
Fotó: Pál Árpád
Sok nehézségbe ütközött Mihály Dénes, miután idén független jelöltként polgármesterré választották Lövétén. Nagyobb megvalósításokra eddig még nem volt ideje, hiszen az előző településvezetés hibáinak kijavításával volt elfoglalva. Kiderült, korábban engedélyek és tervek nélkül akarták rácsatlakoztatni a település háztartásait a csatornarendszerre, valamint építési engedély hiányában kezdtek modernizálásába egy községi utat. A község gondjairól és a jövőbeni tervekről beszélgettünk Mihály Dénessel.
2016. december 10., 16:492016. december 10., 16:49
– Milyen problémákba ütközött, amióta polgármesterré választották?
– Noha korábban elkezdődött a háztartások csatlakoztatása a már megépült és be nem üzemelt szennyvízhálózatra, kiderült, ezt a munkálatot engedélyek és tervek nélkül végezték, így azonnal le kellett állni. Nemhogy az építkezési engedély hiányzott, még az áramszolgáltató sem hagyta jóvá a munkát. Utóbbi dokumentum beszerzése 95 lejbe kerül háztartásonként, amit a lakók kell kifizessenek. Egyébként megkérdeztük a szolgáltatót, miért kérnek ennyi pénzt, de válasz még nincs. A problémáért az előző településvezetés a felelős, nagy valószínűséggel bírósági ügy lesz ebből. Súlyosbító körülmény, hogy a rendszer kiépítését elkezdő cég csődöt jelentett, mielőtt az amúgy is rosszul végzett munkát befejezte volna és az általa garanciaként adott összeg eltűnt az e célra nyitott bankszámlájáról. Nincs pénzünk sem, amiből kijavíthatnánk a hibákat. Ezek miatt legalább három évbe telhet, amíg az összes lakót csatlakoztathatjuk a rendszerre. Lövéte és Homoródkeményfalva között a községi utat sem sikerült korszerűsíteni. Bár a munka elkezdődött még megválasztásom előtt, építési engedélyt ebben az esetben sem adott ki a hivatal, ezért le kellett állítani a projektet. Az utat ugyanakkor telekkönyveztetni is kellett, ezen dolgoztunk az elmúlt időszakban. Jó eséllyel ez az ügy is bíróság elé kerül, a nyomozás már elindult. Ezeken kívül is voltak apróbb problémák, de többségüket sikerült megoldani. Most érzem úgy hogy kezdünk valamennyire egyenesbe kerülni.
– Megválasztása óta, sikerült-e fejlesztéseket megvalósítson a községben?
– Az állami támogatást igénybe véve eddig negyven hektár földet sikerült felparcelláztatni, de még nagyon sok munka van ezen a téren. Nem hinném, hogy 2020-ig be tudjuk fejezni a telekkönyveztetéseket. Modernizáltuk a közvilágítást, alacsony fogyasztású ledes égőket szereltünk fel. Elvileg az összeg, amit eddig villanyszámlára költöttünk elég lesz a fogyasztásunk megtérítésére és a munkadíj részleteinek a kifizetésére is. Ezenkívül az árvíz okozta károkat is helyreállítottuk, miután segítséget kaptunk a kormánytól. Szeméttározókat vásároltunk, amelyeket a hétvégi házaknál, Szeltersz és Kiruly völgyében szeretnénk elhelyezni a szemétproblémák megszüntetése érdekében. Más fejlesztésre nem igazán volt lehetőségünk a már említett bonyodalmak miatt.
– Milyen jellegű fejlesztéseket szeretne megvalósítani az elkövetkezőkben?
– Elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tervezek, hiszen amíg ezek a problémák nincsenek megoldva, addig nem érdemes mással foglalkozni. Terveim ugyan vannak beruházásokra, például a turizmus, illetve a sport terén, de a helyzet elemzése után úgy döntöttem, ezekkel még várnunk kell. Elengedhetetlen egy a normáknak megfelelő ivóvíz-hálózati rendszer megépítése a településen. Kisebb, különálló hálózatok ugyan vannak, amelyeket források táplálnak, de a vizek nem ellenőrzött körülmények között jutnak el a lakókhoz. Ugyanakkor az is gond, hogy szárazabb időszakokban sokan nem jutnak vízhez. Erre most készül egy tanulmány, amivel jövő márciusban pályázni szeretnénk az Európai Uniónál. Találtunk olyan forrást, amelynek elég nagy hozama van a lakók ellátásához, ezt a vizet gyűjtenénk be és tisztítanánk meg. Az is fontos, hogy leaszfaltozzuk a településen lévő utcákat, négy kilométernyi útra már készült is tanulmány.
– Nagyobb terveik vannak az elkövetkező négy évre?
– Ahogy lehetőségünk nyílik szeretnénk rendbe hozni a település központját. Ennek érdekében már készülnek a tervek, ahogyan egy műfüves futballpálya létrehozására is, amit az iskola udvarán szeretnénk kiépíteni. Felújítanánk a polgármesteri hivatal épületét, ami meglehetősen leromlott állapotban van. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy bölcsődét építsünk Lövétén, hiszen sok fiatal szülő van, akik nincs kire hagyják gyerekeiket, amíg dolgoznak. Ki szeretnénk bővíteni a szociális konyhánkat, hogy ne csak a rászorulók kaphassanak ebédet, hanem bárki vásárolhasson.
Életrajzi adatok
Mihály Dénes 1982. március 17-én született Csíkszeredában és Lövétén nőtt fel. Családos, két gyereke van. Informatika-mérnöki szakon végzett, majd egy építkezési vállalatnál állt munkába, majd később saját céget alapított. Hobbitevékenységekre nem igazán van lehetősége, szabadidejében a családjával szeret lenni.
Korlátozni kívánja a városban működő játéktermek számát Székelyudvarhely önkormányzata, a döntés meghozatala előtt nyilvános vita keretében kérik ki a közösség véleményét.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
szóljon hozzá!