Az elnyomók célja volt, hogy a nemzeti szimbólumainkat elvegye tőlünk. De 1956 egy újabb nemzeti szimbólumot adott nekünk: a lyukas zászlót – hangzott el az október 23-i gyergyószentmiklósi megemlékezésen.
Húsvét megtörhetetlen bizonyosság Isten ügyének győzelmében minden körülmény között! Húsvét megtartó örömüzenet, mert megerősíti reményünket abban, hogy bármilyen nehéz is Isten igazságának az útja, a látszat ellenére végül mégis ő győzedelmeskedik!
Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel a kérdést Jézus az apostoloknak.
A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz.
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.
Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki.
A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.
Nemcsak bemutatták, hanem igyekeztek átadni is a hagyományos kézi aratás csínját-bínját a fiatalabb generációknak szombat délelőtt Csíkszentkirályon. A falunapok részeként tartott aratókaláka mellett többek között focibajnokság, családi főzés, kaszkadőr- és tűzoltóbemutató színesítette a programot, de nem maradt el a község legízesebb kenyerének versenye sem.