Első osztályú vízminőség, másodosztályú halakkal

A horgászok szerint egyre kevesebb a hal a Nagy-Küküllő városi szakaszán

Egy tapasztalt, ám szegényes felszereléssel rendelkező horgász kedvenc horgászhelyén várta a nagy fogást egy nyári délutánon, amikor rámosolygott a szerencse. A hosszú éveken át tartó próbálkozásai nem bizonyultak hiábavalónak, ugyanis horgára akadt a korábban csak elbeszélésekből ismert, hatalmas méretű hal, a legnagyobb, amely a folyóban élt.

A horgász azonban hiába „fárasztotta” órákon át, nem tudta partra húzni az óriási paducot, ezért a zsinórt a folyó partján álló szilvafához kötötte, és elszaladt baltájáért, hogy agyonüthesse a halat. Amint kifulladva visszaért, azt látta, hogy a hatalmas erejű hal a még félérett szilvát mind lerázta a fáról.

Dühbe gurult a horgász, hogy nem lesz miből pálinkát főzni, és hatalmas lendülettel lesújtott a baltával, ám elvétette, és elvágta a horgászzsinórt. Az óriási paduc azonnal elszabadult, és azóta sem látta senki – így szól az egyik legismertebb udvarhelyi horgászmese.

A valóságban azonban meg sem közelíti a folyóban élő halak mérete a történetben szereplő paducét. A horgászok szerint egyre kevesebb a hal a Nagy-Küküllő városi szakaszán, és számuk folyamatosan csökken.

Már semmi nem a régi

Gáspár János harminckilenc éve horgászik a folyón, egy ideje már csak a városi szakaszon, mert az közel van, és így kényelmes számára. Kedvtelésében azonban egyre több a bosszúság, ugyanis egyre kevesebb a folyóban a hal, és méretük is csökken.

Gáspár János szerint régen 1,5–2 kilós paducokat is lehetett fogni a Küküllőben

Ennek ellenére kilátogatott kedvenc horgászhelyére, a városi zöldségpiac mögötti folyópartra, ám gyenge a kapás, nem húznak a halak, mert az előző napi esőzés miatt zavarossá vált a víz – mondta, de a beszélgetés közben két fenékjáró küllő is horgára akadt. A népiesen parcsnak nevezett apró halakat visszaengedte a vízbe, ha nagyobbakat fogna, azokat sem tartaná meg, mert a szabályok tiltják – fogalmazott a horgász.

Évtizedekkel ezelőtt még 1,5–2 kilós paducokat is lehetett fogni a Küküllőben, ma már azonban a 25–30 centis példányok is ritkaságszámba mennek. A \'80-as évek második felében a cérnagyárból valami gyártási hulladékot beleengedtek a vízbe, aminek óriási halpusztulás lett a következménye, tonnaszámra döglöttek a halak, azóta már semmi nem a régi – meséli a nyugdíjas horgász.

A halakat megzavarja a táplálkozásban, amikor a zetelaki víztározóból vizet engednek ki, mérgezés is történt már, amikor permetezőanyag került a folyóvízbe – sorolja a rossz körülmények okait, hozzáfűzve, hogy az engedély árához képest nem túl jók a horgászlehetőségek a folyón.

A horgászok szerint nem ritkák a folyó felsőbb szakaszain az illegális homokkitermelések, panaszuk szerint ilyenkor zavarossá válik a víz, és nem „húznak” a halak.

Kormoránok a ludasok

Nagyon megtizedelték az elmúlt években a kormoránok a folyó halpopulációját, panaszolta el Benzár László, az udvarhelyi Nagy-Küküllő horgász-vadász társaság horgászati alelnöke. A Dániából, Norvégiából ideköltözött madarak az elmúlt négy évben nagy pusztítást végeztek a folyón, rengeteg halat kifognak, de gyakran meg sem eszik azokat, csak megölik őket – mondta el az alelnök, hozzáfűzve, hogy a horgásztársulat tehetetlen, ugyanis a kormorán védett madár, még elűzni sem szabad.

Ennél is rosszabb a helyzet a Fenyéd és Deság közti vizeken, ott ugyanis a védett madarak a szintén védett pénzespér-populációt pusztítják. A ritka és veszélyeztetett halfaj horgászata le van tiltva, ha véletlenül horogra akad, a horgásznak kötelezően vissza kell engednie a vízbe, a kormoránok viszont nagy előszeretettel fogyasztják ezeket, és ez ellen semmit nem lehet tenni.

Most akkor a kormoránt védjem vagy a halat – teszi fel a kérdést Benzár László, aki a szakminisztériumtól kérne engedélyt a kormoránok befogására vagy kilövésére.

Az alelnök a tiltott helyen, engedély nélkül horgászó romákra is panaszkodott, nemrég tettlegességig fajuló összetűzés is történt a cigányok és a halőrök között – mondta el az alelnök.

Első osztályú vízminőség

A víz tisztaságával sem elégedett a horgásztársulat, mint azt Benzár László elmondta, amíg a felsőbb szakaszokon, a part menti hétvégi házakból egyesek a folyóba engedik a szennyvizet, addig nem is lesz elégedett a helyzettel.

A bakteriológiai és vegyi vizsgálatok eredményét összegző júniusi adatok szerint a Nagy-Küküllő városi szakaszán első osztályú a víz minősége. A területi vízügyi hatóságtól kapott jelentések alapján Olti Károly, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség monitoring osztályának vezetője elmondta, leggyakrabban egyes, vagyis a legjobb minősítést kapja a folyó vize, mindössze néhányszor fordult elő, hogy csak kettes osztályzatot kapott.