Vérfagyasztó árat hoz a szubvenció megszűnése?

A Nemzetközi Valutaalapnak tett kormányvállalás értelmében legkésőbb augusztus végétől megszűnik az állami fűtésszubvenció, ami jelentősen megnöveli majd a távfűtési hálózatra kapcsolt lakások fűtésköltségét. A támogatás eltörlése Székelyudvarhelyen nagyjából 100 lejjel emeli majd meg a hőenergia lakossági árát gigakalóriánként, ez több mint 40 százalékkal magasabb költséget jelent. Amennyiben az állami szubvenció megszűnésének terhe teljes egészében a lakosság vállára szakad, Székelyudvarhelyen nagyjából 500 lejjel kell majd többet fizetniük a fűtésért egy szezon alatt azoknak, akik a távhőszolgáltatótól kapják a meleget.

A hőenergia termelési ára 378 lej gigakalóriánként, azonban a szubvencióknak köszönhetően a lakossági ár csak 240 lej – tájékoztatott Ráduly Mihály, az Urbana Rt. ügyvezető igazgatója. A két összeg közti 138 lejes különbözetet az állami és az önkormányzat által biztosított szubvenciók teszik ki. Az állami támogatás értéke 93,53 lej gigakalóriánként, azaz ennyivel nő majd a távfűtés költsége, amint megszűnik az állami szubvenció. Amint azt a távhőszolgáltató ügyvezető igazgatója elmondta, a 2010–2011-es fűtésszezon alatt 5,27 Gcal volt a lakások átlagfogyasztása, ami háztartásonként 1266 lejes átlagárat eredményezett a 2010 októberétől 2011. április végéig tartó fűtésszezonban.

Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy az állami szubvenció megszűnésével nagyjából 1760 lejre nőne ez az átlagár, néhány kirívó esetben azonban még ennél is jóval magasabbra. Van a hálózaton olyan lakás, melynek fűtése során több hőenergiát „szívnak” el az alatta lévő levált lakások, mint amennyivel magát a távhőhálózaton lévő háztartást kifűtik – tudtuk meg Ráduly Mihálytól, aki példaként egy Tomcsa Sándor utcai tizedik emeleti lakást említett. A szubvenció megszűnése ezekre a háztartásokra rója majd a legnagyobb anyagi terhet.

A leválásokat is a rendszeren maradók sínylik meg

Könnyen elképzelhető, hogy az állami támogatás megszűnése egy újabb, robbanásszerű leválási hullámot gerjeszt, főként akkor, ha a szubvenció megszűnésével megjelenő költségeket teljes egészében a lakosságnak kell majd fizetnie. Székelyudvarhelyen jelenleg 2775 lakás van még a távfűtési hálózaton, és egy esetleges leválási hullám elkerülhetetlenül anyagi terheket róna a hálózaton maradt lakókra – mondta Ráduly Mihály. Ugyanis a hőveszteség értéke eloszlik a távhőrendszeren lévő lakások között, így ha csökken a kiszolgált lakások száma, nő a számlák értéke – magyarázta az Urbana igazgatója, példaként a Tábor negyedet említve meg, ahol egy téli hónapban nagyjából 60 gigakalória a vonalveszteség, de eközben az 1500 lakás ellátására tervezett rendszer már csak 500 háztartást szolgál ki.

„Ha holnaptól ad absurdum az összes udvarhelyi lakás visszacsatlakozna a távhőszolgáltatásra, az automatikusan 20–30 százalékos hőenergiaár-csökkenést jelentene” – fogalmazott Ráduly. Egyébként kizártnak tart egy ezres nagyságrendű leválási hullámot. Ilyenre csupán 2007-ben volt példa, egy olyan fűtésszezon után, amikor októberben egyáltalán nem volt fűtés a városban, novemberben is csak részben, és ennek következtében 2007 nyarán nagyjából 1100-an leváltak a rendszerről, de azóta 100 alá csökkent az évente leválók száma – közölte a távhőszolgáltató adatai alapján Ráduly.

A leváltak sem menekülnek meg?

Az igazgató úgy véli, rossz megoldás a távhőrendszerről történő leválás, mint mondja, nagyon valószínű hogy idén a lakossági oldalon is gázáremelés lesz, ráadásul küszöbön áll a gáz árának liberalizálása is, ami a következő néhány évben közel 70 százalékos áremelkedést fog produkálni. Mindazonáltal meggyőződése, hogy egyik esetben sem fogja magára hagyni az állam a lakosságot, hiszen nem megengedhető, hogy az árak egyik napról a másikra ilyen mértékben nőjenek. A múlt hét végén részt vett az Országos Távhőszolgáltató Szövetség konferenciáján, ahol – egyebek mellett – szó esett az állami szubvenció megszűnése körüli problémák megoldási lehetőségeiről is – közölte Ráduly Mihály. Elképzelhető például, hogy megnövelik a fűtéspótlékban részesülők körét oly módon, hogy megemelik a jövedelmi küszöböt, így többen részesülhetnek majd támogatásban. Egy másik változat szerint a lakás fűtésköltsége és a lakásban élők összjövedelmének aránya alapján határozzák majd meg a támogatás mértékét – mondta el az Urbana Rt. ügyvezető igazgatója.

Olcsóbb lesz, mint Bukarestben

Ráduly Mihály a hosszú távú megoldást a beruházásokban, a pályázatokban, illetve a biomasszával történő fűtésben látja, utóbbit egy EU-s pályázatból hozná létre a város. „Amennyiben ez összejön, két, két és fél éven belül olcsóbb lesz itt a hőenergia, mint Bukarestben, ahol százvalahány lejt fizetnek egy gigakalóriáért. Tehát van távlati terv, és amennyiben ez megvalósul, a biomasszából, faőrleményből előállított hőenergia ára termelési szinten 30–40 százalékkal olcsóbb lesz, mint a jelenlegi gázár, na de időközben a gáz ára fel fog menni, és várhatóan a biomasszából előállított hőenergia ára kevesebb lesz, mint a gázár fele” – fogalmazott Ráduly, hozzáfűzve, hogy a felújítások révén két éven belül a távhőrendszer veszteségei is minimálisra csökkennek, és akkor még a levált lakóknak is versenyképes árat tudnak majd ajánlani.