Lóránd Lajos, aki arra is emlékszik, hogy szüretkor a helyi muzsikusok szórakoztatták a hegyoldalban dolgozókat, a szőlőt ráfos szekerekkel szállították be a faluba, a kádakból szivárgó must még az úton is folyt.
Már csak hobbi?
Idős Szász Lajos apájától, Szász Alberttől örökölte a 40 ár területet. Az 1990-es években már lepusztult parcella volt, de két fiával, Lóránddal és Csabával úgy döntöttek, hogy ismét kezelésbe veszik: 1200 tő szőlőt telepítettek. Akkor még azt remélték, hogy mindenki meg fogja dolgozni a visszakapott szőlősterületeit, de mára csupán 13 gazda szüretel az orotványi oldalban – mondja el Szász Lóránd.
Fotó: Gligor Róbert László
Ők is már csak hobbiból művelik a szőlőt, majd szüretkor a nagycsalád mellett a városi barátokat is meghívják: a közös munkavégzés mellett a szórakozás, együttlét a fontos.
Szász Lóránd 18 hektár területet birtokol a Orotványi-tető közelében, gyümölcsöt is telepített, hétvégi háza is van itt, gyakran kijönnek a hegyre, s közben elvégzik a kapálást, metszést, kötözést, permetezést is. Felvetődött egy borospince építésének és borkóstolók szervezésének ötlete is, de egyelőre csak mérlegelik azt.
Nem gazdaságos
„A szőlőmunka szép annak, aki szereti” – állítja a házigazda, de ezen túlmenően már nem gazdaságos. Régen csak „kékkővel” (réz-szulfáttal) permeteztek a gazdák, most újabb és újabb betegségek ütik fel a fejüket, és bár többféle növényvédő szert használnak, alig lehet megmenteni a termést. Néha még vásárolnak is nemesszőlőt, hogy több és jobb boruk legyen, de mégis „más ízzel isszák” a helyit, mint a vásárolt borokat. „Volt ennél rosszabb és jobb esztendő is” – véli Szász, amikor mérlegeli a szüret eredményét – az idei esős év a gabonának és szülőnek nem tett jót.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.