Hirdetés
Hirdetés

Zászlópert veszített Dan Tanasă ellen Gyergyószentmiklós

Az erkély két szélén látható zászlók zavarták a feljelentőt •  Fotó: Gergely Imre

Az erkély két szélén látható zászlók zavarták a feljelentőt

Fotó: Gergely Imre

A székely zászlót és a város zászlaját is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi városháza épületéről – döntött jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet súlyosabb az alapfokú döntésnél, hiszen annak értelmében a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatna. A zászlók azonban egyelőre maradnak a helyükön.

Gergely Imre

2017. június 23., 14:072017. június 23., 14:07

2017. június 23., 14:442017. június 23., 14:44

A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon februárban hozott döntést annak a panasznak kapcsán, amelyet a hivatásos feljelentőként közismert Dan Tanasă által képviselt, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be.

Tanasă azt kifogásolta, hogy a székely zászló, és a város zászlaja is ki van tűzve a gyergyószentmiklósi középületen.

Hirdetés

Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat.

Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán hozta meg a jogerős ítéletet: Dan Tanasă egyesületének adott igazat mindkét zászló esetében, tehát le kell azokat venni.

Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni.

A zászlóügy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon folytatódik •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A zászlóügy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon folytatódik

Fotó: Gergely Imre

Árus Zsolt foglalta össze számunkra az ügy történéseit. Közlése szerint az alapfokú ítéletben a bíró helyesen állapította meg, hogy a város zászlajára vonatkozóan létezik egy hatályban levő önkormányzati határozat, ezért joggal van kitűzve a városházára, az eltávolítására nincs jogalap. Ez ellen nyújtott be fellebbezést az ADEC.

A fellebbezés formai szempontból nem volt törvényes, s ezt a tárgyaláson részletesen meg is vitatták, a városháza jogásza is és Árus is jelezték a bírónak ezt a problémát. Ilyen körülmények között a fellebbezést érdemi tárgyalás nélkül kellett volna a táblabíróság elutasítsa, tehát függetlenül attól, hogy abban mit kértek s azt mivel indokolták.

Ennek ellenére a táblabíróság nem csak hogy befogadta a fellebbezést, de még helyt is adott annak.

Az alapfokú ítéletben az áll, hogy el kell távolítani Székelyföld zászlaját, ez ellen fellebbezett a polgármester is és Árus is. Jelezve volt, hogy nem létezik a regionális zászlókra vonatkozó törvény, akkor meg érvényes a 215-ös törvénynek a helyi autonómiára vonatkozó előírása. Azaz, hogy a helyi hatóságok legjobb belátásuk szerint dönthetnek minden olyan témában, amit egy törvény sem utal más hatóság hatáskörébe.

Így a zászló kitűzése a városházára teljes mértékben törvényes.

Például Bukovina zászlaját katonai tiszteletadás mellett, helyi, megyei és állami tisztségviselők jelenlétében vonták fel 2015-ben, s azóta is ott van Gura Humorului főterén. Az pedig diszkrimináció lenne, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy ott szabad, itt meg nem. Ennek ellenére ezt a tiltást a táblabíróság is megerősítette.

Egyelőre a felek nem kapták meg a jogerős ítélet indoklását. A városzászló ügyében bármi is lesz az indoklás, Árus Zsolt véleménye szerint ez jogi szempontból is sántítani fog, már csak azért is, mert a helyi zászlókra vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy azt ki szabad tűzni a helyi középületekre. A székely zászló ügy ítéletének indoklása Árus szerint azért lehet érdekes, mert alapfokon a bíró a 1994/75-ös törvényre hivatkozott, ami Románia és más államok zászlainak használatát szabályozza, tehát nyilvánvalóan nem vonatkozik Székelyföld zászlajára, és ezt hagyta helyben a táblabíróság.

•  Fotó: Gergely Imre Galéria

Fotó: Gergely Imre

Idézet
Egy dolgot azért már most el merek mondani, hogy nem az fog történni, hogy levesszük a zászlókat, és kész. Az pedig borítékolható, hogy az ügyet elviszem az Emberi Jogok Európai Bíróságára

– jelenti ki Árus Zsolt.

Egyelőre maradnak a zászlók

„Sajnálatos, hogy a székelység ellen irányuló szimbólumvadászat folytatódik. De azzal, hogy a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, azért érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – fogalmaz Nagy Zoltán, a város polgármestere.

Egyedüli következménye a zászló levételének az lehet, hogy feszültség keletkezik a különböző nemzetiségek között, ami eddig nem volt jellemző Gyergyószentmiklóson, ahol a román kisebbség és a magyar többség mindig békésen élt egymás mellett – tette hozzá. Leszögezte, még nem kapták kézhez a ítélet hivatalos kiközlését, és egyelőre maradnak a zászlók a helyükön. Szó esett a kérdésről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is.

Bajkó László azt javasolta, hogy ha a városházáról le kell venni a zászlót, akkor az épülettel szemben zászlórudakra tűzzenek ki a jelenlegieknél jóval nagyobb és szembetűnőbb lobogókat. Suciu Gábor pedig arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban és általában Székelyföldön történtekre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 01., vasárnap

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját
Hirdetés
2026. február 01., vasárnap

Földrengéssel indult a február

A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengéssel indult a február
Földrengéssel indult a február
2026. február 01., vasárnap

Földrengéssel indult a február

2026. február 01., vasárnap

Nem hisz a tiltásban a belügyminiszter: másban látja a megoldást a kiskorúak online védelmére

Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.

Nem hisz a tiltásban a belügyminiszter: másban látja a megoldást a kiskorúak online védelmére
2026. február 01., vasárnap

Visszatér a fagy, Székelyföldön is dermesztő hideg várható

Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.

Visszatér a fagy, Székelyföldön is dermesztő hideg várható
Hirdetés
2026. január 31., szombat

Háromnegyedénél tart a bölcsődeprogram: már több mint 3200 új férőhely készült el

A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.

Háromnegyedénél tart a bölcsődeprogram: már több mint 3200 új férőhely készült el
2026. január 31., szombat

Raed Arafat szerint Romániában is korlátozni kellene a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához

Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.

Raed Arafat szerint Romániában is korlátozni kellene a kiskorúak hozzáférését a közösségi médiához
2026. január 31., szombat

XIV. Leó sem költözik be a pápai lakosztályba

Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.

XIV. Leó sem költözik be a pápai lakosztályba
Hirdetés
2026. január 31., szombat

Királyi ajándékokat is kapott elnöksége első évében Nicușor Dan

Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.

Királyi ajándékokat is kapott elnöksége első évében Nicușor Dan
2026. január 31., szombat

Ilyen volt az adóemelés elleni tüntetés Csíkszeredában

Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.

Ilyen volt az adóemelés elleni tüntetés Csíkszeredában
2026. január 31., szombat

Volt egy kisebb földrengés péntek este

A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Volt egy kisebb földrengés péntek este
Volt egy kisebb földrengés péntek este
2026. január 31., szombat

Volt egy kisebb földrengés péntek este

Hirdetés