A Bagossy Brothers Company történelmet írt: több mint 100 ezren hallgatták élőben Csíksomlyón a „Csillag az égen” című előadásukat. Tatár Attila mesélt az előzményekről, kihívásokról, a megélt csodáról és arról, mi jöhet ezután.
Pap Edmond Olivér különösen érett gondolkodású fiatal, aki nemcsak a tananyagra figyel, hanem a világ és önmaga megértésére is. Túllát az iskolai kereteken, ezért nem mindig illeszkedik könnyen – nem azért, mert nem akar, hanem mert másra fókuszál.
Milyen kérdéssel fordulna az orosz és az ukrán elnökhöz Robert C. Castel, ha kapna öt percnyi találkozót mindkettőjüktől? Többek között ezt kérdeztük meg az Izraelben élő biztonságpolitikai szakértőtől. Beszélgetésünkkor a krokodilok is szóba kerültek.
Ötéves korában döntötte el, hogy katolikus pap lesz és a csíksomlyói kegyhelyet a lelke szülőföldjének tartja. György Alfréd a pünkösdi búcsú idei szónoka, akivel Szent Kamillról és arról beszélgettünk, hogy hogyan készül ő a pünkösdi szolgálatra.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Van, aki próbálja eltakarni a hibákat, és van, aki aranyporral emeli ki őket. Gere Nóra Éva költőként az utóbbi utat választotta – a verseiben és a saját életében is. A Repedések című kötete nem fél a törékenységtől, sőt: erényt kovácsol belőle.
Rögtön tudta Kádár L. Gellértről Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője, hogy méltó megformálója lesz Hunyadinak. Az íróval a regényekről, a filmről és jövőbeni terveiről a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen beszélgettünk.
A romániai országmárkának számító bukaresti Madrigál kórus élén 14 éve sepsiszentgyörgyi karnagy áll. Ungureanu Annára méltán büszke szülővárosa, de ez kölcsönös: a karvezető is hálás azért az útravalóért, amit onnan magával vitt.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Képes a közösségi média egy ismerős környezetben teret adni az olvasók számára a versek olvasására? Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus, a Nő a tükörben oldal megálmodója platformját éppen erre használja: összekapcsolja az embereket a költészettel.

A 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál idén is különleges zenével, rendhagyó művészi pillanatokkal töltötte meg a várost.
Milyen volt egy gyerek élete az 1950-es években? Hogyan lehet a matematika nyelvi élmény is? Milyen volt a romániai magyar irodalom és mi volt neki a rákfenéje?
Szávai Géza József Attila-díjas szerzővel beszélgettünk.
Sata Klára, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium nyugalmazott pedagógusa, egykori aligazgatója számára a nyugdíjas évek sem jelentik a tétlenséget; mindennapjaiban megtalálja azokat a fogódzókat, amelyek előre viszik.
A Rádió GaGa Színes órák című műsorában B. Szabó Zsolt a csíkszeredai születésű Orbán Leventével beszélgetett, aki a tíz Oscar-díjra jelölt A brutalistában kapott epizódszerepet. A filmnek ma, azaz február 7-én van a romániai premierje a mozikban.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke volt a vendégünk kézdivásárhelyi irodánkban. Beszélgetésünk során az esetleges területi átszervezés hátulütője, a háttérhatalom aknamunkája és a kézdikővári Erzsike néni intelmei kerültek terítékre.
Első lett a vermonti nemzetközi esettanulmány-versenyen a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karán tanuló magyar hallgatók csapata. A sepsiszentgyörgyi csapattaggal, Bokor-Tóth Krisztinával beszélgettünk.
A Dél-afrikai Köztársaságba utazott a székely, dél-afrikai és magyarországi kötődésekkel rendelkező Jeney János történész, aki követi az ottani búrok törekvéseit. Ők ugyanis némiképp hasonló cipőben járnak, mint a székelyek.
A romániai magyar önkormányzatok mindennapjaiban a sport abszolút utolsó helyen szerepel – véli Szondy Zoltán. Az FK Csíkszereda elnöke szerint a román önkormányzatoknál ez épp fordítva van.