
Fotó: Csinta Samu
Miközben a hazai magyarság fogyása miatti aggodalmunk elsősorban a szórványvidékek településeire vetül, a belső anyaországnak kikiáltott Székelyföld szívében kis színmagyar települések kerültek végveszélybe. Az Élhető kis falvakért elnevezésű program a szülőföld iránti felelősségérzet mozgósítása és a pályázati pénzek hatékony felhasználása révén igyekszik megállítani a folyamatot.
2014. március 09., 10:482014. március 09., 10:48
Hetvenhárom lakost talált a 2011-es népszámlálás Égén. Mielőtt azonban bárki is a szívéhez kapna: a Kányád községhez tartozó udvarhelyszéki kistelepülés lélekszáma fénykorában is alig haladta meg a 300-at. Ezzel együtt különösen kompakt, önellátó faluként híresült el, amely a megélhetéshez szükséges mindenféle szolgáltatást saját erőből biztosított. Az irigylésre méltó közösségszervezés azonban nemcsak a székely falu rendtartó hagyományaiban gyökerezik, a történések mögött az egyes ember is keresendő. Ége esetében úgy hívják: Szabó Mózes. A lévita lelkész hatéves szibériai hadifogságot követően 1920-ban érkezett haza Erdélybe, s miután székelymuzsnai tanítóként nem esküdött fel a Trianont követő impériumváltás utáni új hatalomra, Égén találta magát – immár lelkipásztorként. Életművének súlyát jelzi, hogy ma is minden jelentős megvalósítás az ő emlékét idézi a szövetkezeti hitelintézménytől a templomig.
A kis közösség fájdalmas „oszlása” a feltűnően későn, csak 1962-ben bekövetkezett kollektivizálás nyomán kezdődött. Az aktív lakosságot kezdetben a Brassó és környéke kínálta munkalehetőségek szívták el, majd az iparosodó Udvarhely, s bár még sokáig érkezett naponta Brassóból és Udvarhelyről az autóbuszjárat, 1983-tól már az iskola is megszűnt, érzékeny mutatóként jelezve: az utolsó órák elkezdődtek a falu életében.
„Egyesíteni az erőket, minél több embert bevonni a tevékenységbe, még akkor is, ha az alapításnál csak kevesen voltak jelen” – fogalmazza meg az egyik legfontosabb célkitűzést Incze Ibolya. Vezetőtársa, Incze Kálmán is csatlakozik: „Tudomásul kell venni, hogy az elmúlt évtizedek közösségi tekintetben érzéketlenné tették az emberek nagy részét, akik kezdetben nem fogták fel a szándék, a kezdeményezés eszmei értékét. Ma már azonban egyre többen jelzik: részesei akarnak lenni Ége feltámadásának.
A település nevéhez – Ige (Ége) – fűződő egyik legenda szerint a dályaiak közül vélhetően még a reformáció előtt „a megkülönbözés miatt” kivált néhány ember az Ige hirdetéséhez keresett új helyet. Ége kései utódai most a megmaradás igéjét hirdetik fennhangon.
A teljes riport az Erdélyi Napló március 6.-i 9. lapszámában jelent meg.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!