
Az erkély két szélén látható zászlók zavarták a feljelentőt
Fotó: Gergely Imre
A székely zászlót és a város zászlaját is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi városháza épületéről – döntött jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet súlyosabb az alapfokú döntésnél, hiszen annak értelmében a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatna. A zászlók azonban egyelőre maradnak a helyükön.
2017. június 23., 14:072017. június 23., 14:07
2017. június 23., 14:442017. június 23., 14:44
A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon februárban hozott döntést annak a panasznak kapcsán, amelyet a hivatásos feljelentőként közismert Dan Tanasă által képviselt, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be.
Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat.
Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe.
Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni.
A zászlóügy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon folytatódik
Fotó: Gergely Imre
Árus Zsolt foglalta össze számunkra az ügy történéseit. Közlése szerint az alapfokú ítéletben a bíró helyesen állapította meg, hogy a város zászlajára vonatkozóan létezik egy hatályban levő önkormányzati határozat, ezért joggal van kitűzve a városházára, az eltávolítására nincs jogalap. Ez ellen nyújtott be fellebbezést az ADEC.
A fellebbezés formai szempontból nem volt törvényes, s ezt a tárgyaláson részletesen meg is vitatták, a városháza jogásza is és Árus is jelezték a bírónak ezt a problémát. Ilyen körülmények között a fellebbezést érdemi tárgyalás nélkül kellett volna a táblabíróság elutasítsa, tehát függetlenül attól, hogy abban mit kértek s azt mivel indokolták.
Az alapfokú ítéletben az áll, hogy el kell távolítani Székelyföld zászlaját, ez ellen fellebbezett a polgármester is és Árus is. Jelezve volt, hogy nem létezik a regionális zászlókra vonatkozó törvény, akkor meg érvényes a 215-ös törvénynek a helyi autonómiára vonatkozó előírása. Azaz, hogy a helyi hatóságok legjobb belátásuk szerint dönthetnek minden olyan témában, amit egy törvény sem utal más hatóság hatáskörébe.
Például Bukovina zászlaját katonai tiszteletadás mellett, helyi, megyei és állami tisztségviselők jelenlétében vonták fel 2015-ben, s azóta is ott van Gura Humorului főterén. Az pedig diszkrimináció lenne, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy ott szabad, itt meg nem. Ennek ellenére ezt a tiltást a táblabíróság is megerősítette.
Egyelőre a felek nem kapták meg a jogerős ítélet indoklását. A városzászló ügyében bármi is lesz az indoklás, Árus Zsolt véleménye szerint ez jogi szempontból is sántítani fog, már csak azért is, mert a helyi zászlókra vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy azt ki szabad tűzni a helyi középületekre. A székely zászló ügy ítéletének indoklása Árus szerint azért lehet érdekes, mert alapfokon a bíró a 1994/75-ös törvényre hivatkozott, ami Románia és más államok zászlainak használatát szabályozza, tehát nyilvánvalóan nem vonatkozik Székelyföld zászlajára, és ezt hagyta helyben a táblabíróság.
Fotó: Gergely Imre
– jelenti ki Árus Zsolt.
Egyelőre maradnak a zászlók
„Sajnálatos, hogy a székelység ellen irányuló szimbólumvadászat folytatódik. De azzal, hogy a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, azért érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – fogalmaz Nagy Zoltán, a város polgármestere.
Egyedüli következménye a zászló levételének az lehet, hogy feszültség keletkezik a különböző nemzetiségek között, ami eddig nem volt jellemző Gyergyószentmiklóson, ahol a román kisebbség és a magyar többség mindig békésen élt egymás mellett – tette hozzá. Leszögezte, még nem kapták kézhez a ítélet hivatalos kiközlését, és egyelőre maradnak a zászlók a helyükön. Szó esett a kérdésről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is.
Bajkó László azt javasolta, hogy ha a városházáról le kell venni a zászlót, akkor az épülettel szemben zászlórudakra tűzzenek ki a jelenlegieknél jóval nagyobb és szembetűnőbb lobogókat. Suciu Gábor pedig arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban és általában Székelyföldön történtekre.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!