Robert C. Castel: a félelmet sokszor a tudás hiánya okozza

Milyen kérdéssel fordulna az orosz és az ukrán elnökhöz Robert C. Castel, ha kapna öt percnyi találkozót mindkettőjüktől? Többek között ezt kérdeztük meg az Izraelben élő biztonságpolitikai szakértőtől. Beszélgetésünkkor a krokodilok is szóba kerültek.

Kozán István

2025. június 11., 07:572025. június 11., 07:57

2025. június 11., 08:132025. június 11., 08:13

A világ több mint 8 milliárd lakója közül talán interjúalanyunk, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő az utolsó, aki sztár akart lenni, mégis így hozta a sors. A Magyar Nemzet főmunkatársa Székelyföldön tart előadásokat, néhány percre a Székelyhonhoz is beugrott. Ismertségünk okán tegeződtünk.

– Te már annyira képbe tetted a nézőket, olvasókat Erdély- és világszerte, hogy tulajdonképpen már szinte kérdés sem maradt megválaszolatlanul, én mégis néhányat kerestem magamnak. Miért van szükség erre az orosz-ukrán háborúra?

– Én úgy gondolom, hogy minden világrendváltás egyfajta bizonytalanságot teremt. Hirtelen nem tudjuk, hogy ez olyan-e, mint amikor az általános iskolából tovább léptünk a középiskolába, és akkor megint ki kell alakítani a hierarchiát, hogy ki a legerősebb fiú, ki a következő, és így tovább. Így történik a világrendváltások során is:

Idézet
kicsit föllazultak a régi elképzeléseink, hogy ki a legerősebb, ki a második, ki a harmadik. És ennek van egy módja, hogy ezt a dolgot kiderítsük, és ezt úgy hívják, hogy a háború.

Vannak ennek más módjai is, de a háború az egyik ilyen módja kideríteni azt, hogy ki a legerősebb fiú ezen a grundon. Nagyjából ez az oka a háborúnak. Tehát azok a dolgok, amik a régi világban lehetetlenek voltak, hirtelen lehetségessé válnak, és most finoman újra beállítjuk ezeket az erőviszonyokat az államok között.

– A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az MCC Diplomáciai Műhely meghívására érkeztél Székelyföldre, több előadásod is lesz. Ahogy hallottam, mindenhol telt házzal fogadnak téged. Tényleg sztár vagy. Pedig te nem akartál azzá válni.

– Nem, nem.

– Így hozta a sors?

– A Covid hozta így, nem a sors. Ha nincs a Covid, akkor most biztosan nem ülök itt.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ha a világ másik felén volna egy háború, mondjuk Ausztrália és Új-Zéland között, vagy Argentína és Uruguay között, akkor mi időnként küldenénk néhány dörgedelmes felszólítást, hogy hagyják végre abba, és élnénk a mindennapjainkat. Dehát ez a háború itt van a szomszédságunkban. Lemértem: légvonalban 830 kilométerre tőlünk ropognak a fegyverek.

– Nagyon örülök ennek az ausztrál–új-zélandi hasonlatnak, mert Ausztráliát és Új-Zélandot vagy Dél-Ázsiát körülbelül annyira érdekli ez az orosz-ukrán háború, mint amennyire minket érdekelne egy háború Ausztrália és Új-Zéland között. Tehát meg kell érteni, hogy

Idézet
a világ nagy részét ez a háború nem érdekli.

És voltak nagy vitáim magyarországi elemzőkkel a háború kitörésekor, hogy Oroszország elszigetelődött, meg páriaállammá vált. Én körülnézek és nem látok semmiféle elszigetelődést. Látok néhány bohózatszavazatot az ENSZ-ben Oroszország ellen, és a szavazatok mögött vígan megy az üzlet, meg vesznek az oroszoktól fegyvert és energiát. És miért? Nem azért, mert az emberek különösebben rosszabbak lennének.

Idézet
Máshol, a világ más részein is az emberek igyekeznek élni az életüket és tartani magukat a rutinjukhoz, és nem akarják hagyni, hogy egy ilyen háború megzavarja őket. Hogy hova tart ez a dolog? Oda, hogy valószínűleg Oroszország leszeleteli Ukrajnát.

Láttuk azt, hogy ez a szeletelőgép, a szalámivágó elindult 2014-ben, és fokozatosan Oroszország leszeleteli Ukrajnát. És miért? Azért, mert ez tükrözi az erőviszonyokat. Ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, de a háborút nem érdeklik különösebben az érzéseink. Ezek folyamatok, és ez folytatódni fog.

– Ha megszólalna a telefonod, és hívnának a Kremlből és azt mondanák, hogy Castel úr, van öt perce, hogy beszéljen Putyin elnökkel, akkor milyen kérdéseket tennél fel?

– Ez egy igen jó kérdés, ezen el kéne tűnődnöm. Igazából rengeteg ilyen kisebb kérdést tudnék föltenni, de egy nagy kérdésen nagyon el kéne gondolkodnom. Ami a legjobban érdekel engem, ez a kínai-orosz viszony. Hogy

Idézet
mik a félelmeik Oroszországnak, vagy milyen reális fenyegetést lát Oroszország Kínában.

Mert az, hogy nyugat felé van egy szembenállás, ezt mindannyian tudjuk. A kérdés, hogy mi van a másik irányban, mire számítanak hosszú távon a kínai-orosz kapcsolatokban? Tehát lehet-e ebből egy kínai-orosz háború majd valamikor? Erre valószínűleg azt mondaná Putyin, hogy per pillanat most van egy cél: ezt a háborút kell megnyerni, és ne untassam elméletekkel. Valószínűleg ezt mondaná erre.

Légvonalban 830 kilométerre tőlünk ropognak a fegyverek •  Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook Galéria

Légvonalban 830 kilométerre tőlünk ropognak a fegyverek

Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook

– És ha jönne ugyanez a lehetőség Kijevből is? Ott milyen kérdéssel élnél Zelenszkij elnök fele?

– Megkérdezném, hogy hogyan látja ennek a háborúnak a végét, mit gondol, hogy mi lesz? Mit gondol, hogy ez hogyan fog végződni? Tényleg kíváncsi vagyok, hogy elmondaná-e nekem, hogy van-e reális elképzelése, elmélete arra, hogy hol lesz Ukrajna egy, kettő, három, négy év múlva?

– Egy kis időre Európát hagyjuk el. Látjuk, hogy most Amerikában is milyen változások vannak. Ott merre tart az amerikai társadalom?

– Ez jó kérdés. Én úgy gondolom, hogy a legérdekesebb szembenállás most a republikánus táboron belül van. Van egy irányzat a republikánus táboron belül, akik

Idézet
már nem akarnak demokráciát exportálni a világ minden pontjára.

Azt hiszem, a Republikánus Párt teljesen egyetért abban, hogy ami volt, az egy kudarc volt. Viszont úgy gondolják, hogy az Egyesült Államoknak vannak létérdekei abban, hogy beavatkozzon a világ különböző pontjain, és hogyha a problémákat nem oldod meg ott, akkor majd bekopognak nálad a 70. emeleten egy repülőgéppel.

Robert C. Castel szerint azon kívül, hogy gyűlölik Trump elnököt, a demokraták nem tudnak semmiben megegyezni •  Fotó: Truth Social/Donald Trump Galéria

Robert C. Castel szerint azon kívül, hogy gyűlölik Trump elnököt, a demokraták nem tudnak semmiben megegyezni

Fotó: Truth Social/Donald Trump

Ez az egyik tábor, amelynek a képviselői Marco Rubio, Ted Cruz; ők a klasszikus republikánus nagy emberek. És van egy másik irányzat a republikánus táboron belül, ők az izolacionisták, akik

Idézet
azt mondják, hogy az Egyesült Államoknak el kell szakadnia a világ gondjaitól, nem kell beleavatkozni, nem kell foglalkozni ezekkel, mindenki oldja meg a problémáit – föl kell húzni a felvonóhidat és krokodilokat kell telepíteni a várárokba, vagyis el kell távolodni a világ problémáitól.

Szerintem közöttük van ez a nagy vita. Másfelől a demokraták nem tudják, mit akarnak, a demokrata tábor teljes káoszban van. Azon kívül, hogy gyűlölik Trump elnököt, nem tudnak semmiben megegyezni. De a republikánusokon belül van ez a vita, és számunkra nem mindegy, hogy milyen Egyesült Államok lesz: egy olyan, amelyik hátat fordít nekünk, és akkor itt maradunk a problémáinkkal, vagy pedig egy olyan, amelyik egy bizonyos távolságot fog tartani, de valamennyire itt lesz, valamennyire segíteni fog, hogyha baj lesz. Azt hiszem, hogy

Idézet
Amerika se tudja felhúzni a felvonóhidat.

Ez egy illúzió.

– Aradi gyökerekkel rendelkezel, nagyon sokat jársz Romániába, Erdélybe. Kérlek, hogy kicsit avass be abba, hogy hogyan látod Erdély, Románia helyzetét ebben a nagyon-nagyon változó világban?

– Először is én nem látom. Nem vagyok a témának a szakértője, nem akarok hozzászólni, mert nem követem az eseményeket, és nem hiszem, hogy létezik egy ilyen általános szakértelem, hogy abban a pillanatban, amikor kapsz egy doktori címet, akkor hirtelen mindennek a szakértője vagy. Azt hiszem, hogy az utca embere Romániában sokkal jobban érti és átlátja itt a dolgokat, mint én. Tehát ehhez a dologhoz tényleg nem szeretnék hozzászólni.

Hol lesz Ukrajna egy, kettő, három, négy év múlva? Ezt kérdezné meg Zelenszkij elnöktől a biztonságpolitikai szakértő •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij Galéria

Hol lesz Ukrajna egy, kettő, három, négy év múlva? Ezt kérdezné meg Zelenszkij elnöktől a biztonságpolitikai szakértő

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

– Elfogadom. A következő kérdéshez viszont kötelező módon hozzá kell szólnod. Csíkszeredában beszélgetünk, a katolicizmusnak a fellegvárában. És itt kötöm össze a kérdésem Izraellel, a Szentfölddel. Nagyon sokan szeretnénk oda elzarándokolni. Néhány mondatot mondjál nekünk azzal kapcsolatosan, hogy mehetünk-e, és mi van napjaink Izraelében?

– Először is most nyugodtan jöhet bárki Izraelbe. Volt egy nagy ijedtség 2023-ban, ami elmúlt, megjegyzem, akkor is jöttek. Tehát a legkeményebb időkben, mikor egy turista se jött, kik jöttek? Jöttek az elkötelezett keresztények, akik segítettek leszedni a terményt a földeken; és jöttek önkénteskedni. Tehát látjuk azt, hogy

Idézet
ez a kapcsolat a Szentfölddel nem egy olyan dolog, ami a keresztes háborúk végén eltűnt. Ez megmaradt. Ez a kapcsolat megmaradt, és én azt hiszem, hogy nagyon fontos minden hívő kereszténynek. Teljesen más, mikor a Jézus Krisztusnak a nyomdokain haladunk, azokat az utcákat, azokat az ösvényeket járjuk, amiket ő is járt annak idején.

Én azt hiszem, hogy teljesen más értelmet nyernek ezek a dolgok. Nyilvánvaló, hogy van egy mennyei Jeruzsálem is, de van egy földi Jeruzsálem is. Meg kell ismerni mind a kettőt. Ha kiborul a bili Iránnal, akkor az egy másik történet, de per pillanat én nem látok semmi problémát a kirándulással kapcsolatban.

– Nagyon sok esetben beszélsz arról – és ezt meg is hallgatjuk, mert abból következtetéseket lehet levonni –, hogy Európának a jelenét, jövőjét milyen helyzetben látod. Kérlek, egy kicsit erről is beszéljünk.

– Európának a jövője az a Közel-Keletnek a jelenje. Abban a pillanatban, amikor a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából úgynevezett új európaiakat importálsz (hogy egy szép eufemizmust használjunk), akkor importáljuk az összes problémáikat. És ezáltal a nyilvános tér, a politikai élet, az európai civilizáció átalakul. Tehát teljesen egyértelmű, hogy

Idézet
a budai vár a török megszállás alatt másképp nézett ki, mint a török megszállás előtt vagy után. Amit most látunk, azt úgy képzeljük el, mint a budai várat a török hódoltság alatt.

Ezt lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet jó, lehet rossz, ez már személyes ízlés kérdése, de ugyanolyan nem marad. Tehát az az elképzelés, hogy most importálunk más embereket, új európaiakat egy új vallással, egy új kultúrával, és Európában minden a régiben marad, ez egy nevetséges illúzió.

Idézet
Európa át fog alakulni, és látva a Közel-Keletet, én nem gondolom, hogy az előnyére fog átalakulni.

Van egy oka annak, hogy ezek az emberek a Közel- Keletről Európába menekülnek, és nem az európaiak menekülnek a Közel-Keletre. De mi elől is menekülnek a közel-keleti emberek? A saját civilizációjuk, vallásuk, kultúrájuk elől menekülnek. Az elől, amit csináltak. Csak a probléma az, hogy hozzák maguk után ezt a világot, és újrateremtik ezt a világot itt, Európában.

Fontos kérdés, hogyan  alakul Kína és Oroszország viszonya Galéria

Fontos kérdés, hogyan alakul Kína és Oroszország viszonya

Fotó: Orosz elnökség

– Amiket elmondtál, táviratban meg kell küldjük a vezetőknek is, hogy egy kicsit ezen érdemes elgondolkodniuk.

– Mindenképpen. Mindig volt a történelem folyamán egyfajta népvándorlás. Bizonyos mennyiségben, hogyha ez ellenőrzött, és hogyha ez a befogadóknak a beleegyezésével történik, nem pedig a politikai elit támogatásával, hanem az utca kisembere is azt mondja, hogy milyen jó dolog, hogy jönnek ezek a valakik, akkor az egy jó dolog. Amikor ez a dolog nem ellenőrzött, akkor ezt úgy hívják, hogy invázió.

– Mivel tudod biztatni az olvasókat, a nézőket ebben a nagyon feldúlt világban?

– Azzal, hogy meg lehet érteni ezeket a dolgokat. Tehát ez épp olyan, mint a Covid, vagy épp olyan, mint minden más válság vagy gyors változás, amivel találkoztunk az életünkben.

Idézet
Hogyha megértjük a folyamatokat, akkor kevésbé félünk tőlük, kevésbé tartunk tőlük. Tehát a félelmet igen sokszor a meg nem ismerés, a tudás hiánya okozza. Meg kell próbálni megérteni ezt az új világot, amiben vagyunk.

Magunk mögött kell hagyni a régi világnak az eszközeit, a régi világ magyarázatait, narratíváit, fogalmait, és meg kell próbálni megérteni ezt az új világot. Ez kicsit olyan, mint amilyen a rendszerváltás volt Romániában. Sokan azt mondják, hogy visszasírják a régi rendszert, ugyanakkor másoknak ez lehetőséget teremtett. És látjuk, milyen csodálatosan átalakult az ország. Egyszer egy évben jövök ide, és évről évre látom, hogy milyen csodálatosan fejlődik Erdély.

– Hogy néz ki egy biztonságpolitikai szakértőnek a forró nyara, ami most kezdődik el?

– Hát ami a forró nyarat illeti, az, ha magamról beszélek, akkor nekem ez a munkámnak vagy a szakmai életemnek csak egy töredéke tulajdonképpen. Nekem van egy becsületes munkám:

Idézet
a természetvédelmi hatóságnak vagyok a biztonsági főigazgatója Izraelben, a látogatóinknak és a vadőreinknek a biztonságáról kell gondoskodnunk.

Evvel telnek el a napjaim, és emellett van ez a „praxis”, amivel foglalkozok: állandóan figyelem az eseményeket, állandóan gondolkodok rajtuk. Van egy nagy előnye annak, mikor az ember sokat ül az autóban, sokat vezet a terepen, akkor van időd gondolkodni. Tehát hogyha a képernyő előtt ülsz, akkor a gondolkodásnak a legalacsonyabb szintjén vagy. Amikor viszont nem tudsz adatokat kapni, mert vezetsz az autóban, akkor a meglévő adatcsomagot „átforgatod a processzoron”, átgondolod újra és újra és megpróbálod megérteni a dolgokat. Azt hiszem, hogy erre lenne nagyobb szükség:

Idézet
többet gondolkodni a dolgokon, mert hírek és adatok vannak a végtelenségig.

A kérdés az, hogy hogyan értelmezzük őket. Avval telik egy biztonsági elemző napja, hogy gondolkodik az adatokon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 24., kedd

Az éjszakai áramkimaradás miatt még a templom elektronikusan vezérelt harangja is megszólalt

Áramkimaradások miatt nem működtek az utcalámpák Csíkszeredában az utóbbi időben, hétfőre virradóra pedig még a Szent Ágoston templom harangja is megszólalt az áramszünet okozta technikai malőr miatt.

Az éjszakai áramkimaradás miatt még a templom elektronikusan vezérelt harangja is megszólalt
2025. június 23., hétfő

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD
2025. június 23., hétfő

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben

Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben
2025. június 23., hétfő

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament

Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament
2025. június 23., hétfő

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években

Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években
2025. június 23., hétfő

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak

A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak
2025. június 23., hétfő

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó

A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó
2025. június 23., hétfő

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt
2025. június 23., hétfő

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás

A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás
2025. június 23., hétfő

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát