Fotó: Veres Nándor
Mára már nemcsak a nyugati társadalmakban, hanem vidékünkön is egyre népszerűbb az önvédelmi fegyverek tartása. Bár nehéz beszerezni az engedélyeket használatukra, mégis vannak, akik vállalják az ezzel járó felelősséget. Szerencsére nem hallani sűrűn olyan esetről, hogy használni is kellett a fegyvert, de biztonsági okokból sokan beszereznek akár több pisztolyt is.
2013. április 05., 10:452013. április 05., 10:45
2013. április 05., 11:442013. április 05., 11:44
Nem egyszerű fegyvertartási engedélyt szerezni – állította az udvarhelyi A. I., aki 15 évig tevékenykedett külföldön zsoldos katonaként, és hazatérve egy őrző-védő céget akar létrehozni. „Jó, nem olyan nehéz beszerezni az engedélyt, mint régen, de messze az egyesült államokbeli liberális szabályrendszer mögött kullogunk” – fogalmazott.
Szigorú szabályok közt lehet használni a fegyvereket
A biztonsági szabályok és intézkedések szigorú követelményei legtöbbször kiküszöbölik, hogy ezek a veszélyes eszközök avatatlan, esetleg gonosz kezekbe kerüljenek. Itthon még mindig alaposan meg kell indokolni, miért szándékozik valaki fegyvertartási engedélyért folyamodni. Ezenkívül meghatározott időszakokban (ötévenként), kötelező megismételni a pszichológiavizsgát, amely nélkül meg sem szerezhető az engedély – tudtuk meg Fancsali Istvántól, az udvarhelyi fegyverkereskedő Hubertus Trade menedzserétől, aki a Gordon Vadásztársulat igazgatója is.
A tűzfegyverek vásárlói túlnyomórészt vadászok – számolt be a szakember, nem hallgatva el, hogy vadászfegyverek beszerzéséhez kissé körülményesebb engedélyt kapni, mint a nem halálos kézifegyvernek számító gumigolyós pisztolyok, illetve légpuskák esetében. Vadászfegyver beszerzéséhez ugyanis követelmény egy fegyverkezelési és biztonsági tanfolyam elvégzése, míg a nem halálos tűzfegyverekhez ez nem előírt. Elmondta, hogy „éles” lövedékű kézifegyvert Romániában csak a hatóságok vagy erre külön engedéllyel rendelkező szervek használhatnak: az igazságszolgáltatás nem operatív képviselői (bírók, ügyészek), fegyver-, lövedék- és pénzszállítók (vagy egyéb értéktárgyfutárok). Nem forgalmazhatja a kereskedelemben senki az ilyen fegyvereket.
Az utóbbi egy évben az udvarhelyi üzletből körülbelül húsz vadászfegyvert vásároltak, de csak két pisztolyt. „Nem is fontos manapság, hogy »éles« lövedékű vagy gumigolyós a fegyver – magyarázta Fancsali –, a nem vadász úgyis önvédelem céljából tart fegyvert. A törvény szerint egy rablásnál ugyanannyi büntetést kap a rabló, akár élesre töltött, akár játékpisztolyt használ.”
Udvarhelyen is sokan birtokolnak fegyvert
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudott helységekre lebontott adatokkal szolgálni, hogy melyik településen hány fegyvert jelentettek be tulajdonosaik. Gheorghe Filip azonban elmondta, hogy Udvarhelyszéken körülbelül a megye fegyverállományának harminc százalékát birtokolják. Hargita megyében öszszesen 2308-an rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel, melyből 1266 halálos, 1042 pedig nem halálos fegyverre szól – nem számítva ide azon személyeket, akik hivatalból használhatnak fegyvert, mint például a rendőrök.
Természetesen vannak, akik több fegyver tulajdonosai. A bejegyzett fegyverek száma 3456, amelyből 2217 halálos, 1239 pedig nem halálos lövést okozó lőszerrel működik. Filip szerint elenyésző azon esetek száma, amelyek során tűzfegyvert használnak. Hosszú ideje még a hatóságok által leadott puffantások is csak figyelmeztető lövésekre korlátozódtak. Törvénytelen fegyvereket találtak, amelyekre nem volt engedély, de ezek is legtöbbször csak régi, padláson vagy pincében talált puskák, vagy olyan rokonoktól származtak, akik elhunytak.
Épp ezért időnként kegyelmi időszakot hirdet a rendőrség, amikor a lakosság büntetlenül leadhatja az ilyen fegyvereket a hatóságnak. Utoljára két éve volt egy ilyen időszak. Néha viszont lefoglalnak olyan fegyvert is, melyet illegálisan birtokoltak, de ezekben az esetekben többnyire valamilyen bűncselekményhez kötődik: csempészáruval találják.
„Ha azt mondtuk, a balesetek száma elenyésző, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy bűncselekményre felhasznált, illegális tűzfegyverre nincs adatunk a megyében.” A számadatok azt mutatják, hogy Romániában a tűzfegyver-szabályozásnak eddig sikerült kordában tartania a fegyverek használatát. Mégis meghökkenünk, ha egy magánszemély puskája dördül el.
A magyarországi kutatók friss vizsgálatai szerint csekély, évi néhány milliméteres felszínmozgás zajlik Parajd térségében. A műholdas mérések stabil területeket és enyhe süllyedéseket is jeleznek, főként a Dózsa-bánya környékén.
Baleset történt csütörtök reggel a 13A országúton Szentegyháza szelterszi végében. A helyszínre több mentőegység, köztük a hivatásos és a szentegyházi tűzoltóság, a mentőszolgálat, illetve a rendőrség is kiszállt.
Már töltik fel a medencéket a parajdi sós strandon, a Salrom képviselője azt ígérte, hogy legkésőbb július 1-jéig megnyitják a létesítményt.
Napi szinten okoz nehézséget a közlekedés Székelyudvarhelyen, ahol több utcában is zajlanak a nagy mobilitási projekt munkálatai: aszfaltozások, zöldövezetek kialakítása, közműcserék és kátyúzások formálják át a várost.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Június 11-én volt negyvenhárom éve annak a tragikus robbanásnak, amely két ember halálát okozta a székelyudvarhelyi Matricagyár öntödéjében. Az ügy máig feltáratlan körülményei miatt indult a kutatás.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
szóljon hozzá!