„Elsivatagosodott” a mezőgazdaság

A tavalyi, ötven éve nem tapasztalt szárazság után ismét csapadékhiány sújtja a Hargita megyei mezőgazdaságot, ezúttal viszont a lehető legrosszabbkor jött az aszály, akkor, amikor számos növénykultúrának a legnagyobb szüksége lenne a vízre, hogy jó termést hozzon. A júniusi csapadékhiány negatív hatását csak tovább erősítette a perzselő hőség, az erős szárazság és a szokatlanul magas hőmérséklet miatt már most biztos, hogy a vártnál 30–50 százalékkal gyengébb lesz a burgonyatermés, de terméskiesésre lehet számítani a tavaszi árpa-, zab-, cukorrépa- és kukoricaföldeken is, továbbá a tejtermelés is csökkenhet, ugyanis a legelő állatok is egyre nehezebben jutnak vízhez.

Csütörtöki vidéki körutunkon kiszáradt patakok látványa fogadott szinte minden településen. A Székelyszenttamáson átfolyó Ballé-patak több szakaszon annyira kiszáradt, hogy a meder alján porzik az iszap. A vízhiánynak talán csak a patakmederben vadászó gólyák örülnek, ugyanis a vízzel telt mélyedésekben összesereglett halak és békák könnyű prédát jelentenek számukra. Az településen áthaladó út mentén kiszikkadt és felrepedezett termőföldeket perzsel az erős nap. Hasonló a helyzet Székelyszentkirályon is, a Bosnyák-patakban alig van víz, és láthatóan a földek is nagyon megszenvedték a szárazságot, némelyiken teljesen megsárgult, sőt megbarnult már a fonnyadt termés.

A krumplitermés szinte teljesen tönkrement, legfeljebb vetőburgonyának lesz jó az, ami megmarad – panaszolja az egyik gazda a faluban, hozzáfűzve, hogy a krumpli nagy részén már a kiadós esők sem tudnának segíteni. Sokan öntözéssel próbálják menteni a menthetőt, de a szárazság miatt egyre jobban akadozik a vízellátás a település vízhálózatán és a háztartások saját rendszerén egyaránt, valamint a kutakat is a kiszáradás veszélye fenyegeti – mondja a gazda. A falu határában kaszálnak, noha a takarmány egy része is tönkrement a kedvezőtlen időjárás miatt. Ömlik rólunk a víz, miközben a szárazságról beszélünk egy másik helybélivel. Szárad ki minden, nincs takarmány, mondja a kaszáló férfi. A csapból nem folyik a víz, már csak a kútban van egy kevés, de napról napra fogy, a faluban található itató viszont már egy hete száraz – teszi hozzá, miközben továbbindul a kaszagéppel.

Hargita megyében tájegységtől függően 30–50 százalékos terméskiesésre lehet számítani egyes növénykultúrák, főként a krumpli esetében – közölte Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Ennek az az oka, hogy a júniusi csapadékmennyiség messze elmarad a sokévi átlagtól, pedig a krumplinak, cukorrépának, kukoricának ekkor a legnagyobb a vízigénye, de a szárazságot még a tavaszi árpa és a zab is megszenvedte, mint ahogyan még a múlt évi szárazságot is megsínylő őszi növénykultúrák. A 95,6 literes négyzetméterenkénti átlagmennyiséghez képest idén júniusban mindössze 29,8 liter esett Csíkszéken, Udvarhelyszéken is alig több mint 40 liter, Gyergyószéken valamivel jobb a helyzet, de a 64 liternyi júniusi csapadékmennyiség ott is jóval kevesebb a szükségesnél.

A helyzetet csak tovább rontotta, hogy az aszály szokatlanul magas hőmérséklettel párosult, ugyanis a perzselő meleg felerősítette a szárazság negatív hatását – mondta el Török Jenő, akitől azt is megtudtuk, hogy jelenleg rosszabb a helyzet, mint a múlt évi, öt hónapig tartó aszály idején. „Jó volt a szénatermés, de a kaszálás utáni égető meleg kiperzselte, nem lesz sarjú, ez pedig az állattenyésztésben okoz gondokat. A legelők is kezdenek kiszáradni, a vízellátási problémák miatt rövidesen az állatok itatásával is gond lesz, ez pedig a tejtermelésre lesz hatással. Tehát elég rossz a helyzet” – vázolta a jelenlegi állapotok a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.