
Fotó: Pál Gábor
Már két napja tart a patthelyzet az egészségügyi alaphálózatban, emiatt a betegek nem kaphatnak küldőpapírokat, ingyenes és ártámogatott recepteket családorvosuktól, ha gyógyszerre van szükségük, teljes áron kell megvásárolniuk. A háziorvosoknak megszűnt a szerződéses viszonyuk az egészségbiztosítási pénztárral, nem írják alá az új keretszerződést, egyelőre ingyen látják el pácienseiket, és szolidaritást kérnek tőlük. A pluszkiadások megtérítésére nincs lehetőség, a huzavonán szinte mindenki veszít.
2011. június 02., 17:422011. június 02., 17:42
2011. június 02., 18:562011. június 02., 18:56
Június elsején megszűnt a szerződéses viszony az egészségbiztosítási pénztár és a családorvosok között, ők ugyanis nem kívánják aláírni az új, 2011–2012-es keretszerződést, mondván, csődbe mennek, ha ezt megteszik. Emiatt szerdától nem állíthatnak ki küldőpapírokat, ingyenes és ártámogatott recepteket, illetve semmilyen más nyomtatványt sem, amelynek feltétele a szerződéses viszony.
A háziorvosok az egszéségügyi minisztériumot és az országos egészségbiztosítási pénztárt okolják a kialakult helyzetért, a biztosítópénztár képviselői azonban a családorvosokat teszik felelőssé, azzal indokolva ezt, hogy még az áthidaló megoldásként felajánlott kiegészítő szerződést sem akarják aláírni. A betegek tehetetlenek.
Elkeseredett orvosok, megértő betegek
A székelyudvarhelyi háziorvosi rendelők többségében román és magyar nyelvű tájékoztatók fogadják a betegeket, a szükséges tudnivalók ismertetése mellett megértést és szolidaritást kérnek pácienseiktől a családorvosok. Dr. Csáki Mária családorvos szerint szerda óta körülbelül 80–100 páciense kereste fel a rendelőt, többségüknek küldőpapírra vagy ingyenes és ártámogatott receptre is szüksége lett volna. Csak egyszerű, térítésmentes receptet állíthatnak ki, így akinek sürgősen gyógyszerre van szüksége, az teljes áron kénytelen kiváltani néhány napi orvosságadagot.
Dr. Csáki Mária tapasztalata szerint a betegek megértőek, és támogatják családorvosaikat. A háziorvosok viszont nagyon el vannak keseredve, mert az új keretszerződés értelmében annyira lecsökken rendelőik finanszírozása, hogy az biztos csődöt jelent – mondta a legtöbb pácienssel rendelkező székelyudvarhelyi családorvos. A kialakult helyzeten egyedül az egészségbiztosítási pénztár nyer, hiszen ezekre a napokra nem kell fizetnie sem a rendelők fenntartási költségeit, sem a betegek ellátását – véli dr. Csáki Mária.
Kiegészítő keretszerződést akarnak aláíratni a családorvosokkal, ami egy olyan szerződés meghosszabbítását jelenti, melyet egy szerdai kormányrendelet hatályon kívül helyezett, ráadásul a kiegészítő szerződés alkalmazási feltételei megegyeznek az új szerződés alkalmazási normáival – közölte kifogásaikkal kapcsolatban dr. Soós-Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének vezetője.
„Az alkalmazási normák nem jelentek meg a Hivatalos Közlönyben, csak azok címe, vagyis a négyszáz oldalból két sor, tartalom nélkül. És mindezek ellenére elvárják, hogy mi most írjuk alá a szerződést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy írjunk alá „fehéren” egy szerződést, amelybe a másik szerződő fél utólag azt ír bele, amit éppen akar” – sorolja tovább panaszaikat dr. Soós-Szabó Klára.
A családorvosok megyei vezetője a betegek megértését kérve elmondta azt is, hogy szerda óta a biztosítási rendszeren kívül dolgoznak, így nem használhatják a biztosítópénztár formanyomtatványait, sőt bűncselekménynek minősülne, ha ezt megtennék. A biztosított betegeket azonban egyelőre ingyen látják el, ennek költségeit saját forrásaikból fedezik – fűzte hozzá.
Ki húzza a rövidebbet?
Technikailag csak kiegészítő szerződéssel lehet áthidalni ezt az időszakot, ami valószínűleg csak néhány napot jelent – mondta dr. Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatója, aki szerint a családorvosoknak nem kellene jogi aggályaik legyenek a kiegészítő szerződéssel kapcsolatban. „Én azt hiszem, hogy ha azt a papírt egy jogász aláírta, és az úgy helyes, akkor ne okoskodjunk, hogy az helyes vagy nem helyes. Június elsején ki voltak közölve a keretszerződés normái, én úgy látom, hogy egy csomó minden, amit ők kértek, megoldódott. Ha akarnak dolgozni, akkor írják alá azt a szerződést, és dolgozzanak” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, aki szerint pillanatnyilag a kiegészítő szerződés az egyetlen megoldási lehetőség.
Dr. Vargyas Lehel elmondta, nem érti, a családorvosok miért állítják, hogy csökken rendelőik finanszírozása, amikor ugyanannyi pénzt szánnak a családorvosi rendszer fenntartására, mint múlt évben. A finanszírozás összetételében csupán a feliratkozott betegek után járó pénzek és az elvégzett szolgáltatásokra kifizetendő összegek aránya módosult, 70–30-ról 50–50 százalékra, ami annyi változást jelent, hogy jobban megfizetik azt a családorvost, aki dolgozik a betegekkel, szemben azokkal, akiknek listáján kevés „aktív” páciens van – közölte a megyei biztosítópénztár ügyvezető igazgatója.
Ami a biztosított betegek esetleges pluszkiadásait illeti, nincs törvényes lehetőség arra, hogy ezeket megtérítse a biztosítópénztár – tudtuk meg az illetékestől.
A megyei biztosítópénztár ügyvezető igazgatója reméli, hogy hamarosan megoldás születik a kialakult helyzetre. „Ebben a történetben sajnos mindig a beteg húzza a rövidebbet” – summázta dr. Vargyas Lehel.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár csütörtökre szerződéskötésre illetve a kiegészítés aláírására hívta az egészségügyi szolgáltatókat. Csütörtök délutánig 15 Hargita megyei családorvos jelzett vissza a pénztárnak, hogy alá fogja írni a szerződést – közölte.
A mentők kevesebbet, a kórházak másként kapják a pénzt
Dr. Vargyas Lehel elmondta azt is, az új keretszerződés szerint nagymértékben megváltozik a kórházak finanszírozása, a nemrég bevezetett besorolási rendszer szerint különbségek lesznek, hogy melyik kórház mennyi pénzt kap. Ehhez az az alapot a besorolás jelenti.
A mentőszolgálatnál is más a finanszírozási mód, amint arról már beszámoltunk, a lakosság száma alapján adnak pénzt a megyei mentőszolgálatoknak. Az összeg, amivel beszorozzák a lakosság számát, és így kialakul a finanszírozás, nem minden megyében egyforma. dr. Vargyas Lehel közölte, Hargita megyében 37 lej ez az alapérték, ezt beszorozva a megye lakosságának számával jön ki a mentőszolgálat éves költségvetése, amely erre az évre körülbelül 12 millió lej lenne, szemben a tavalyi 15,8 millió lejjel. Tehát több mint hárommillió lej csökkenés van.
A gyógyszertárakkal kötendő szerződésekben és finanszírozásban nincs sok újdonság, mindössze annyi, hogy a patikák ezentúl tudni fogják, mennyi pénz áll még az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek megtérítésére a biztosító rendelkezésére.
A szakorvosok jövedelme az új keretszerződés nyomán kicsit jobb lesz, mint tavaly, dr. Vargyas Lehel szerint idén igyekeztek kompenzálni azt, hogy ők az előző esztendőben kicsit kevesebbet kaptak, mint a családorvosok. A fogászati szolgáltatások terén nincs újdonság, a megyében mintegy 40 fogorvos áll szerződéses viszonyban a biztosítóval.
A laboratóriumoknál is marad minden a régiben – ismertette. Elmondta, továbbra is havi értékek lesznek megszabva a laborok számára, így idén is előfordulhat, hogy hó végére elfogy a rendelkezésre álló keret és fizetésre vagy várakozásra kényszerülnek a betegek.
A gyógyászati segédeszközök, így különböző protézisek beszerzésének a támogatására sem kaptak több pénzt idén, mint tavaly, tehát a jelek szerint maradnak továbbra is a várólisták és mérlegelni kell a sürgősségeket.
Románia azok közé az uniós tagországok közé tartozik, amelyekben a legkisebb mértékben nőtt az üzemanyag ára a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta – nyilatkozta csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
Megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia egész területére.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Együtt a nemzet! Gyarapodó Erdély címmel készült összegző kiadvány azokról az eredményekről, amelyeket az erdélyi magyar közösség és a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben közösen ért el. A kiadványt az erdélyi magyar családokhoz is eljuttatják.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 6 óra 1 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Idén februárban 4,68 millió nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 9978-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2780 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az év második felében stabilizálódni fog az infláció, addig azonban még érezhetők lesznek a gazdasági visszaesés hatásai – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan kormányfő.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült, újraélesztésre volt szükség.
A kormány a csütörtöki ülésén rendeletet fogadhat el a földgáz árának ideiglenes korlátozásáról – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!