
Fotó: Pál Árpád
Telt ház előtt, vidám hangulatú meséléssel mutatta be Vida Gábor legújabb, idén megjelent életrajzi regényét a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az írót Dáné Szilárd, magyar szakos tanár, tanfelügyelő faggatta könyvéről, személyes történeteiről, identitáskérdésekről.
2017. október 05., 18:492017. október 05., 18:49
Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztője több regény, novelláskötet szerzője. Bevallása szerint a Nagy Erdély Regényt nem sikerült megírnia, ezért legújabb könyve egy kis Erdély regény. Dáné Szilárd kérdésére, hogy miként lett hagyományos prózaíró, azt felelte: „magamra kentem”, egy szövegben legyen alany, állítmány, legyen eleje, közepe és vége.
Fotó: Pál Árpád
Egyébként Vida és Dáné majd harminc éve ismerik egymást, Dáné azonban bevallása szerint csak most ismerte őt meg igazán – utalt a könyvre.
Fotó: Pál Árpád
Az író és szülei mellett a nagyszülők is megjelennek Vida legújabb regényében. Például a nagyapa, aki görögkatolikusból lett baptista, vagyis románból magyarrá vált kevéssel Trianon előtt. Anyja Barótról Kisjenőre kerül, székely baptistaként református családba.
– mesélte az író. Történeteiről mégis azt gondolja, hogy szinte valamennyi erdélyi családéi lehetnének, hiszen ugyanezekkel a nehézségekkel, ki nem mondott, elhallgatott bántalmakkal küzdenek, azokat hordozzák ők is.
Fotó: Pál Árpád
Fotó: Pál Árpád
Az esten részleteket is felolvasott regényéből. Többen érdeklődtek, hogy a történetek szereplői miként reagáltak a könyvre, és kiderült, hogy csak édesanyjának voltak kifogásai. A könyvben például elmeséli, hogy hol tartották a pénzt, mire édesanyja azt mondta: „nem volt nekünk pénzünk, fiam, soha”.
Fotó: Pál Árpád
– fűzte hozzá Vida.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!