Tovább kell adni a Petőfi-kultuszt

Az ünnepély Székelykeresztúr központjában indult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd a helyi Polgári Fúvószenekar 1895 kíséretében levonultak a Gyárfás-kúriához. Itt Rafai Emil, Keresztúr polgármestere mondott először beszédet. Vajon él-e Petőfi-kultusz gyermekeinkben? – tette fel a kérdést a polgármester. „Tőlünk 15–20 kilométerre, Héjjasfalván és Fehéregyházán mindenért meg kell küzdenie a magyar lakosságnak, hiszen nem olyan toleránsak nemzeti szimbólumaink használatával vagy emléképületeink felújításával, mint itt Keresztúron” – hangsúlyozta. A későbbiekben hozzátette: sokszor bizony a hatóságokkal dacolva is székely kaput kell állítani és világháborús emlékműveket, mert ha mi nem tesszük meg, akkor  megteszi más. „Ezekre más évszámok kerülnek, a sírokra pedig más nevek, letagadják azt, ami történt, és elismétlik százszor azt, ami nem történt meg” – fejtette ki, hozzátéve, hogy soha nem szabad lemondani a „mi Petőfinkről”.

Mikó Ferenc unitárius segédlelkész egy családi emléket osztott meg a hallgatósággal. Arra emlékezett vissza, amikor üknagyanyja arról mesélt, hogy Petőfi ölében ült, még mielőtt elindult volna a Segesvári csatába. Ezután a költő és Jézus Krisztus példamutató életével hasonlította össze, majd lelkesedésre ösztönözte a fiatalabb generációt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke is jelen volt a keresztúri ünnepélyen. Beszédében hangsúlyozta: Petőfi nemcsak a nemzet költője volt, hanem annak lelkiismerete is, aki nemcsak tollat ragadott és írt, hanem – miután a Nemzeti dal első sorának „Rajta magyar”-ját átírta „Talpra magyar”-ra – lóra ült, és harcba ment. Sok legenda kering a költőről, egyebek közt az, hogy nem is a segesvári csatában, hanem valahol Szibériában halt meg, és mindezek élnek egy közösség emlékezetében, amit fontos megőrizni és továbbadni – emelte ki Kelemen.

Jáger László, Ajka önkormányzatának címzetes főjegyzője kihangsúlyozta a nemzettudat fontosságát, hiszen „a szabadság terem országból hazát” – mondta. Szabadság, szerelem címmel a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak irodalmi előadásában a költő és felesége, Szendrey Júlia levélváltásából hangzottak el idézetek, majd az Unitárius Egyházközség Kórusa énekelt. Az ünnepélyt a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárták az egybegyűltek.