
A megfigyelőkamerák használata mellett ősztől kártyás beléptetőrendszert vezetne be az iskolákban a tanügyminisztérium. Az ötletről még az iskolaigazgatók véleménye is megoszlik, a szülők támogatják, a diákok szerint ugyan minden rendszer kijátszható, de azért ellenzik a kártyás beléptetés bevezetését. A Hargita megyei főtanfelügyelő szerint kulcskérdés, hogy ki fogja mindezt finanszírozni.
2011. augusztus 01., 09:342011. augusztus 01., 09:34
2011. augusztus 01., 13:432011. augusztus 01., 13:43
Egy Hargita megyei informatikatanár fejlesztette ki azt a kártyás beléptetőrendszert, amelyet az oktatási minisztérium ősztől minden iskolában bevezetne. A kártyás rendszert két évig tesztelték a csíkszeredai Octavian Goga Elméleti Líceumban, és Oana Badea oktatási államtitkár is megtekintette Hargita megyei látogatásán.
A tanügyi tárca a nagyszámú iskolai hiányzással indokolja a rendszer bevezetésének szükségességét. Ugyanis a minisztérium adatai szerint csak az elmúlt tanév első félévében 30 millió iskolai hiányzást regisztráltak országszerte, ami összeadva 3457 évet tesz ki, ráadásul a hiányzások többsége a középiskolákban történt, és a szaktárca szerint ez egyértelmű összefüggésben áll a gyenge érettségi eredményekkel.
Az államtitkár szerint a kártyás beléptetőrendszer nem kerül sokba, és hatékony, ugyanis a tesztidőszak alatt csökkent a hiányzások száma az említett középiskolában. A belépésnél a rendszer azonnal regisztrálja a kártya tulajdonosát, besorolja a diákot abba az osztályba, amelyhez tartozik, feljegyzi az esetleges késést, illetve annak mértékét is, és az adatokat öt percen belül továbbítja az osztályfőnöknek és az igazgatónak. Emellett a szülők is kérhetnek sms-ben történő tájékoztatást arról, hogy gyerekük időben megjelent-e a tanításon.
Megfigyelőkamerák és „művészkijáró”
Az általunk megkérdezett székelyudvarhelyi iskolaigazgatók véleménye megoszló a kártyás rendszer szükségességéről.
– Megette a fene azt az iskolát, amely a hiányzások problémáját egyedül nem képes megoldani – mondja Lukács István, a Benedek Elek Elméleti Líceum igazgatója, hozzáfűzve, hogy ő általában az ehhez hasonló döntéseket nem tartja helyesnek. Fölösleges, mint a nyolcadikosok vagy az érettségizők vizsgáin a rendőri felügyelet – véli az iskolaigazgató. Szerinte a legproblémásabb iskolák helyzetét általánosítja a szaktárca, amikor a kártyás beléptetőrendszer bevezetését tervezi, de a Benedek Elek Pedagógiai Líceum esetében ez fölösleges pénzkidobás lenne.
A Kós Károly Szakközépiskola esetében ugyan nem lehet tömeges lógásokról beszélni, és a hiányzások száma nem jelentős, de Végh Jenő igazgató szerint lenne haszna a rendszer bevezetésének. Hatszáz diákjuk van, lehetetlen naponta felvenni a kapcsolatot minden hiányzó diák szüleivel, így jónak tartaná, ha a kártyás beléptetőrendszer szolgáltatásainak köszönhetően a szülők tájékoztatást kaphatnának, mert így elejét lehetne venni a notórius késéseknek, lógásoknak – mondja a tanintézmény vezetője.
A Kósban már korábban is bevetették a modern technikát a lógások ellen, megfigyelőkamerák működtek az iskola területén. Felszerelésük után a tanintézmény hátsó felében lévő „művészbejáróhoz”, illetve kijáróhoz vezető ösvényt rövidesen benőtte a fű – mondja árnyaltan a kamerarendszer hasznáról Végh Jenő. A megfigyelőkamerák a diákok biztonságát is szolgálják, hiszen az udvaron történő esetleges agressziónak, lopásnak vagy idegenek behatolásának nyoma marad a videofelvételeken. A kamerákat ugyan leszerelték az iskola felújításakor, de ősztől újra beüzemelik a rendszert – mondta az igazgató.
A szülők sms-ben kérhetnek majd tájékoztatást gyerekük késéseiről
Lehetetlen alkalmazni
Teljesen lehetetlen lenne a kártyás beléptetőrendszer alkalmazása a Bányai János Műszaki Szakközépiskolában, hiszen az óriási területen fekvő komplexumban két nagy iskolaépület, három műhelyépület, étkezde és bentlakás is van, és még ha minden épület bejáratánál fel is szerelnének egy-egy beléptetőrendszert, lehetetlen lenne összehangolni ezeket, ha viszont az iskola kapujánál helyeznék el, akkor bárki kijátszhatná – véli Szakács-Paál István, a tanintézmény vezetője.
A Bányaiban óriási problémát jelentenek a hiányzások, de hasonlóan nagy gondot képeznek a buszok menetrendproblémái miatti késések is, ugyanis a diákok több mint hatvan százaléka faluról ingázik – mondja az igazgató, aki úgy véli, a Bányaiban értelmetlen lenne a beléptetőrendszer.
A diák sokszor még az ellenőrzőjét is otthon hagyja, nemhogy a belépőkártyáját. Aki ingázik és otthon hagyta a kártyát, az nem fog hazamenni érte, és úgy is be fogják engedni – mondja egy középiskolás diáklány. Őt nem tartaná vissza a lógástól a kártyás rendszer, mert véleménye szerint mindig meg lehet találni a módját a lógásnak, sőt „színészkedni” (beteget színlelni) is lehet, és így még hiányzást sem kap a diák.
Nem kell kilógni az épületből csak azért, hogy megússz egy felelést vagy dolgozatírást, elég kilógni a vécére, végigüldögélni az órát, majd visszamenni – mutat rá a kártyás beléptetés egyik lehetséges hiányosságára. Nem rendszert kell felállítani, hanem el kell érni a diáknál, hogy szívesen menjen be az órára – mondja.
Az iskola mint börtön
Ha én lennék a tanügyminiszter, lehet, hogy én is ezt csinálnám, de diákként nem látom értelmét, már azért sem, mert nálunk nem is nagyon lógnak, hanem elkéreznek – mondja egy végzős líceumi diák, aki szerint a tanárok elengedik őket óráról, ha például fej- vagy hasfájásra panaszkodnak. Tamás úgy gondolja, valamelyest csökkentené a hiányzások számát a kártyás beléptetés bevezetése, de aki akarna, az el tudna lógni, mert minden rendszert ki lehet játszani, ezt például a kártyák cserélgetésével, vagy úgy, hogy egy diák hiányzó társai kártyájával is belépne.
Ezt mindenütt be fogják vezetni? Lassan olyan lesz az iskola, mint egy börtön. Van még olyan ország, ahol ilyen durva dolgokat csinálnak, vagy csak nálunk? – fogalmazott hitetlenkedve a beléptetőrendszer hírének hallatán egy másik diáklány. Andrea szerint azonban még a szülők sms-ben történő tájékoztatása sem szorítaná vissza a lógások számát, mert, mint mondja, szerinte a sokat hiányzó diákoknak a szülei sem törődnek a lógásokkal, mert nem érdekli őket, viszont amelyik szülőt érdekli a gyereke, az most is megtudhatja, hogy jár-e rendesen iskolába. A diákok eddig is ki tudtak menni észrevétlenül az iskolákból, és lehet, hogy a kártyás rendszerrel csökkenne a hiányzások száma, de úgysem lenne ott minden diák az órákon – véli Andrea.
A tanárok is kapjanak kártyát
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő szerint egy jól átgondolt és kivitelezett rendszer a csíkszeredai líceumban tesztelt kártyás beléptetés, de kötelező bevezetése esetében kulcskérdés, hogy ki fogja finanszírozni, mert ha az önkormányzatokra róják ezt a terhet, akkor nagy valószínűséggel a legtöbb helyen nem fog megvalósulni. Ezenkívül az iskolaépületek sajátosságai is növelhetik a költségeket, és ha a tanárok pontos beérkezését is követni szeretnék, akkor az osztálytermekben is fel kellene szerelni a kártyolvasókat, ami szintén jelentős többletkiadással járna – sorolja aggályait a főtanfelügyelő.
Ferencz S. Alpár jónak tartaná, ha a tanárok is használnák a kártyás beléptetőrendszert, amit összességében nem tart rossz ötletnek, mint mondja, Portugáliában látott is hasonlót. Hargita megye az iskolai hiányzások számát tekintve az országos középmezőnyben helyezkedik el, vannak hiányzások, de nem kirívóan sok – tájékoztatott a főtanfelügyelő.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Huszonöt év körüli besztercei fiatalember sérült meg súlyosan, és újra kellett éleszteni, miután az általa vezetett autót elütötte hétfőn délután a város egyik vasúti átkelőjén egy személyvonat.
A 2026-os költségvetés előkészítését egy bizottság fogja segíteni, amelyet Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes irányít majd.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a szülők és nagyszülők mintegy háromnegyede úgy véli, hogy az influenza elleni védőoltás megelőzheti a megbetegedést.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Nyílt napokkal, tudományos konferenciákkal, az elkészült épületek megnyitásával ünnepli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a negyedévszázados születésnapját Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is.
Gyakori hőmérséklet-ingadozásokra lehet számítani a következő két hétben, január 24. után pedig többfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 19. és február 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Közel nyolcvan fogat gyűlt össze vasárnap a csíkjenőfalvi húsfeldolgozónál az első felcsíki lovasszán-ünnep megnyitóján, hogy mintegy nyolc kilométert megtéve eljussanak a csíkkarcfalvi közbirtokosság erdei házához.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) konzultál a tagjaival arról, hogy maradjanak-e kormányon a továbbiakban – nyilatkozta hétfőn az alakulat alelnöke, Lia Olguța Vasilescu.
A külügyminisztérium szerint román állampolgárok eddig nem kértek konzuli segítséget Románia külképviseletétől a csaknem 40 halálos áldozatot követelő spanyolországi vonatbaleset nyomán.
szóljon hozzá!