Orbán Viktor: háború vagy béke?

A kormányfő kiemelte: „mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra” – mondta. Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.

Értékelése szerint azonban a magyarok Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptak. Becsaptak bennünket, de ideje, hogy fellázadjunk és helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését – tette hozzá.

Azt mondta, a magyarok nincsenek egyedül, mert a lengyeleket ugyan elsodorta „a Soros-féle baloldal szökőárja”, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.

Orbán Viktor várakozásai szerint sorsfordító év lesz az idei.

Kivéve azok – folytatta – akik „kiírták magukat a történelemből”, „megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket”, „hitszegő módon hátba támadták a hazájukat”, akik „aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék a tanárok és az óvónők pénzét”, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, „akik harminc brüsszeli ezüstért eszement genderaktivisták kezére adnák a gyermekeinket”, akik „eladták magukat és megvették őket kilóra, hogy hatalomra kerüljenek”. Nekik az árulók sorsa jut majd – mondta, majd Szabó Magdát idézve hozzátette: az „árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha”.

A kormányfő a magyar forradalmat jellemezve azt mondta: az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle.

Felidézte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi magyarok „verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára”. „Ez volt az első békemenetünk” – jegyezte meg. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – hangsúlyozta. Kijelentette:

Orbán Viktor rámutatott, a nyugati világban ma emberek millió gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön és a semmibe megy, ezért nincsenek tekintettel, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenni semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át és „sáska módjára legelnek le mindent” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket.

„Mi magyarok másképpen élünk és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová” – mondta. Hozzáfűzte: mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és tovább adjuk, ez a magyar szabadság veleje. Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amihez kedve van. Ez nekünk kevés – fejtette ki Orbán Viktor.

Úgy folytatta: nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr. Ezért rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon a világban az, ami magyar. Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magasrendű formája, és a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: a nyugati világban azt képzelik, hogy az ember csak úgy van magában, kizárólag az ő szabad választásán múlik, hogy melyik államnak lesz a polgára, ő dönti el, hogy fiú lesz-e vagy lány, a család az, amit kitalál magának, a haza pedig csak működési terület.

A miniszterelnök egy példázattal világította meg az európai, benne a magyar baloldal és a jobboldal közti különbséget: egy utazó lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. A kérdésére, hogy mit csinál, az ember így felel, „nem látod? Követ török, ez a munkám”. Lát egy másik embert, aki szintén követ tör, és amikor őt is megkérdezi, hogy mit csinál ő így felel: „Nem látod? Katedrálist építek”. Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör – mondta. Ez az ő életük, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk – közölte a kormányfő.

Negyven nemzedék építőköveiből emelkedik a „Magyarország katedrális” – folytatta. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány, Klapka és Görgei harcoltak érte – sorolta. Rámutatott: a

A kormányfő szólt arról is: Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a „magyar szellem számára kárhozatos”, ami „idegen a magyar élettől” – mondta. Úgy fogalmazott: „be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem”.

Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad – szögezte le Orbán Viktor.