Válságban a hegyimentők: Székelyföldön is súlyos a létszámhiány

Önkéntesek nélkül nehéz lenne

Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat vezetője a Székelyhon kérdésére elmondta: a legsúlyosabb gondot a létszámhiány jelenti, ráadásul az sem biztos egyelőre, hogy a meglévő személyzetet megőrizhetik. Hiszen ha a költségcsökkentő intézkedések nyomán létszámcsökkentésre kényszerül a megyei önkormányzat, az a hegyimentő-szolgálatot is érintheti, így pedig fennállna a veszélye annak, hogy nem tudják elvégezni a sürgősségi beavatkozásokat.

Maros megyében a szolgálat operatív kapacitása alig 25 százalékos, vagyis az országos átlagnál valamivel jobb, de nem elegendő.

Az emberéleteket nem lehet pénzben mérni

Hasonlóan látja a problémát a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője is. Leonid Moscviciov rámutatott, a szolgálat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) koordinációja alatt áll, és a protokoll szerint a hegyimentőknek sürgősségi szolgálatot kell teljesíteniük, vagyis 24 órából 24-et kell készenlétben kell állniuk. Háromszéken mindössze négy alkalmazott és 15 önkéntes látja el a feladatot. Legkevesebb hat alkalmazottra lenne szükség a stabil működéshez.

„Nagyon negatívan érintené a szolgálat működő képességét a létszámcsökkentés, mivel már jelenleg is létszámhiány van. Ez nem csak ránk, hanem az országos rendszerre is igaz. (…) Minden megye ugyanazokkal a problémákkal küzd,

Kilenc csapat áldozatos munkáját becsülik alá

Simon László, Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője szerint az országos átlaggal nagyjából azonos, 17 százalékos lefedettséggel működnek. „Nálunk tíz alkalmazott van, ebből nyolc az operatív, de gyakorlatilag a másik kettő is dolgozik terepen, köztük én magam is” – számolt be a vezető, aki szerint bár örvendetes, hogy több mint 100 önkéntes segíti a munkájukat, a stabil működéshez alkalmazott hegyimentőkre van szükség.

Hargita megyében kilenc különböző helyen működnek hegyimentő csapatok, épp azért, hogy közel legyenek a forgalmas övezetekhez, például a Madarasi Hargitához, Borszékhez vagy a Gyilkos-tó környékéhez. Bár a szolgálat eddig minden riasztásra reagálni tudott, gyakran nem tudják teljesíteni az előírt hatfős operatív csapatszámot, amellyel egy mentésre ki kellene vonulni. „Emiatt egy sérült sem maradt soha a hegyen, három-négy emberrel is megoldjuk.

Csökken a veszélyességi pótlék

A közszolgálat-vezetők egyetértenek abban, hogy a veszélyességi pótlék csökkentése nem igazságos. „A veszélyességi pótlék ezentúl legtöbb bruttó 299 lej lehet, vagyis legtöbb nettó 150 lejt kaphat a hegyimentő. Ugyanannyi, mint amit egy irodai alkalmazott kap” – emelte ki Kovács Zoltán Róbert. Ráadásul a jelenlegi körülmények között a túlórákat sem tudják kifizetni 2026-tól, helyette szabadnapot adhatnának az alkalmazottaknak. Ez viszont a jelenlegi létszám mellett nem lehetséges, mert azt jelentené, hogy bizonyos időszakokban nem lenne elég hegyimentő a munkapontokon.