Szép, de ízetlen a zöldségek egy része

Tavasztól őszig a friss zöldségek és gyümölcsök mámorában élünk, és azért, hogy a legfinomabbakat fogyasszuk, a termelőkhöz fordulunk, a szupermarketek helyett piacról vásárolunk. Ám egyre inkább tapasztalható, hogy ízükben a piacon vásárolt zöldségek sem hasonlítanak a régiekhez. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szerint a piacokon egyre ritkábban találhatunk már háztáji kertekből származó zöldségeket, hiszen a könnyen megszerezhető termelői engedélyt egyre gyakrabban viszonteladók váltják ki.

Ők rendszerint nem a gazdáktól, hanem a nagybani lerakatokból beszerzett, ipari mezőgazdaságokból származó termékeket árusítanak, így tehát náluk is ugyanazt a portékát találjuk, mint az áruházban. Az RMGE-elnök egy zöldségszövetkezet létrehozásában látja a probléma megoldását: a szövetkezet irányításával csak helyiek tudnának kereskedni a piacokon.

Ám mégsem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen a termelő – még a hazai is – a fogyasztói igényekhez igazodik. A kívánatos zöldségek piacán pedig csak két szempont érvényesülhet: a minőségé vagy a mennyiségé. „Az egyik keresztúri termelő tavaly nem tudta eladni finom, lisztes paradicsomjait, mert a vevők puhának találták, és inkább a hosszabb ideig tárolható zöldségeket keresték. Egyébként nem mindenki szokta meg a falusi zöldségek ízét, lehet, nem is szereti mindenki” – véli az RMGE-elnök. Hasonlóan vélekedik Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője is, aki szerint a vevők inkább a szemükkel „vásárolnak”, nem a termék íze, tápértéke szerint, így az importált vagy ipari mezőgazdaságból származó termés előnybe kerül, hiszen szebb csomagolású, egyenletesen érlelt.

„A hibrid magok előállításának célja elsősorban a termés maximalizálása és az ellenálló képesség növelése. A cégeknek az a fontos, hogy olyan magokat dobjanak a piacra, melyekből a lehető legszebb és legellenállóbb termés lesz. Jó esetben azt is megmondják, milyen vegyszeres kezelést ajánlanak a magok és a termés kezelésére. Az ízvilág és a sokfajtaság nem fontos, ezért lesznek standard zöldségek” – magyarázta Pakot Mónika, a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány Hagyományos magok – a biodiverzitás megőrzésének kulcsa című projekt felelőse. Ő aggasztónak találja, hogy a gazdák a nagyobb cégektől kezdték vásárolni vetőmagjaikat.

„Eldobjuk a saját magjainkat, amelyek évszázadokon keresztül alakultak ki a mi éghajlatunknak megfelelően, helyettük pedig olyan magokat vásárolunk, amelyek vegyszer nélkül nem életképesek” – véli.

Romániában egyébként csak az elismertetett, fémzárolt csomagolásban forgalomba hozott magvakat szabad árusítani, így a kereskedelemben csak hibrid magvak kaphatók. A falusi, hagyományos zöldségfélék szaporításával kevesen foglalkoznak, legtöbben már nem is értenek a magtermesztéshez. Egy magfajta akkreditálásának megszerzése pedig bonyolult folyamat, ezért akik rendelkeznek is a hagyományos vetőmagokkal, elvetik a hivatalos elismertetés gondolatát. Török Jenő szerint a nagyáruházakban árult magok is lehetnek hazaiak, hiszen vannak magkutatással foglalkozó intézmények az országban. Egyébként úgy véli, Székelyföldön kevesen használnak elismert magfajtákat, ami előny, de hátrány is lehet, hiszen a hagyományosan használt magok termése ugyan nem olyan nagy, de finomabb. „Mi amúgy is kevesebb vegyszert, kevesebb műtrágyát használunk, tehát ebben az esetben a szegénységünk hasznunkra van” – fogalmazott.

Sebestyén szerint a keresztezés önmagában nem befolyásolja az ízeket, hiszen a legtávolibb fajták hibridizációjával genetikai beavatkozás nélkül is életképesebbé tehető a növény. A fajta is meghatározza az ízt, ám fontos a termesztés folyamata is. „Ugyanannak a fajtának más az íze, ha ipari termesztésű, és más, ha háztáji kertben termesztették, hiszen nem mindegy, hogy mennyi és milyen tápanyagot kap, mennyi napsütés érte, és az sem, hogy mikor szedik le” – magyarázta Sebestyén. Török szerint nagyobb veszélyt jelentenek a génmódosított zöldségek, jelenleg ezek termesztésével kapcsolatban van a legtöbb mezőgazdasági vita Európában. Romániában egyelőre nem engedélyezett a genetikailag módosított növények termesztése, Hargita megyében egyetlen ilyen fajta sincs.