
Szakadék szélén állnak a hegyimentő-szolgálatok
Fotó: Tuchiluș Alex
Egyre nehezebb körülmények között végzik munkájukat a hegyimentők. A tartós létszámhiány és a költségcsökkentő intézkedések a székelyföldi hegyimentő-szolgálatokat is próbára teszik, vezetőik észszerű intézkedésekben reménykednek.
2025. augusztus 06., 16:052025. augusztus 06., 16:05
2025. augusztus 06., 16:272025. augusztus 06., 16:27
A hegyimentő-szolgálat működése a teljes összeomlás szélén áll – figyelmeztetett az elmúlt napokban a Salvamont. Országszerte mindössze 326 hivatásos hegyimentő dolgozik, ami csupán 17,85 százalékos lefedettségre elég. Ahhoz, hogy a tényleges szükségletet körülbelül 50 százalékban fedezni lehessen, legalább 300 fő felvételére lenne szükség, de a létszámstop miatt a megyei önkormányzatok alatt működő hegyimentő-szolgálatok az elmúlt években alig bővíthették a személyzetet.
Eközben a kormány költségcsökkentő intézkedései tovább nehezítik a helyzetet:
olyan körülmények között, hogy a munka éjjel-nappal, extrém körülmények között zajlik – hidegben, hőségben, barlangban, víz alatt vagy épp a hegygerinceken. A Salvamont a probléma megoldása érdekében többek között javasolta:
megyei és helyi szintű, operatív mentési struktúrák létrehozását a térségek sajátosságaihoz igazítva;
humánerőforrás-fejlesztésre irányuló terv elkészítését, amelynek célja, hogy egy éven belül 50 százalékra, öt éven belül pedig 100 százalékra tornázza fel a személyzeti lefedettséget;
a veszélyességi pótlék reális és arányos megállapítását;
a hegyimentő-szolgálat felvételét azon intézmények listájára, amelyek jogosultak túlórákat fizetni
A székelyföldi megyék hegyimentő-szolgálatai a többséghez hasonlóan túlterheltek. Kevés alkalmazottal, önkéntesek segítségével látják el mindennapi feladataikat, mentik meg a bajba jutottakat. A vezetők attól tartanak, hogy a helyzet ezután rosszabbodni fog.
Extrém körülmények között dolgoznak, mégis csökkentenék a nekik járó veszélyességi pótlékot
Fotó: Salvamont Romania/Facebook
Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat vezetője a Székelyhon kérdésére elmondta: a legsúlyosabb gondot a létszámhiány jelenti, ráadásul az sem biztos egyelőre, hogy a meglévő személyzetet megőrizhetik. Hiszen ha a költségcsökkentő intézkedések nyomán létszámcsökkentésre kényszerül a megyei önkormányzat, az a hegyimentő-szolgálatot is érintheti, így pedig fennállna a veszélye annak, hogy nem tudják elvégezni a sürgősségi beavatkozásokat.
Maros megyében a szolgálat operatív kapacitása alig 25 százalékos, vagyis az országos átlagnál valamivel jobb, de nem elegendő.
De a hegyimentő-szolgálatokat nem úgy kell elképzelni, hogy az alkalmazottak az irodában ülnek és várják azt, hogy bevetésre kerüljön a sor:
– húzta alá a vezető. Mint mondta, Maros megyében 15 alkalmazott van, de legalább 30-ra lenne szükség ahhoz, hogy legálisan, hatékonyan és biztonságosan tudjanak dolgozni, minden bajba jutott emberen segíthessenek a hét minden napján, minden órában, a munkaszüneti napokat, ünnepnapokat is beleértve.
A Maros megyei szolgálat idén augusztus 5-én ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtizedben soha senkit nem hagytak a hegyen. Azonban a mindössze 15 alkalmazott mellett ez egyre inkább az önkéntesek áldozatos munkájának is köszönhető, akik hétvégenként segítenek a mentésben. „Egyértelmű, hogy személyzet növelésére van szükség, semmi esetre sem személyzetcsökkentésre. Ebben a megyei tanács mindig mellettünk állt, viszont
– mutatott rá Kovács Zoltán Róbert.
Hóban, esőben, napsütésben is készenlétben vannak a hegyimentők
Fotó: Facebook/Salvamont Salvaspeo Mures
Hasonlóan látja a problémát a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője is. Leonid Moscviciov rámutatott, a szolgálat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) koordinációja alatt áll, és a protokoll szerint a hegyimentőknek sürgősségi szolgálatot kell teljesíteniük, vagyis 24 órából 24-et kell készenlétben kell állniuk. Háromszéken mindössze négy alkalmazott és 15 önkéntes látja el a feladatot. Legkevesebb hat alkalmazottra lenne szükség a stabil működéshez.
„Nagyon negatívan érintené a szolgálat működő képességét a létszámcsökkentés, mivel már jelenleg is létszámhiány van. Ez nem csak ránk, hanem az országos rendszerre is igaz. (…) Minden megye ugyanazokkal a problémákkal küzd,
– vélekedett. A vezető szerint a személyzethiány egy sürgősségi szolgálat esetében nem alku tárgya, hiszen a hegyimentők bármelyik percben riasztást kaphatnak, ott kell lenniük a terepen, emberéleteket kell menteni.
A háromszéki csapat egyébként minden esetben tudott reagálni a segélykérésekre, senkit sem hagytak egyedül, és ez csakis a hegyimentők erőfeszítésének köszönhető.
Fotó: Salvamont Romania/Facebook
Simon László, Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője szerint az országos átlaggal nagyjából azonos, 17 százalékos lefedettséggel működnek. „Nálunk tíz alkalmazott van, ebből nyolc az operatív, de gyakorlatilag a másik kettő is dolgozik terepen, köztük én magam is” – számolt be a vezető, aki szerint bár örvendetes, hogy több mint 100 önkéntes segíti a munkájukat, a stabil működéshez alkalmazott hegyimentőkre van szükség.
Hargita megyében kilenc különböző helyen működnek hegyimentő csapatok, épp azért, hogy közel legyenek a forgalmas övezetekhez, például a Madarasi Hargitához, Borszékhez vagy a Gyilkos-tó környékéhez. Bár a szolgálat eddig minden riasztásra reagálni tudott, gyakran nem tudják teljesíteni az előírt hatfős operatív csapatszámot, amellyel egy mentésre ki kellene vonulni. „Emiatt egy sérült sem maradt soha a hegyen, három-négy emberrel is megoldjuk.
– magyarázta.
Fotó: Facebook/Salvamont Brașov
A közszolgálat-vezetők egyetértenek abban, hogy a veszélyességi pótlék csökkentése nem igazságos. „A veszélyességi pótlék ezentúl legtöbb bruttó 299 lej lehet, vagyis legtöbb nettó 150 lejt kaphat a hegyimentő. Ugyanannyi, mint amit egy irodai alkalmazott kap” – emelte ki Kovács Zoltán Róbert. Ráadásul a jelenlegi körülmények között a túlórákat sem tudják kifizetni 2026-tól, helyette szabadnapot adhatnának az alkalmazottaknak. Ez viszont a jelenlegi létszám mellett nem lehetséges, mert azt jelentené, hogy bizonyos időszakokban nem lenne elég hegyimentő a munkapontokon.
– húzta alá.
Sőt, az sem mellékes, hogy a hegyimentők 65 éves korukig dolgoznak, nincs korai nyugdíjazás. A vezető rámutatott: bár közalkalmazottak, átlagosan keresnek, és ha a fizetés csökken, akkor nehéz lesz a személyzetet megtartani, még nehezebb fiatal munkaerőt bevonzani. Leonid Moscviciov egyetért abban, hogy a bérezés fontos szempont. Hozzátette: a hegyimentő-szolgálatok esetében nem lehet előre tudni, hogy egy beavatkozás, mentés mennyi időbe telik. Legutóbb például három napig kerestek egy eltűnt személyt, ezalatt sok túlóra gyűlt össze.
– vélekedett.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.
A szakszervezetek a szociális ellátórendszerben alkalmazott költségstandardok értékének a növeléséről, az évek óta nem korrigált árak inflációs értékkel való kiigazításáról és béremelésekről is tárgyalnak az érintett minisztériumok képviselőivel.
Mi győzelemre játszunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a közmédiának nyilatkozva.
A kabinet csütörtöki ülésén jóváhagyta 900 ezer lej kiutalását a kormány tartalékalapjából a december elsejei ünnepségek gyulafehérvári megszervezésére.
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként.
Még egy hét sem telt el novemberből, már harmadszorra volt földrengés a hónapban Romániában: csütörtökön a Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földmozgás volt Vrancea megyében 14 óra 54 perckor – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Múlt héten közel 69 ezer akut légúti fertőzéses esetet (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Immáron a 41. történészkonferenciát rendezte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskola. A rendezvényre évtizedekkel ezelőtt a városi művelődési ház nagytermét kellett kibérelni – ma elég a könyvári előadótér is.
A Delgaz Grid, az E.ON csoporthoz tartozó elektromos és gázszolgáltató vállalat újabb együttműködéseket kötött szakiskolákkal és technikai profilú iskolákkal 15 megyéből, köztük Maros és Hargita megyéből is.
Több tízezer lejes bírsággal sújtható a medvék etetése a kormány által csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet értelmében. Emellett egyszerűsítik az eljárást azokra az esetekre, amikor a nagyvad lakott területen jelenik meg.
2 hozzászólás