
Fotó: Pál Árpád
Telt ház előtt, vidám hangulatú meséléssel mutatta be Vida Gábor legújabb, idén megjelent életrajzi regényét a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az írót Dáné Szilárd, magyar szakos tanár, tanfelügyelő faggatta könyvéről, személyes történeteiről, identitáskérdésekről.
2017. október 05., 18:492017. október 05., 18:49
Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat prózarovatának szerkesztője több regény, novelláskötet szerzője. Bevallása szerint a Nagy Erdély Regényt nem sikerült megírnia, ezért legújabb könyve egy kis Erdély regény. Dáné Szilárd kérdésére, hogy miként lett hagyományos prózaíró, azt felelte: „magamra kentem”, egy szövegben legyen alany, állítmány, legyen eleje, közepe és vége.
Fotó: Pál Árpád
Egyébként Vida és Dáné majd harminc éve ismerik egymást, Dáné azonban bevallása szerint csak most ismerte őt meg igazán – utalt a könyvre.
Fotó: Pál Árpád
Az író és szülei mellett a nagyszülők is megjelennek Vida legújabb regényében. Például a nagyapa, aki görögkatolikusból lett baptista, vagyis románból magyarrá vált kevéssel Trianon előtt. Anyja Barótról Kisjenőre kerül, székely baptistaként református családba.
– mesélte az író. Történeteiről mégis azt gondolja, hogy szinte valamennyi erdélyi családéi lehetnének, hiszen ugyanezekkel a nehézségekkel, ki nem mondott, elhallgatott bántalmakkal küzdenek, azokat hordozzák ők is.
Fotó: Pál Árpád
Fotó: Pál Árpád
Az esten részleteket is felolvasott regényéből. Többen érdeklődtek, hogy a történetek szereplői miként reagáltak a könyvre, és kiderült, hogy csak édesanyjának voltak kifogásai. A könyvben például elmeséli, hogy hol tartották a pénzt, mire édesanyja azt mondta: „nem volt nekünk pénzünk, fiam, soha”.
Fotó: Pál Árpád
– fűzte hozzá Vida.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!