Fotó: Pál Árpád
Elavult vagy improvizált villanyvezetékek miatti rövidzárlat, rosszul szigetelt, eldugult kémények, padlástérben kiépített füstölők okoznak leggyakrabban tűzesetet az udvarhelyszéki települések portáin. Az önkéntes tűzoltók a megelőzésről tájékoztatják a lakosságot, továbbá folyamatosan ellenőrzik a lakóházak és gazdasági épületek tűzbiztonságát is.
2016. november 09., 22:402016. november 09., 22:40
2016. november 09., 22:412016. november 09., 22:41
Az önkéntes tűzoltók októberben ellenőrizték a küküllőkeményfalvi és fenyédi háztartásokat. A községben sok helyen olyan hagyományos kályhával fűtenek, amely alatt beépített fatároló van, ezért különösen fontos a kályha környékének tisztán tartása és a kiugró szikrát felfogó fémtálca elhelyezése – tájékoztatott András Ferenc, a küküllőkeményfalvi önkéntes tűzoltók vezetője. A tűztér mögött fémlemezt vagy hőálló burkolatot kell elhelyezni, ez megakadályozza a vakolat mögötti faszerkezet kimelegedését.
A melléképületekben a villanyégők melletti pókhálók kigyulladhatnak, ugyanakkor veszélyes lehet a pajtákban és csűrökben a kábelek szakszerűtlen elvezetése is.
A padlástereket télen sokan használják füstölőként. Bögöz községben előfordult már olyan eset, hogy a hatékonyabb füstölés érdekében a kéménynyílásból eltávolították a zárat, és mire észbe kaptak, a ház tetőszerkezete már égett – mesélte Szigyártó János Attila, a helyi egység parancsnoka. Elmondta azt is, hogy falvakban vannak olyan öreg házak, amelyeken még kémény sincs, a füst pedig a padlástérbe kerülve a cserepek között távozik.
A községben sok az olyan régi építésű ház, amelyben elavult a villamos hálózat. A rendszer már nem bírja el az egy időben működtetett nagy fogyasztású elektromos berendezéseket, ugyanakkor a szigetelés is gyakran meggyengül, emiatt rövidzárlat keletkezhet, és ha gyúlékony anyag található a közelben, máris megtörténik a baj. Szigyártó elmondta, múlt héten rövidzárlat miatt kisebb tűz keletkezett egy helyi háztartás melletti kazánházban. A bögözi önkéntesek november második felében végzik a lakosság tűzmegelőzési tájékoztatását és a lakóházak, gazdasági épületek tűzvédelmi ellenőrzését.
A homoródszentmártoni önkéntes tűzoltók tavaly a község templomainak, imaházainak, illetve parókiaépületeinek tűzbiztonságát ellenőrizték, a tűzoltópalackok állapotára, a menekülési tervre, valamint a villámhárítók állapotára voltak kíváncsiak – tudtuk meg Mostis Ádám parancsnoktól. A községhez tartozó tíz kultúrotthonban is jártak, a tanév kezdetekor pedig felmérték a három iskola biztonságosságát, a napokban további három iskolai épületet vizsgálnak meg. A hónap vége felé az ellenőrzéseket kiterjesztik a lakóházakra és gazdasági épületekre is, elsősorban a tűzhelyeket, az elektromos hálózatot és a kémények állapotát vizsgálják meg.
Előfordul, hogy bár első látásra tiszta a kürtő, a sípnak nevezett könyökrész – amely a kazánból a kéményhez csatlakozik – a koromtól és kátránytól eldugul, emiatt rendkívül gyúlékonnyá válik. A községben nemrég fordult elő, hogy a füstelvezető alulról feltelt, és a tűztől annyira felhevült, hogy kigyulladt. „Ilyenkor az első reakció az lehet, hogy öntsünk rá egy vödör vizet. Azonban a vízből gőz képződik, ami szétveti a kéményt, emiatt csak poroltót szabad használni” – hívta fel a figyelmet Mostis.
A parancsnok kitért arra is, hogy a kémények külső falát kötelező levakolni, ezzel elkerülhető a füst és szén-monoxid rések közötti kiszivárgása, a szikra kipattanása, és az égő kátrány sem tud kifolyni.
Múlt héten Homoródszentpéteren valószínűleg egy kéményből kipattant parázs lobbantotta lángra a pincében tárolt gyúlékony anyagokat. A tűzoltóparancsnok szerint jó, ha a kazánházban legalább egy poroltó van.
Közleményben reagált az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbánya beázásával kapcsolatos keddi, rendkívül rossz fordulatra. Ők sem tudják felbecsülni a kár mértékét, ami „a parajdiak mindennapi életét is súlyosan befolyásolja”.
Napra – és talán órára – pontosan százötven évvel azután árasztotta el a parajdi sóbányát a víz, hogy az 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor kitört zápor hatására létrejött a szovátai Medve-tó.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva, ahol a víz ellenőrizhetetlen ütemben kezdett ismét beömleni a tárnákba, kijelentette: jelen esetben a természettel vívott harc elveszett.
Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás.
Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.
Mobil gátakkal próbálják kivédeni az áradást Székelyudvarhely legkritikusabb pontjain – adta hírül Facebook-oldalán Dávid Endre alpolgármester.
A normálisnak a százszorosára nőtt vízhozammal tört be a parajdi sóbányába a Korond-patak, ami a nagy esőzések következtében utat tört magának a mélybe. Már a látogatói szintről is kimentették, amit lehetett.
Kilépett a medréből kedden délután a Nagy-Küküllő Udvarhelyszéken, az úton hömpölygő víz pedig szinte teljesen elzárta a külvilágtól Székelymagyarost, ahová csak traktorral lehet bejutni. A Nyikó mentén lévő országút már járható.
Ismét a gyermekek veszik birtokba a Városi Parkot és környékét június 1-jén Székelyudvarhelyen, hiszen a helyi önkormányzata és a Művelődési Ház idén is megszervezi a város egyik legnépszerűbb családi rendezvényét, a Gyermeknapot.
Veszélyben a parajdi sóbánya: a heves esőzések következtében megnőtt vízhozam miatt ömlik a víz a bányába. A hatóságok figyelik a helyzetet, Bíró Barna Botond szerint egyelőre mindenki tehetetlen.
szóljon hozzá!