
Fotó: Veres Nándor
Mára már nemcsak a nyugati társadalmakban, hanem vidékünkön is egyre népszerűbb az önvédelmi fegyverek tartása. Bár nehéz beszerezni az engedélyeket használatukra, mégis vannak, akik vállalják az ezzel járó felelősséget. Szerencsére nem hallani sűrűn olyan esetről, hogy használni is kellett a fegyvert, de biztonsági okokból sokan beszereznek akár több pisztolyt is.
2013. április 05., 10:452013. április 05., 10:45
2013. április 05., 11:442013. április 05., 11:44
Nem egyszerű fegyvertartási engedélyt szerezni – állította az udvarhelyi A. I., aki 15 évig tevékenykedett külföldön zsoldos katonaként, és hazatérve egy őrző-védő céget akar létrehozni. „Jó, nem olyan nehéz beszerezni az engedélyt, mint régen, de messze az egyesült államokbeli liberális szabályrendszer mögött kullogunk” – fogalmazott.
Szigorú szabályok közt lehet használni a fegyvereket
A biztonsági szabályok és intézkedések szigorú követelményei legtöbbször kiküszöbölik, hogy ezek a veszélyes eszközök avatatlan, esetleg gonosz kezekbe kerüljenek. Itthon még mindig alaposan meg kell indokolni, miért szándékozik valaki fegyvertartási engedélyért folyamodni. Ezenkívül meghatározott időszakokban (ötévenként), kötelező megismételni a pszichológiavizsgát, amely nélkül meg sem szerezhető az engedély – tudtuk meg Fancsali Istvántól, az udvarhelyi fegyverkereskedő Hubertus Trade menedzserétől, aki a Gordon Vadásztársulat igazgatója is.
A tűzfegyverek vásárlói túlnyomórészt vadászok – számolt be a szakember, nem hallgatva el, hogy vadászfegyverek beszerzéséhez kissé körülményesebb engedélyt kapni, mint a nem halálos kézifegyvernek számító gumigolyós pisztolyok, illetve légpuskák esetében. Vadászfegyver beszerzéséhez ugyanis követelmény egy fegyverkezelési és biztonsági tanfolyam elvégzése, míg a nem halálos tűzfegyverekhez ez nem előírt. Elmondta, hogy „éles” lövedékű kézifegyvert Romániában csak a hatóságok vagy erre külön engedéllyel rendelkező szervek használhatnak: az igazságszolgáltatás nem operatív képviselői (bírók, ügyészek), fegyver-, lövedék- és pénzszállítók (vagy egyéb értéktárgyfutárok). Nem forgalmazhatja a kereskedelemben senki az ilyen fegyvereket.
Az utóbbi egy évben az udvarhelyi üzletből körülbelül húsz vadászfegyvert vásároltak, de csak két pisztolyt. „Nem is fontos manapság, hogy »éles« lövedékű vagy gumigolyós a fegyver – magyarázta Fancsali –, a nem vadász úgyis önvédelem céljából tart fegyvert. A törvény szerint egy rablásnál ugyanannyi büntetést kap a rabló, akár élesre töltött, akár játékpisztolyt használ.”
Udvarhelyen is sokan birtokolnak fegyvert
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudott helységekre lebontott adatokkal szolgálni, hogy melyik településen hány fegyvert jelentettek be tulajdonosaik. Gheorghe Filip azonban elmondta, hogy Udvarhelyszéken körülbelül a megye fegyverállományának harminc százalékát birtokolják. Hargita megyében öszszesen 2308-an rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel, melyből 1266 halálos, 1042 pedig nem halálos fegyverre szól – nem számítva ide azon személyeket, akik hivatalból használhatnak fegyvert, mint például a rendőrök.
Természetesen vannak, akik több fegyver tulajdonosai. A bejegyzett fegyverek száma 3456, amelyből 2217 halálos, 1239 pedig nem halálos lövést okozó lőszerrel működik. Filip szerint elenyésző azon esetek száma, amelyek során tűzfegyvert használnak. Hosszú ideje még a hatóságok által leadott puffantások is csak figyelmeztető lövésekre korlátozódtak. Törvénytelen fegyvereket találtak, amelyekre nem volt engedély, de ezek is legtöbbször csak régi, padláson vagy pincében talált puskák, vagy olyan rokonoktól származtak, akik elhunytak.
Épp ezért időnként kegyelmi időszakot hirdet a rendőrség, amikor a lakosság büntetlenül leadhatja az ilyen fegyvereket a hatóságnak. Utoljára két éve volt egy ilyen időszak. Néha viszont lefoglalnak olyan fegyvert is, melyet illegálisan birtokoltak, de ezekben az esetekben többnyire valamilyen bűncselekményhez kötődik: csempészáruval találják.
„Ha azt mondtuk, a balesetek száma elenyésző, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy bűncselekményre felhasznált, illegális tűzfegyverre nincs adatunk a megyében.” A számadatok azt mutatják, hogy Romániában a tűzfegyver-szabályozásnak eddig sikerült kordában tartania a fegyverek használatát. Mégis meghökkenünk, ha egy magánszemély puskája dördül el.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!