
Fotó: Kristó Róbert
Emlékezni, ünnepelni gyűltek össze szerdán reggel a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai, pedagógusai, barátok, egyházi és világi elöljárók. A megalakulásának 130. évfordulóját ünneplő, most már felújított tanintézmény létrehozóit, pedagógusainak munkáját méltatták, az alkalomból iskolatörténeti kiállítás is nyílt.
2010. november 03., 13:492010. november 03., 13:49
2010. november 05., 12:212010. november 05., 12:21
Fotó: Kristó Róbert
1880. november 3-án nyitották meg az első tanévet a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének számító Csíkmegyei Polgári Leányiskolában, amely akkor még az üresen álló kaszárnyaépületben működött, és a Csíki Magánjavak pénzalapjából indították, illetve tartották fenn. A mai iskolaépületet 1891. augusztus 31-én adták át.
A szerdai emlékünnepséget főhajtásnak nevezte Kiss Ernő igazgató, azok előtt, akik felismerték annak szükségszerűségét, hogy a csíksomlyói fiúgimnázium mellett egy polgári leányiskola is elinduljon. \"Ez az iskola azóta is a város, a régió szellemi arculatát meghatározó, formáló tényezője maradt, neves tudósok, művészek, sportolók, pedagógusok, mérnökök nevelkedtek itt, akik méltón képviselik városunkat. Az iskolának története, történelme van, amely reményeink szerint hosszú ideig folytatódik még\" – mondta az igazgató. Kiss Ernő megköszönte a tanfelügyelőségnek és a városvezetésnek is a négy éve elindított felújítási folyamat támogatását.
A lánglelkű költő kortársai voltak
Fotó: Kristó Róbert
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő beszédében azt emelte ki, hogy a 130 év során, boldog békeidők, világháborúk, forradalmak alatt számos jelképes szakadékkal találták szembe magukat az iskola pedagógusai, de nem a mélységre, hanem a hídra gondoltak, hidakat építettek, hídemberekként szolgáltak a jövő érdekében.
Ifj. Hajdu Gábor, Hargita megyei önkormányzati képviselő arra emlékeztetett, hogy az egykori polgári leányiskolát létrehozó polgárok Petőfi Sándor, a lánglelkű költő kortársai voltak.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint 150 évvel ezelőtt csak a fiúk tanulhattak tovább, és ez az állapot 1879-ig tartott, amikor Becze Antal alispán hangján fogalmazódott meg az igény, hogy polgári leányiskolát hozzanak létre. Olyat, amely a kor egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb iskolája volt. Akár az ő nevét is viselhetné az iskola – hívta fel a figyelmet Ráduly.
Balogh György, Magyarország csíkszeredai konzulja úgy vélte, olyan iskolába járni, amely Petőfi nevét viseli, rangot és közösséget jelent, szerte a világon.
Ft. Tamás József csíkszeredai római katolikus püspök Isten áldását kérve arra biztatta a diákokat, hogy szeressenek tanulni, szeressék az iskolát, akkor is, ha az néha nehéz.
Az emlékünnepségen felolvasták Az én iskolám pályázatra készült legsikeresebb fogalmazásokat, a jelenlévők megtekintették a földszinten az iskola történetét bemutató kiállítást: régi dokumentumokat, tárgyakat, tervrajzokat, fényképeket, az iskola összes pedagógusának nevét tartalmazó emlékfalat. A meghívottak, egykori diákok, pedagógusok az iskola múltjáról beszéltek a diákoknak.
Fotó: Kristó Róbert
Az iskola nevei
Az alapítása óta eltelt 130 év alatt az iskola több nevet is viselt. 1880 és 1927 között Csíkmegyei Polgári Leányiskolának hívták, ezt követően, 1927-től 1940-ig a Petru Rareş Algimnázium nevet viselte. Az 1940-es visszatérés után 1949-ig Csíkszeredai Polgári Leányiskolának hívták a tanintézményt, majd 1955-ig tanítóképző volt. 1955 és 1990 között 1. számú Általános Iskolának hívták, majd 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.
A Csíki Játékszín először tűzi műsorára Reginald Rose 12 dühös ember című drámáját, Vladimir Anton rendezésében. A produkció olyan témákat állít középpontba, amelyek napjaink társadalmi megosztottságában különösen aktuálisak.
Sokoldalú rendeltetést képzeltek el a Csíkszereda központjában lévő Művészetek Házának, azaz a Szakszervezetek Művelődési Házának, ezért nemzetközi ötletterv-versenyt kezdeményeznének a Romániai Építészek Rendje és a Magyar Építészkamara iránymutatásával.
Egy Csíkszentsimon községben, a 123A jelzésű megyei úton felborult jármű miatt értesítették a rendőrséget vasárnap; mindkét férfi részeg volt, akiket az autó mellett találtak – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.