
Az erkély két szélén látható zászlók zavarták a feljelentőt
Fotó: Gergely Imre
A székely zászlót és a város zászlaját is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi városháza épületéről – döntött jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet súlyosabb az alapfokú döntésnél, hiszen annak értelmében a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatna. A zászlók azonban egyelőre maradnak a helyükön.
2017. június 23., 14:072017. június 23., 14:07
2017. június 23., 14:442017. június 23., 14:44
A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon februárban hozott döntést annak a panasznak kapcsán, amelyet a hivatásos feljelentőként közismert Dan Tanasă által képviselt, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be.
Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat.
Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe.
Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni.
A zászlóügy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon folytatódik
Fotó: Gergely Imre
Árus Zsolt foglalta össze számunkra az ügy történéseit. Közlése szerint az alapfokú ítéletben a bíró helyesen állapította meg, hogy a város zászlajára vonatkozóan létezik egy hatályban levő önkormányzati határozat, ezért joggal van kitűzve a városházára, az eltávolítására nincs jogalap. Ez ellen nyújtott be fellebbezést az ADEC.
A fellebbezés formai szempontból nem volt törvényes, s ezt a tárgyaláson részletesen meg is vitatták, a városháza jogásza is és Árus is jelezték a bírónak ezt a problémát. Ilyen körülmények között a fellebbezést érdemi tárgyalás nélkül kellett volna a táblabíróság elutasítsa, tehát függetlenül attól, hogy abban mit kértek s azt mivel indokolták.
Az alapfokú ítéletben az áll, hogy el kell távolítani Székelyföld zászlaját, ez ellen fellebbezett a polgármester is és Árus is. Jelezve volt, hogy nem létezik a regionális zászlókra vonatkozó törvény, akkor meg érvényes a 215-ös törvénynek a helyi autonómiára vonatkozó előírása. Azaz, hogy a helyi hatóságok legjobb belátásuk szerint dönthetnek minden olyan témában, amit egy törvény sem utal más hatóság hatáskörébe.
Például Bukovina zászlaját katonai tiszteletadás mellett, helyi, megyei és állami tisztségviselők jelenlétében vonták fel 2015-ben, s azóta is ott van Gura Humorului főterén. Az pedig diszkrimináció lenne, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy ott szabad, itt meg nem. Ennek ellenére ezt a tiltást a táblabíróság is megerősítette.
Egyelőre a felek nem kapták meg a jogerős ítélet indoklását. A városzászló ügyében bármi is lesz az indoklás, Árus Zsolt véleménye szerint ez jogi szempontból is sántítani fog, már csak azért is, mert a helyi zászlókra vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy azt ki szabad tűzni a helyi középületekre. A székely zászló ügy ítéletének indoklása Árus szerint azért lehet érdekes, mert alapfokon a bíró a 1994/75-ös törvényre hivatkozott, ami Románia és más államok zászlainak használatát szabályozza, tehát nyilvánvalóan nem vonatkozik Székelyföld zászlajára, és ezt hagyta helyben a táblabíróság.
Fotó: Gergely Imre
– jelenti ki Árus Zsolt.
Egyelőre maradnak a zászlók
„Sajnálatos, hogy a székelység ellen irányuló szimbólumvadászat folytatódik. De azzal, hogy a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, azért érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – fogalmaz Nagy Zoltán, a város polgármestere.
Egyedüli következménye a zászló levételének az lehet, hogy feszültség keletkezik a különböző nemzetiségek között, ami eddig nem volt jellemző Gyergyószentmiklóson, ahol a román kisebbség és a magyar többség mindig békésen élt egymás mellett – tette hozzá. Leszögezte, még nem kapták kézhez a ítélet hivatalos kiközlését, és egyelőre maradnak a zászlók a helyükön. Szó esett a kérdésről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is.
Bajkó László azt javasolta, hogy ha a városházáról le kell venni a zászlót, akkor az épülettel szemben zászlórudakra tűzzenek ki a jelenlegieknél jóval nagyobb és szembetűnőbb lobogókat. Suciu Gábor pedig arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban és általában Székelyföldön történtekre.
Három riasztást kaptak a hegyimentők a keddre virradó éjszaka a Moldoveanu-csúcs térségéből, és összesen nyolc turistát helyeztek biztonságba.
Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Egy személyszállító kisbusz hátulról belerohant egy lovasszekérbe hétfő este a Szeben megyei Újegyház (Nocrich) térségében; a balesetben hatan megsérültek, köztük egy 14 éves gyermek – közölte a Szeben megyei rendőrség.
Az alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt beadványát a Románia és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között aláírt hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törv&
A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.
Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.
Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.
Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.
Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.
szóljon hozzá!