
Az erkély két szélén látható zászlók zavarták a feljelentőt
Fotó: Gergely Imre
A székely zászlót és a város zászlaját is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi városháza épületéről – döntött jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet súlyosabb az alapfokú döntésnél, hiszen annak értelmében a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatna. A zászlók azonban egyelőre maradnak a helyükön.
2017. június 23., 14:072017. június 23., 14:07
2017. június 23., 14:442017. június 23., 14:44
A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon februárban hozott döntést annak a panasznak kapcsán, amelyet a hivatásos feljelentőként közismert Dan Tanasă által képviselt, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be.
Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat.
Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe.
Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni.
A zászlóügy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon folytatódik
Fotó: Gergely Imre
Árus Zsolt foglalta össze számunkra az ügy történéseit. Közlése szerint az alapfokú ítéletben a bíró helyesen állapította meg, hogy a város zászlajára vonatkozóan létezik egy hatályban levő önkormányzati határozat, ezért joggal van kitűzve a városházára, az eltávolítására nincs jogalap. Ez ellen nyújtott be fellebbezést az ADEC.
A fellebbezés formai szempontból nem volt törvényes, s ezt a tárgyaláson részletesen meg is vitatták, a városháza jogásza is és Árus is jelezték a bírónak ezt a problémát. Ilyen körülmények között a fellebbezést érdemi tárgyalás nélkül kellett volna a táblabíróság elutasítsa, tehát függetlenül attól, hogy abban mit kértek s azt mivel indokolták.
Az alapfokú ítéletben az áll, hogy el kell távolítani Székelyföld zászlaját, ez ellen fellebbezett a polgármester is és Árus is. Jelezve volt, hogy nem létezik a regionális zászlókra vonatkozó törvény, akkor meg érvényes a 215-ös törvénynek a helyi autonómiára vonatkozó előírása. Azaz, hogy a helyi hatóságok legjobb belátásuk szerint dönthetnek minden olyan témában, amit egy törvény sem utal más hatóság hatáskörébe.
Például Bukovina zászlaját katonai tiszteletadás mellett, helyi, megyei és állami tisztségviselők jelenlétében vonták fel 2015-ben, s azóta is ott van Gura Humorului főterén. Az pedig diszkrimináció lenne, ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy ott szabad, itt meg nem. Ennek ellenére ezt a tiltást a táblabíróság is megerősítette.
Egyelőre a felek nem kapták meg a jogerős ítélet indoklását. A városzászló ügyében bármi is lesz az indoklás, Árus Zsolt véleménye szerint ez jogi szempontból is sántítani fog, már csak azért is, mert a helyi zászlókra vonatkozó törvény egyértelműen kimondja, hogy azt ki szabad tűzni a helyi középületekre. A székely zászló ügy ítéletének indoklása Árus szerint azért lehet érdekes, mert alapfokon a bíró a 1994/75-ös törvényre hivatkozott, ami Románia és más államok zászlainak használatát szabályozza, tehát nyilvánvalóan nem vonatkozik Székelyföld zászlajára, és ezt hagyta helyben a táblabíróság.
Fotó: Gergely Imre
– jelenti ki Árus Zsolt.
Egyelőre maradnak a zászlók
„Sajnálatos, hogy a székelység ellen irányuló szimbólumvadászat folytatódik. De azzal, hogy a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, azért érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – fogalmaz Nagy Zoltán, a város polgármestere.
Egyedüli következménye a zászló levételének az lehet, hogy feszültség keletkezik a különböző nemzetiségek között, ami eddig nem volt jellemző Gyergyószentmiklóson, ahol a román kisebbség és a magyar többség mindig békésen élt egymás mellett – tette hozzá. Leszögezte, még nem kapták kézhez a ítélet hivatalos kiközlését, és egyelőre maradnak a zászlók a helyükön. Szó esett a kérdésről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is.
Bajkó László azt javasolta, hogy ha a városházáról le kell venni a zászlót, akkor az épülettel szemben zászlórudakra tűzzenek ki a jelenlegieknél jóval nagyobb és szembetűnőbb lobogókat. Suciu Gábor pedig arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban és általában Székelyföldön történtekre.
Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.
Megszavazta a parlament pénteki ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Nem volt túl nehéz a nyolcadikosok román próbavizsgája, a diákokhoz közel álló témát dolgozott fel. De a tapasztalat azt mutatja, nehezebb a valódi vizsgán kapott tétel. Éppen ezért a diákok tévesen mérhetik fel majd a júniusi vizsga nehézségét.
A 2026-os állami költségvetés parlamenti elfogadása után a kormánynak az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedésekkel kell foglalkoznia – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu.
Perrel fenyegeti a kormányt a legfelsőbb bíróság az igazságszolgáltatásban dolgozók bírósági döntéssel megítélt bérkiegészítései kifizetésének halasztása miatt.
szóljon hozzá!