
Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
„Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salomé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, és erről beszéltek egymás között: ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt. És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. De az így szólt hozzájuk: ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.” Mk 16, 1–7.
2023. április 09., 17:122023. április 09., 17:12
A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz. Boldog ember lehet az, aki annyira bele tud révedni abba a boldog újrakezdésbe, amit tavasszal lát. Azonban
Amikor rácsodálkozunk e természeti körforgásra, rádöbbenünk: ha sok élőlény meg is újul, az emberrel ez nem történhet meg. Az, ami az elhullott magvakkal történik, az emberrel nem eshet meg. Halál után nem kezdhető újra az élet. Úgy tűnik, az ember az egyedüli kivétel e körforgásból.
Sok ember próbálja meglelni az élet örömét és célját abban, hogy fát ültet, s annak gyümölcsét unokái használják majd, házat épít, s utódai lakoznak benne.
A húsvét ünnepe az, amikor Krisztusban az ember támadott fel. Az ember, aki be volt zárva a bűn és a halál fogságába, új életet kapott. Húsvét alkalmával Isten feltörte a zárat, angyalai elhengerítették a követ a sír szájáról, s az oda érkező asszonyok bizonyságot tettek arról, amit láttak: Jézus feltámadt.
Minden úgy történt, ahogy az élet törvénye diktálta. Jézus meghalt, sírba tették. Ám mivel szombat következett, nem tehettek semmit a testével. Meg kellett várni a vasárnapot. Kora reggel indultak el a sírhoz, hogy eleget tegyenek emberi kötelességüknek, hiszen ezt kívánta a tisztesség, a halottat el kell temetni. Viszont nem volt halott, s így nem lehetett eleget tenni a végtisztességnek. Annál megalázóbb nincs, amikor nem tudod eltemetni a hozzátartozódat. Az elmúlt három esztendő során a járvány vagy a háború sok embert fosztott meg attól, hogy tisztességesen eltemesse halottját.
Beteljesedett az, amelyet Isten a bűneset után az embernek öröktől fogva megígért. A halál mindent lerombol, azt is, amit építünk, és azt is, amit egy életen keresztül megszerzünk. Tulajdonképpen minket semmisít meg. Ezért mondja Jézus: ne gyűjtsetek magatoknak kincset a Földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok.
A halál mindent elvehet és lerombolhat, a feltámadás mindent visszaad.
Nem a régi életünket folytatjuk. Nem megyünk vissza a bölcsőhöz, nem kapunk újabb esélyt a sok eljátszott és tönkrement lehetőség után, hanem új életet kapunk. Ahogy Pál apostol írja a Galatabeliekhez: „élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”.
Kedves testvéreim! Azt az életet, amelyet ezután élünk, mindannyian a feltámadott Lelkének hatalmában és erejében éljük!
Kató Béla református püspök
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!