Masszív érdektelenségbe ütközött az egészségbiztosító felmérése

A Hargita megyei településeken az egyik fő probléma a szakorvoshiány

Kérdőíves felmérés során próbálta felmérni a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár azt, hogy a polgármesterek mennyire elégedettek a különböző egészségügyi szolgáltatásokkal, a családorvosi, szakorvosi és a kórházi ellátás minőségével.

A felmérés célja az volt, hogy a biztosítópénztár a beérkezett válaszok és az igények alapján a jövőben javítson az egészségügyi ellátás minőségén. Csakhogy a 67 önkormányzat közül mindössze 28 küldte vissza a kitöltött kérdőívet, a többi többszöri megkeresés után sem reagált a kérésre – tudtuk meg Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatójától.

„Nem tudom az okát és nem is szeretném ezt kommentálni. Az akit egy ilyen jellegű felmérés nem érdekel, az nem minket, hanem önmagát minősíti” – mondta el az érdektelenséggel kapcsolatban a biztosítópénztár vezérigazgatója.

Az egészségbiztosító pénztár számára az a legontosabb, hogy képet kapjon azokról a szolgáltatáscsoportokról, illetve térségekről, ahol a rendelkezésükre álló eszközök segítségével jobbá tudják tenni az egészségügyi ellátás minőségét – fejtette ki Duda Tihamér. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy ebben kérdésben az önkormányzatok szerepe is egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen átvették a kórházak adminisztrálását.

Kevés a szakorvos

A megyei egészségbiztosító pénztár által készített felmérés eredménye szerint a Hargita megyei településeken az egyik fő probléma a szakorvoshiány. Szintén gond, hogy mivel a megye nagy területen fekszik a lakosság egy része elég nagy távolságokat kell megtegyen bizonyos egészségügyi szolgáltatásokért, és a válaszadó polgármesterek egy része kifogásolja a családorvosi rendelők hiányos, vagy alacsony szintű felszereltségét is.

A legpozitívabb értékelést a gyógyszerészek, gyógyszertárak tevékenységére, illetve az otthoni beteggondozást végzők munkájára adtak a polgármesterek: a 28 válaszadó közül 25, illetve 24 adta a legmagasabb („Jó”) értékelést, 3, illetve 4 közepest („Elégséges”), alacsony értékelést („Gyenge”) viszont egy sem. A településvezetők leginkább a lakosság kórházi, illetve szakorvosi ellátáshoz való hozzáférésére vonatkozó kérdésre adtak közepes vagy alacsony értékelést.

Csípős megjegyzések

A kérdésekre vonatkozó értékelés mellett megjegyzéseket is tehettek az adott témakörökben a válaszadók.

A sürgősségi ellátás minőségére vonatkozó kérdésre például a parajdi önkormányzattól a következő megjegyzés érkezett: „minél több a reformnak nevezett intézkedés, annál inkább padlóra küldik az amúgy is gyenge lábakon álló egészségügy rendszer”. A sóvidéki településen egyébként egy központi megszorító intézkedés következtében néhány hónapja megszünt a mentőállomás.

A Gyergyóremetéről érkezett egyik megjegyzés szerint még Gyergyószentmiklóson is gondot okoz a nyelvprobléma, a másik szerint pedig „menekülnek” az emberek a gyergyói kórházból. A szentsimoni panasz szerint a betegeket sokat várakoztatják.

A kérdőíves felmérésre nem válaszoló önkormányzatok között volt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is – tudtuk meg Duda Tihamértől.

Az egészségbiztosító pénztár kimutatása szerint egyébként a betegellátásra szánt költségeknek majdnem a felét a kórházakra fordítják, második helyen az ártámogatott gyógyszerek költségtétele áll, a harmadikon pedig a családorvosi rendelők működésére kiutalt pénzkeret. Hargita megyében összesen 151 családorvos tevékenykedik, az egészségbiztosítással rendelkező lakosok száma 264 446, a nem biztosítottaké 51.669.