Lakásbiztosítás: Udvarhelyszéken sem büntetnek

Nem büntetnek az udvarhelyszéki települések önkormányzatai a kötelező lakásbiztosítás hiányáért. Amint arról már többször is beszámoltunk, a többszöri törvénymódosítás, illetve a jogszabály pontatlanságai miatt már számos határidő megjelent a kötelező lakásbiztosítással kapcsolatban, és még az Országos Biztosítási Felügyeletnél is megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy mikortól büntethetőek azok, akik nem rendelkeznek biztosítási kötvénnyel árvíz, földrengés és földcsuszamlás ellen.

A testület tanácsának elnöke, Angela Toncescu úgy véli, augusztus 4-én járt le a határidő, azonban Bíró Albin, a tanács másik tagja szerint, a jogszabály 3. és 33. cikkelyeinek előírásai értelmében 2012. augusztus 6-ika előtt nem büntethető senki a kötelező lakásbiztosítás hiányáért. Amint azt korábban lapunknak nyilatkozta egy jogtalanul kiszabott közlekedési bírsággal érne fel, ha egy éven belül megbírságolnának valakit.

Udvarhelyen nem büntetnek

Több udvarhelyszéki önkormányzatnál is érdeklődtünk a határidővel és a bírságokkal kapcsolatban, mint kiderült, a legtöbb helyen az említett törvényértelmezés szerint járnak el, azaz csak egy év múlva kezdenek büntetni a kötelező lakásbiztosítás hiányáért. Székelyudvarhelyen jövő év augusztusáig ellenőrzéseket sem fognak végezni ez ügyben, és büntetni sem fognak – közölte Czika Edit a polgármesteri hivatal helyi adók és illetékek osztályának vezetője.

A vonatkozó törvény szerint augusztus 6-án telik ki a határidő és attól kezdve egy év áll a lakástulajdonosok rendelkezésére, hogy megkössék a biztosítást, így csak egy év múlva kezdenek bírságolni, hacsak időközben nem lesz egy újabb törvénymódosítás – fűzte hozzá az osztályvezető.

A házak fele árvízveszélyes

Nem büntet Siménfalva község polgármesteri hivatala sem. A lehető legkésőbb fogják alkalmazni a pénzbírságokat, azaz leghamarabb jövő év augusztusában – mondta el Péter Zoltán polgármester. A községben 2005-ben hatalmas árvíz pusztított, akkor összesen 300 házban keletkezett kár, és tavaly újabb három áradás volt, ezek nagyjából 100 házat érintettek – közölte a település vezetője.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az árvíz által veszélyeztetett épületek tulajdonosai közül sokan már 2005 óta rendelkeznek lakásbiztosítással, a lakosság nagyobbik része azonban nem, és azok, akik dombon laknak nem is értik, miért kellene árvíz ellen kötelező biztosítást kössenek. Ugyan nem a hivatal hatáskörébe tartozik, de problémát jelent az is, hogy az árvíz által veszélyeztetett házak tulajdonosaival egyes biztosítótársaságok nem kötnek biztosítást – jegyezte meg Péter Zoltán.

A községben összesen 1639 lakóház van, és ezeknek legalább a fele nincs biztonságban egy esetleges áradás esetén, hiszen egy évvel ezelőtt például Medeséren is árvíz pusztított, pedig a település arról híres, hogy nincs ivóvize, és szárazság idején Siménfalváról még most is hordják a vizet – mondta el a polgármester.

Értelmetlen a törvény

A 2005-ös árvíz Farkaslakán 14 halálos áldozatot követelt, és rengeteg házat teljesen megsemmisített. A település vezetője azonban értelmetlen dolognak tartja, hogy azokra a házakra is kötelező biztosítást kelljen kötni, amelyeket nem veszélyeztet az ár, így büntetni sem fognak, amíg nem muszáj.

Rossz a törvény, az embereknek pedig nincs kidobni való pénzük, a legtöbben ellenzik a kötelező biztosítást – mondta el Albert Mátyás, aki a 2005-ös árvíz idején önkéntes tűzoltóként a mentésben segédkezett. Az árvíz után sok család önként biztosítást kötött házára, de azzal továbbra sem ért egyet, hogy ez mindenki számára kötelező legyen – fűzte hozzá a településvezető.

Nevezzük szolidaritási alapnak

Szőcs László, etédi polgármester szerint még a megnevezés sem jó, kötelező lakásbiztosítás helyett szolidaritási alapba kellene ezeket az összegeket gyűjteni, így a lakosság ellenkezése is kisebb lenne. Etéden sem kívánnak büntetni jövő augusztus előtt a kötelező lakásbiztosítás hiánya miatt – tudtuk meg a községvezetőtől.

Múlt évben Etédet sem kímélte az árvíz, nagyon sokan mégis a tűzkároktól tartanak leginkább. Mindenkinek az az első kérdése, hogy a tűz benne van-e, mert attól félnek a legjobban, ugyanis minden évben van legalább 3-4 tűzeset – mondta el Szőcs László. Egyébként Etéden a múlt évi áradások után, a víz által pusztított területeken megtiltották az építkezéseket.

Szabadság miatt várnak
A törvény szerint a biztosítások megkötése január elseje óta kötelező, de olyan előírásról nem tud, amely meghatározná a polgármesteri hivatalok számára, hogy mikortól büntessenek – közölte érdeklődésünkre Burszán Veronika, a székelykeresztúri polgármesteri hivatal adóosztályának vezetője.

Értesítést ugyan már kaptak arról, hogy beléphetnek a biztosítótársaságok adatbázisába, hogy leellenőrizhessék, kinek van biztosítása, de a bírság kiszabásának módját és mértékét meghatározó előírásról nem tud – fűzte hozzá az osztályvezető. A település vezetője jelenleg szabadságon van, a büntetésekre vonatkozó határidő ügyében akkor fognak dönteni, amikor a polgármester visszatér pihenőszabadságáról.

A héten döntenek

Egyelőre bizonytalanok a határidővel kapcsolatban Szentegyházán is, döntés még nem született arról, hogy mikortól fogják alkalmazni a bírságokat, erről a héten határoznak – mondta el Burus Máris Ella, a település vezetője, de hozzáfűzte, valószínűleg csak jövő augusztustól fognak büntetni. A szentegyházi lakosság véleménye megoszló a kötelező lakásbiztosítással kapcsolatban, de a legtöbben csak akkor akarják ezt megkötni, amikor már tényleg muszáj.

Egyébként leginkább a városi lakosság ellenzi a kötelezettséget, sok tömbházlakó arra hivatkozik, hogy emeleti lakását soha nem fogja veszélyeztetni az árvíz. A földrengés és esetleg földcsuszamlás ellen még megkötném, mert az épület már nagyon régi, de árvíz ellen mi értelme lenne? - teszi fel a kérdést egy székelyudvarhelyi tízemeletes tömbház legfelső emeletén, albérletben lakó fiatal.
A laskás egyébként már be van biztosítva árvíz ellen is, a kötelező biztosítást ugyanis megkötötte a főbérlő.

Hivatalos árvízkárok

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal adatai szerint majdnem kétszáz udvarhelyszéki házat érintettek az áradások 2005 óta.

A 2005-ös árvíz után 36 házat kellett újjáépíteni az udvarhelyi zónában: Farkaslakán 16-ot, Siménfalván 12-öt, Székelyudvarhelyen 3-at, Felsőboldogfalván 2-öt, Bögözben, Oroszhegyen és Korondon egyet-egyet. Megerősítésre 46, javításra pedig 76 ház esetében volt szükség, ezek közöl a legtöbb Siménfalván és Felsőboldogfalván volt.

Akkor a kormány összesen 549 900 lejt utalt ki Hargita megyének, egy teljesen tönkrement ház esetében 5 413 lej volt az állami segítség, emellett több tonnányi építőanyagot is kiutaltak a víz által lerombolt házak újjáépítésére.

A prefektúra nyilvántartása szerint a múlt évi árvizek összesen 27 házban tettek kárt udvarhelyszéken, ebből négyet (Etéden3-at, Újszékelyen 1-et) teljesen újjá kellett építeni.

A teljesen tönkrement házak újjáépítésére, házanként 38 147,3 lej értékben utalt ki építőanyagot a kormány, de a megrongálódott épületek esetében is több tonnányi építőanyag-kiutalásra került sor – derül ki a prefektusi hivataltól kapott adatokból.