A márciusi ifjak bátorsága, kitartása és harca nyomán megszülető egységes magyar nemzettudat fontosságára hívta fel a figyelmet Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester az 1848-49-es szabadságharcra emlékező tömeg előtt.
Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen.
A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolánál kezdődött pénteken a helyi ünnepségsorozat, az eseményen több százan vettek részt.
Tűzijáték nélkül köszöntik az új évet Marosvásárhelyen, sőt a baleseteket megelőzendő idén nem bocsátanak ki engedélyt pirotechnikai termékek árusítására sem – közölte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal.
Módosul a háztartási hulladék elszállításának programja Székelyudvarhelyen az ünnepek alatt – hívja fel a lakók figyelmét közleményében a székelyudvarhelyi városvezetés.
Egy régi vágású székely embernek az ideális hitvesről alkotott eszményképe nagyjából úgy néz ki, hogy az folyamatosan lesi férjeura rejtett és kimondott kívánságát. Szent Erzsébet éppen ilyen volt, de nemcsak emiatt került a szentek sorába.
Fáklyák gyűrűjében hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei előtt Székelyudvarhelyen, ahol a felszólalók emlékeztettek: csak fizikai értelemben veszítettünk csatát, erkölcsi értelemben a zsarnokság maradt alul.
„Ma arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában” – hangzott el az 1956-os szabadságharcra emlékező ünnepségen Csíkszeredában.
Ugyanott, két időpontban emlékeztek Marosvásárhelyen az 56-os eseményekre és a hősökre. A vártemplom udvarán elhelyezett kopjafánál elsőként a marosvásárhelyi RMDSZ rendezvénye zajlott, majd az erdélyi pluralizmus jegyében szervezett megemlékezés.
Az elnyomók célja volt, hogy a nemzeti szimbólumainkat elvegye tőlünk. De 1956 egy újabb nemzeti szimbólumot adott nekünk: a lyukas zászlót – hangzott el az október 23-i gyergyószentmiklósi megemlékezésen.
Húsvét megtörhetetlen bizonyosság Isten ügyének győzelmében minden körülmény között! Húsvét megtartó örömüzenet, mert megerősíti reményünket abban, hogy bármilyen nehéz is Isten igazságának az útja, a látszat ellenére végül mégis ő győzedelmeskedik!
Fejlesztési tervet kért Székelyudvarhelytől Magyarország kormányának nevében Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden. A gesztussal azt jelezte a politikus, hogy véget ért a Gálfi Árpád volt polgármester két mandátuma alatt tartott embargó.
Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel a kérdést Jézus az apostoloknak.
A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz.
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.
Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki.
Maros megyében több helyen már vasárnap fejet hajtottak az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei előtt, és méltóképpen megemlékeztek tetteikről. De március 14-én és 15-én, kedden és szerdán is több helyszínen számos esemény lesz.
A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.