Fotó: Kristó Róbert
Mintegy harminc környékbeli és magyarországi érdeklődő vett részt vasárnap azon a gyümölcsészeti konferencián, amelyet a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat találkozójának kihelyezett eseményeként szerveztek meg Égében. A találkozón jelen volt a Civitas Alapítvány képviselője is, aki a székelyföldi gyümölcsészeti mozgalomról beszélt.
2014. május 05., 20:342014. május 05., 20:34
2014. május 05., 20:382014. május 05., 20:38
Az égei kultúrotthonban megtartott Erdélyi Gyümölcsészeti Találkozó délután két órakor kezdődött: a köszöntőket követően Lantos Tamás, az Ormánság Alapítvány munkatársa Az alkalmazkodó gyümölcsészet rendszere címmel tartott előadást, melyben szót ejtett az élő kerítésekről, de egyebek mellett kiemelte a gyümölcsösök természetes jellegének szükségességét is, azaz, hogy miért jó a gyümölcsfákat ligetszerűen, vegyesen ültetni.
Ezt követően Pakot Mónika, a Civitas Alapítvány programigazgatója számolt be a gyümölcsfajták megmentését célzó eddigi kezdeményezéseikről, egyebek közt a Székelygyümölcs- és a Tündérkert-mozgalomról. Mint elmondta, úgy érzi, számos fiatalt is sikerült „megfertőzni” a kertészkedés szeretetével: bár a rohanó világban legtöbben csak kevés időt tölthetnek a kertben, mégis sokan kötelezték el magukat amellett, hogy megmentsék a régi gyümölcsfajtákat. A befektetett munka csupán évekkel később hozza meg gyümölcsét, de így legalább tanulunk egy kis türelmet – jelentette ki Pakot Mónika.
Együttműködést szorgalmaznak
A találkozón a Visnyeszéplakról érkezett Zaja Péter is megosztotta tapasztalatait a mintegy harminc részvevővel: a hallgatóság arról szerezhetett ismereteket, hogy milyen szerepe van a gyümölcsészetnek a híres ökofaluban. A jelenlévők továbbá hallhattak az Őrség és Göcsej térségében végzett gyümölcstájfajta-felmérés eredményeiről is – az előadásokat kötetlen beszélgetés követte, amit batyus vacsora koronázott meg. Mint Pakot Mónika kifejtette, a találkozó célja egyebek mellett az, hogy a gyümölcsészeti mozgalom különböző területekről érkező képviselői együttműködést építsenek ki.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet gazdasági miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
szóljon hozzá!