Az iskolai kreativitást is érinti a válság?

Adorjáni Ildikó tanárnő vezeti a lapot

A kelementelki általános iskolában 2007-ben indították be a SuliSokk nevű iskolalapot a diákok. Ennek szerkesztése, irányítása a mindenkori magyar szakos tanár feladata. A tördelőszerkesztést az informatikatanár végzi, a nyomtatást, sokszorosítást pedig az iskola költségvetéséből oldják meg, az 1 lejes eladási ár is ide fordul vissza – tudtuk meg Adorjáni Ildikó tanárnőtől, aki 2009 óta „főszerkesztője” a lapnak. A kezdeti A4-es formátumról áttértek az A5-ösre, amely jobban illik egy diáklaphoz.

Az elmúlt három évben havonta adták ki a „sokkoló” iskolahíreket, de az intézmény szűkös költségvetése miatt tavaly óta  csak félévente jelennek meg. Így a januárban kiadott példány a szeptember óta eltelt időszakról számol be az érdeklődőknek. Olvashatunk az iskolások hagyományos szüreti báljáról, vallási versenyekről, a magyar órákon szerkesztett adventi gondolatkalendáriumról, a kiskolások mesemondó és karácsonyi műsoráról, a 7. osztályosok kantálásáról. Külön beszámolnak a gyulakutaiakkal szervezett Eminescu szavalóversenyről, a magyar irodalmi tantárgyverseny erdőszentgyörgyi körzeti szakaszáról, ahol hét kelementelki diákból öten szerezték meg a megyei szakaszon való részvétel jogát, és azt is megtudjuk, hogy a diákok 2010 utolsó magyaróráján a szeretet lánga mellett köszöntek el egymástól.

A lapban mindig van olvasmányajánló is, a gyerekek pedig véleményt fogalmaznak meg arról, hogy miért szeretik valamely író vagy költő műveit, leközlik a legjobban sikerült írásokat, olvasható monológ, leírás is, de vicces stílusúra átírt ballada is. „Arra törekszünk, hogy a gyerekek írjanak, anyagokat gyűjtsenek, róluk szóljon a lap, és motiváljuk őket azzal, hogy a legsikeresebb írásokat közöljük” – részletezte Adorjáni Ildikó, aki Fancsali Nóra, Menhárt Dóra, Ravasz Henrietta, Takács Anita, Balogh Andrea, Kovács Zsolt és Albert Edit diákokkal együtt írja és szerkeszti a 12 oldalas kiadványt. Sok a munka, a javítani- és átfogalmazni való – mondta el a tanárnő – , de megéri csinálni, mert a gyerekek szeretnek írni és ragaszkodnak „műveik” megjelentetéséhez is. A lapból közel száz példány fogy el az iskolában és a településen.