Egy vásár ötéves tapasztalata

Kézzel készített ékszerek és más ruhakiegészítők, szörpök, lekvárok, sajtok, hentesáru, méz és gyógynövénykészítmények gazdag kínálatával jöttek el az árusok az e havi vásárra. Vásárlókból sem volt hiány, már-már nehézkesen lehetett közlekedni a Márton Áron téren felállított sátrak között. Egy rövid séta során rögtön feltűnt, hogy az emberek szívesen beszélgetnek az eladókkal, akik szintén lelkesen beszélnek portékáikról.

Több képzésen is részt vett Sándor Győző farcádi sajtkészítő, mielőtt négy éve elindította volna magánvállalkozását. Teheneket is tart, így a sajtok nagy része az otthoni tejből készül – mondja –, csak szükség esetén vásárol más termelőktől. Termékeit többnyire piacokon árusítja, de kialakult klienskörének köszönhetően már házhoz is szállít. Azért, hogy munkája során betarthassa az európai uniós követelményeket, megtakarított pénzéből már 40–50 ezer lejre vásárolt felszereléseket. Mint monda, a sajtkészítésből még nem tudnak megélni, ezért más munkahelye is van. Azért kezdte el magánvállalkozását, mert a tej ára nagyon alacsony lett, és így valamivel több pénzt takaríthat meg családjának. Nagyon fontos számára az udvarhelyi vásár, hiszen itt sokan keresik termékeit, itt tud kapcsolatba lépni az emberekkel, akik egyre inkább a hagyományos termékeket választják. Szerinte még jobb volna, ha havonta két alkalommal is megrendeznék a vásárt.

Három éve adta fel munkahelyét Bálint Ágnes, aki családjával Székelydályában készíti a sajtokat. Az alapanyagként szolgáló tejet saját juhnyájuk biztosítja. Ők a hagyományos natúr sajtok előállítására összpontosítanak, de túrót, joghurtokat is készítenek. Mint mondta, termékeiket ugyan házhoz is szállítják, de lényeges szerepet tölt be eladásukban a hagyományos vásár is. „Büszke lehet rá bárki, hogy sehol a környéken, egyetlen vásárban sincs az udvarhelyihez hasonló széles kínálat” – így Bálint Ágnes.

Balázs Dávid gyógynövénytermékeket – tinktúrákat, szappanokat, teákat, illóolajokat – árul, melyek alapanyagát a Siklód környéki mezőn gyűjtötte be családjával. „A mezőgazdaság már régóta visszaszorult a vidéken, így mondhatni szűz földről gyűjtjük be a gyógynövényeket” – magyarázta. Rámutatott, régen turistáknak mutatta be a vidéket, és gyógyfüveket is szedtek közben. A látogatóknak nagyon ízlettek a teák, és vásároltak is volna, ám erre nem volt lehetőség. Mivel családja felmenői között vannak, akik jól értenek a gyógyfüvekhez, ráadásul felesége fitoterapeuta, így adta magát az ötlet, hogy belevágjon a szakmába. Több termékét már az üzletekben is árulják, de szívesen eljönnek a piacokra is, hiszen itt tud személyes kapcsolatba kerülni a vásárlókkal, ami a kölcsönös bizalom kialakulása szempontjából fontos neki. „Úgy érezzük, hogy a környéken a legjobb vásár Udvarhelyen van, mivel helybéliek vagyunk, itt megbíznak bennünk az emberek” – fogalmazott.

Jakab Ernő farkaslaki méhész is fontosnak tartja a vásárt, hiszen itt van idő beszélgetni az emberekkel, el lehet oszlatni bizonyos mézzel kapcsolatos tévhiteket. Mint mondta, annyira kialakult itt a kliensköre, hogy törzsvásárlói már tudják, hol az ő sátra, és egyenesen hozzá igyekeznek. Ezért is volt kellemetlen számára, hogy nemrég átrendezték a teret és ő máshova került, így csak nehezen találták meg a vásárlók. Szerinte sikere titka a közvetlenség és az, hogy maga állítja elő portékáját.

Még jobbá tennék

Kastal László kiemelte, a Caritas képzésekkel is segíti a termelőket, hogy jobb termékeket állítsanak elő és azokat a követelményeknek megfelelően vigyék a piacokra, ezért jóleső érzés számára, hogy a tanfolyamokon részt vevők is jelen vannak az udvarhelyi vásáron. Egyébként úgy érzi, az udvarhelyi vásárral kapcsolatban megfogalmazott terveik a vártnál jobban teljesültek. A nagy érdeklődésnek köszönhetően van rá igény, hogy nagyobb területen, több termelő bevonásával szervezzék meg a havi eseményt. „Úgy gondolom, ez a történet megérett az újratervezésre. Át kell gondolni, hogy mitől lesz még jobb, mitől lesz hasznosabb a gazdának és a vásárlóknak. Ötleteink már vannak, a kivitelezés az, amit nehezebb megoldani” – magyarázta. Kastal hangsúlyozta, a projekt eddigi sikerei a mindenkori helyi önkormányzattal való jó együttműködésüknek is köszönhető. Sinka Arnold visszaemlékezett, míg a projekt kezdetén szinte könyörögni kellett a termelőknek, hogy eljöjjenek a vásárba, ez mára teljesen megváltozott. 

„Nagyon fontos, hogy a vidéki ember ne csak megdolgozzon azért, amit előállít, hanem értékesíteni is tudja. Az öt éve létező udvarhelyi havi vásár pedig egy jó példa erre” – fogalmazott lapunknak Kastal László, a vásár megszervezését kezdeményező Caritas vidékfejlesztési programjának vezetője. Mint mondta, bár havonta csak egy napon árulnak Udvarhelyen a termelők, nagyon fontos, hogy itt hagyják elérhetőségeiket, személyes kapcsolatot teremtenek a vásárlókkal. Így kialakulhat saját klienskörük, amely olyan személyekből áll, akik máskor is vennének a termékekből. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy kereskedő közvetítsen a gazdák és a fogyasztók között, aki saját profit reményében dolgozik.

„Eljöttem Udvarhelyre megnézni, hogy mennyire működik a vásár, és pillanatok alatt több szörpöt is eladott nekem egy néni. Éreztem, hogy neki is fontos, és nekem is az, hogy vásároljak tőle. Azt hiszem, hogy itt vannak azok az apróságok, amiket a közösségeink elfelejtettek az üzleti vásárlások miatt. A vásár egy élő dolog, ahol lehet beszélgetni, érdeklődni. Az üzlet viszont egy ridegebb hely, ami nem a közösségek megerősítését szolgálja” – osztotta meg tapasztalatait az igazgató. Kastal egyébként nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a vásárt nem a helyi piacon szervezik meg, ahol a kereskedők is jelen vannak, így az emberek el tudják különíteni a termelőket és az egyszerű árusokat. Sinka Arnold, a projekt udvarhelyi koordinátora megjegyezte, mindig is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy csak olyan termelőket engedjenek a vásárra, akik nem alapanyagokat, hanem általuk készített élelmiszereket, kézműves termékeket kínálnak.

Sinka Arnold rámutatott, döntés kérdése, hogy kitől vásárolnak az emberek. Ha a gazdáktól veszik meg a termékeket, akkor a pénz itthon marad, ráadásul a termelők megélhetése is biztosítva van. „Tudjuk, hogy valamivel drágábbak a termékek a vásáron, viszont legalább nyilvánvaló, hogy ki és milyen alapanyagból készítette. Ez a hozzáadott érték, ami szerintem megfizethetetlen” – fogalmazott. Kastal László hozzátette, az emberek életét is meghosszabbítja az, ha természetes módon előállított, egészséges termékeket fogyasztanak.

Az elmondottakkal egybehangzóan vélekednek az általunk megkérdezett vásárlók is. Mindannyian szívesen jönnek a vásárra, hiszen itt mindent egy helyen találnak meg, amire szükségük van. Korodi Csaba fontosnak tartja a termelők támogatását, ugyanakkor meg is bízik a gazdákban. Ez utóbbi szerinte a személyes kapcsolatnak is köszönhető. „Nekem úgy tűnik, ezeket a termékeket úgy állították elő a gazdák, hogy a lelküket is beletették, nem olyanok, amiket a nagyáruházakban lehet találni” – mondta Korodi, aki külön megdicsérte a termelőket fantáziadús készítményeikért.