Iskolai erőszak: ritka a tettlegesség, de előfordul

Nem jellemző a Hargita megyei tanintézményekre az erőszak, jóval kevesebb ilyen eset történik itt, mint az ország más megyéiben – közölte megkeresésünkre Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség felmérést is végzett a témában néhány éve. „Jelenleg is van egy ütemtervünk az iskolai erőszak kapcsán, együttműködünk mind hivatalos szervekkel, mind nemkormányzati szervekkel ebben a témában. Én azt tudom mondani, hogy az országos viszonylathoz képest Hargita megyében messzemenően jobb a helyzet, nincsenek problémák” – közölte a főtanfelügyelő. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az elmúlt évben a megye tanintézményeiben nem nőtt az erőszakos esetek száma, sőt javult a helyzet.

Az iskolai erőszak nem csak tettlegességet jelent, az európai uniós törvények és az emberjogi szervezetek meghatározása szerint a verbális erőszakot is magában foglalja – mondta el Ferencz S. Alpár, hozzáfűzve, hogy nálunk leginkább ilyen szóbeli agresszió szokott előfordulni a diákok körében, a fizikai erőszak messzemenően ritkább ezeknél. Tanár–diák közti tettlegesség, főként olyan, amelyben a tanuló válik agresszívvé tanárjával szemben, egyáltalán nem jellemző a megyére – tájékoztatott a főtanfelügyelő.

A jelenség székelyudvarhelyi vonatkozásairól, jellegéről és az okokról Asztalos Ágnes szociálpedagógust kérdeztük. „Magam sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy mennyire jelenség Székelyudvarhelyen az iskolai erőszak. Ha abból indulunk ki, hogy mennyire jelent problémát ez a pedagógusok számára – akkor mindenképpen az. Hogy jóval több-e az agresszív megnyilvánulások száma, vagy éppen másképp nyilvánulnak meg ezek, mint mondjuk 10–15 évvel ezelőtt, vagy talán a tanítók, tanárok számára nagyobb gond a jelenség kezelése – ez mind alaposabb kutatást igényelne – fogalmazott a szakember.

Egyedüllét és frusztráció

Ugyanakkor azt is közölte, tény, hogy változott a szülők életmódja, alaposan megváltozott az a környezet is, melyben a „mai” gyerek felnő, és ez összefüggésben állhat az agresszióval. „Talán többet van egyedül, talán nem kap annyi odafigyelést, talán többet tévézik, számítógépezik, sok frusztráció éri, és ezek adott esetben elvezethetnek az agresszív megnyilvánulásokhoz” – tájékoztatott Asztalos Ágnes, aki szerint manapság a gyerekek, szülők és pedagógusok egyaránt feszültebbek, gyakran ez eredményez nem kívánt helyzetet.

„Ahol én dolgozom, ott is megtörténik, hogy összeverekednek a gyerekek, ijesztgetik, fenyegetik, csúfolják egymást, előfordul az is, hogy a sértett gyerek szülője is agresszíven lép fel egy ilyen esetben, a pedagógus ingerült lesz, és máris kész az ördögi kör. Viszont azt hiszem, hogy manapság a felnőttek is feszültebbek, néha impulzívabbak, akkor milyenek legyenek a gyerekek, akiknek még nem is kell rendelkezniük akkora önkontrollal? És azt sem kell elfelednünk, hogy igenis van olyan életkor, amikor az egymással való „bakalódás” többé-kevésbé természetesnek tekinthető, főleg a fiúk körében…” – véli a szociálpedagógus.

Tapasztalata szerint létezik Székelyudvarhelyen is az iskolai erőszak, amely a verbálistól egészen a tettlegességig terjed, sőt, ritkán ugyan, de pedagógus elleni agresszió is előfordul. „Középiskolában tudomásom szerint ritkán még az is előfordul, hogy egy diák agresszívebben lép fel tanárával szemben, amit esetleg pár évvel ezelőtt nem engedett volna meg magának egy akkori tanuló. Én viszont azt szoktam mondani: a kapcsolatrendszer minden résztvevője felelős azért, hogy egy gyerek agresszív személyiséggé válik-e, vagy hogy egy helyzet erőszakba fullad-e. Meg azt, hogy ha agresszióra agresszióval válaszolunk (szülőként, pedagógusként), akkor egyszerűen nem mutatunk más módozatot egy helyzet kezelésére a kisebbnek – ő a nagytól látottat viszi tovább, azzal akar majd érvényesülni” – mondta az iskolai erőszak kapcsán a szakember.

„Fiatalok az erőszak ellen”

A tanügyminisztérium szervezésében rövidesen egy képzési program indul a témában a Hargita megyei pedagógusok számára. A „Fiatalok az erőszak ellen” elnevezésű projektre február 17-étől jelentkezhetnek a Hargita megyei pedagógusok, összesen 55-en. „Ez a strukturális alapból megpályázott projekt, amelyben a tanfelügyelőség mint résztvevő szerepel, tanerők továbbképzését célozza meg a jelenség kapcsán. Arról szól, hogy miként kell kezelni az ilyen eseteket, hogyan kell megelőzni ezeket, így kialakítanak egy olyan szakembercsoportot, amely az elsajátított módszereket átadhatja majd más tanároknak, illetve a diáktanácsok, tanulók képviselőinek” – közölte a képzéssel kapcsolatban Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő. A képzésre február 20-áig jelentkezhetnek a Hargita megyei pedagógusok, a program a március–június között zajlik, tájékoztat a tanfelügyelőség.