HIRDETÉS

Új erőre kapott a keresztúri Petőfi-legenda

Fülöp-Székely Botond 2017. március 15., 18:25 utolsó módosítás: 2017. március 15., 18:29

A legendából Petőfi Sándor vén körtefájaként ismert fa utódjának elültetése volt talán a legkiemelkedőbb momentuma a szerdai ünnepségnek Székelykeresztúron. Az istentiszteletek után a tömeg zászlókat lengetve vonult a város központjába, ahol a felszólalók az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét felidézve a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozták.

Fotó: Pál Árpád

„Többszörösen szeretjük ezt az ünnepet. Mert nincs benne semmi olyan, ami megalkuvásra késztetne. (…) Mert nem emlékeztet semmi olyanra, ami miatt lesütött szemmel, szégyenkezve vagy piruló arccal kellene állnunk. Mert együtt jár vele az a reménység, hogy lesz még magyar értékeket, lelki és szellemi örökséget felvállaló, magát itthon jól érző ifjúság. Szeretjük ezt az ünnepet, mert arra emlékeztet, hogy vannak feladatok, megbízatások. Megérteti velünk, hogy nekünk kell elvégezni azt a munkát, amitől családjainknak jobb sorsa lesz és a székelység szülőföldjén maradhat” – fogalmazott ünnepi beszédében Rafai Emil keresztúri polgármester. Kiemelte, szülőföldünk megmaradásáért nem mástól kell segítséget várni, hanem magunknak kell áldozatot hoznunk.

Bíró Rozália parlamenti képviselő az 1848–49-es forradalom eszméit felelevenítve a hazaszeretet és a szabadság fontosságát hangsúlyozta.

Csemeteültetés a Gyárfás-kúriában. Petőfi eszménye erősebb lett Fotó: Pál Árpád

„Mit tehetünk mi magyarok itt Székelyföldön, Erdélyben, Partiumban, számszerű kisebbségként, de nem nemzeti kisebbségként szülőföldünkön? Mi mást tehetünk, mint hogy helytállunk? Földbe gyökerezett lábbal, egyenes gerinccel, felemelt fejjel, hogy mindenki lássa, aki szemünkbe mer nézni, azt a nemzetszeretetet, amelyet őseinktől örököltünk” – mondta.

Balázs Barnabás, az Orbán Balázs Gimnázium tanulója a diákok nevében kijelentette, nem anyagiakban és nem is ideológiákban kell keresni a szabadságot, hanem lelkünkben. „Nemcsak akkor kell összefognunk, tettre késznek lennünk, emberséget gyakorolnunk, szeretetet tanúsítanunk, amikor már nagy a baj, hanem a hétköznapokban is” – fogalmazott. A beszédek után kulturális műsor következett.

Fotó: Pál Árpád

Petőfi Sándor utolsó estéjét elevenítette fel beszédében Sándor Zsigmond Ibolya muzeológus a Gyárfás-kúriában, ahol annak a körtefának az ivadékát ültették el, amely alatt a költő a halála előtti utolsó éjszakáját töltötte.

A történelmi Magyarországon százakra tehető a Petőfi-szobrok, emléktáblák és emlékhelyek száma. Mindenki ragaszkodik az ő Petőfijéhez, mi is ragaszkodunk a miénkhez. Hisszük, hogy mi láttuk őt utoljára, mi hallottuk az Egy gondolat bánt engemet című versét szavalni. Azt is beszélik, hogy a körtefa látta őt verset írni utoljára

– fogalmazott a keresztúri Petőfi-kutató. Hangsúlyozta, számos legenda született a költő utolsó éjszakájáról, mégis hiszi, hogy a legendák azt az igazságot hordozzák, amely a keresztúriaknak talán a valóságnál is fontosabb. „Bár ama este után Petőfi soha nem tért vissza ide fizikai valójában, eszménye annál erősebben van jelen azóta is, hogy összetartson egy nemzetet. (…) Ma új csemete került a kihalt fa törzse mellé, hogy meglegyen a folytonosság, hogy tovább éljen Petőfi körtefája” – jelentette ki.

Fotó: Pál Árpád

A csemetét a helyi Zeyk Domokos Technológiai Líceum kertészeti osztályának tanulói oltották az egykori körtefa nagykedei utódjából, Hatos György keresztúri főkertész segítségével.

Díjazás
A március 15-ei megemlékezés részeként a délután hat órakor kezdődő gálaműsoron átadják a Pro Libertate-díjat a 88 éves Sándor Józsefnek a székelykeresztúri Petőfi-kultusz érdekében végzett munkássága elismeréseként.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS