Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:39

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

18:37

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

18:36

Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció

17:35

Tesztidőszak: késések várhatók a csobotfalvi buszjáratokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Útkeresés, Úrkeresés közösségben

Bács Béla János: az út az, ami kirajzolódik a döntéseink nyomán

Fotó: Pinti Attila

Csoportokban, irodalmi művek és fényképek kapcsán fogalmazhatták meg gondolataikat, észrevételeiket az (élet)útkeresésről azok, akik részt vettek szombaton a csíkszeredai Szent Ágoston Plébánia Jó irány családos közössége által szervezett lelki délutánon.

Szabó Kamilla-Mária

2017. április 23., 14:462017. április 23., 14:46

Útkeresés – Úrkeresés, barangolás az irodalom és a fotográfia eszközeinek felhasználásával címmel tartott interaktív előadást szombaton Bács Béla János szociálpedagógus a Szent Ágoston plébániatemplom hittantermében. A Jó irány családos közösség által szervezett lelki délutánon több mint húsz érdeklődő vett részt, akik csapatként, jó hangulatban, sokat mosolyogva vettek részt az előadó kezdeményezte „feladatokban”.

Bejárni az életutat

Első lépésként a közösség egyik tagja röviden méltatta Bács Béla Jánost, majd az előadó tisztázta a címben szereplő fogalmakat. Megfogalmazása szerint:

az út az, ami kirajzolódik a döntéseink nyomán. Az Úr, pedig az az értékrendszer, amelyre döntéseinket alapozzuk.

Hozzátette, ez nem ennyire egyszerű az életben hiszen az útkeresés során többféle helyzet állhat elő. Hármat említett ezek közül, elsőként azt, mikor nagy vonalakban az ember ismeri, hogy merre is akar haladni, tudja hogy hova, illetve hová ne lépjen. A pontok biztosak, csak végig kell haladni azokon. Másodikként azt a helyzetet vázolta, mikor több út áll az ember előtt, és mérlegelni kell, hogy melyiken van tennivalója, melyikre legérdemesebb rálépni. Harmadik helyzet, mikor szinte semmiben nem lehet biztosnak lenni, ami az utat illeti, csak a lépések nyomán rajzolódik ki az út.

Csoportos munka

Ezt követően négy általa írt karcolatot olvasott fel Bács Béla János ‒ Vánkosa jégtükör, Fele-más, Sajt a fehér abroszon, Útközben ‒, amelyekhez két-két fényképet is vetített. Majd arra kérte a jelenlevőket, hogy csoportokba szerveződve beszéljék meg egy-egy történet kapcsán, hogy abban az esetben mi volt az egyénnek a vágya, hol támaszkodhatott az emberekre, hol erősödött meg hitében, illetve mely helyzetekben volt példa ezek ellenkezőjére. A csoportos munka során, a tagok emlékezetéből próbálták a legtöbb részletet felidézni a hallott történetből, így sok apróbb részletből álltak össze azok. A vélemények megfogalmazása közben voltak, akik mosolyogva egyetértettek, vagy éppen elgondolkodtak egy felvetett ötleten, és volt olyan is, aki elkalandozott, így társai emlékeztették, hogy mi is a feladat.

Fotó: Pinti Attila

Tapasztalatokkal gazdagodni

A kötetlen beszélgetések után, csapatonként ismertették a választott történet kapcsán megfogalmazott benyomásokat. Egy rövid szünet után ‒ miközben a családos közösség tagjai által hozott süteményeket, teát, kávét is lehetett fogyasztani ‒ közös beszélgetés zajlott, ahol a történetek további mondanivalóját vitatták meg a jelenlevők.

Pénzes József plébános rámutatott,

fontos, hogy az ember legalább saját magának megfogalmazza, hogy egy ilyen délután során mivel gazdagodott.

Hogy a különböző tapasztalatok ne csak megtörténjenek az emberrel, hanem megélje azokat, több legyen általa. Végezetül mindenki kapott egy képeslapot, amelyre egy gondolatot írt, azokat összekavarta az előadó, és úgy osztotta ki újra. Ezáltal mindenki magával vihetett valamit kézzel foghatót is a találkozásról.