Fotó: Veres Nándor
A székelyudvarhelyi tanintézetek többségénél nem okozott gondot a téli fűtésszámlák kifizetése, némelyikük saját hőközponttal rendelkezik, máshol pedig a rendszer teljes felújításának köszönhetően csökkentek a kiadások. A Bányai János Szakközépiskolában viszont jelentős elmaradások vannak: a nemrégiben felavatott sportcsarnok miatt idén több mint tízezer lejjel nőtt a havi fogyasztás.
2013. március 06., 11:022013. március 06., 11:02
2013. március 06., 13:392013. március 06., 13:39
Az iskolaváros nagyobb tanintézeteinek többségél nem okozott problémát a téli fűtésszámlák kifizetése, így például a Benedek Elek Pedagógiai Líceumnak és a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumnak sincsenek elmaradásai. „Az iskolának teljesen új fűtésrendszere van, mely automata módon működik: egy beállítás után tartja az előírt hőmérsékletet” – magyarázta Lukács István, a pedagógiai líceum igazgatója.
Az intézményvezető azt is hozzáfűzte: az felújított Mária Valéria- és a mögötte lévő, elemi tagozatoknak otthont adó épületben is egész télen kellemes meleg volt. A református kollégium fűtésrendszere tavaly és tavalyelőtt volt felújítva, ennek köszönhetően idén több mint tíz százalékkal kevesebbet fizetett a tanintézet távhőre, mint az előző években.
„A rendszer be van szabályozva, kitűnően működött egész télen” – adott hangot megelégedésének Tőkés Zsolt iskolaigazgató. A hideg évszakban általánosan 20–22 Celsius-fok meleg volt a Móra Ferenc Általános Iskolában: az intézmény saját hőközponttal rendelkezik, így a gázszámlák kifizetése soha nem okozott gondot. „Januárban és decemberben rendszerint magas a fogyasztás, de mindig napirenden vagyunk a számlákkal” – mondta el Ferencz Viola igazgató.
Régi a rendszer, nagy a hőveszteség
A Tamási Áron Gimnáziumnál nem a számlák kifizetése okozza a gondot, hanem az, hogy folytonos fűtés mellett sincs meleg a tantermekben. „A tavalyi számlákat kifizettük, a januáriból is törlesztettünk már. A számlák nem olyan magasak, mintegy 38 ezer lejnyiek a téli hónapokban. A gond az, hogy az iskola mindhárom épülete felújításra szorulna: elavultak a fűtésrendszer vezetékei, és régiek a nyílászárók, ezért nagy a hőveszteség.
Fűtjük az egész Szent Miklós-hegyet, miközben egyik-másik harmadik emeleti osztályban fáznak a diákok” – számolt be Laczkó György, a tanintézet igazgatója. Tavaly év végére készült el a Bányai János Szakközépiskola sportterme, a létesítmény kifűtése azonban gondot okozott a tanintézetnek.
„Óriási számlák voltak decemberben és januárban, ezeknek csupán egy részét tudtuk kifizetni. Reményeink szerint a helyi költségvetés elfogadásakor a fenntartó figyelembe veszi majd, hogy egy nagy csarnokkal bővült az iskola” – magyarázta Szakács Paál István igazgató.
A Bányainál tehát fűtési órarendet dolgozott ki a vezetőség: délutánonként csak akkor indították el a rendszert, amikor fagypont alatt volt a hőmérséklet. „Így is havonta 70–80 ezer lejnyi volt a fogyasztás, ebből több mint 10 ezer lejt tesz ki a sportcsarnok kifűtése” – mondta az igazgató, kiemelve: a spórlás ellenére egész télen meleg volt az iskolában.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Bár a tiltószalagot valaki átszakította, továbbra sem lehet közlekedni a vasút mentén haladó kövezett úton, amely Székelyudvarhelyet és Bikafalvát köti össze. Az áradásokkor beszakadt útszakaszt az elkövetkező napokban fogják rendbe hozni.
A parajdi sóbányánál földtani mozgások jeleit észlelték, ezért a hatóságok és kutatók fokozottan figyelik a helyszínt a lakosság és a környék védelme érdekében – derül ki az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP) bejegyzéséből.
Nyolc nemzetközi szakértő érkezik Parajdra, hogy támogassa a román hatóságokat a helyzet stabilizálásában.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán Parajdon kijelentette, hogy a szakértőkkel folytatott megbeszélés témái között szerepelt az ivóvíz-probléma is, miután a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja jelentősen megnőtt.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Két új elektromos motorkerékpárral bővült a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműparkja – olvasható a Facebook-oldalukon megjelent közleményben.
Napközben ugyan látogathatják lakásaikat, éjszaka azonban máshol kell aludniuk a hét folyamán azoknak a helybélieknek, akiket a parajdi sóbánya omlásveszélye miatt kiköltöztettek házaikból. Közben építik a bányamentéshez szükséges utakat.
szóljon hozzá!